Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-553
553. országos ülés 1900. márczius 19-én, hétfőn. §7 tartalma is kevesebb, csekélyebb. Ez megtörténhetik kivételesen, de abból azután esetleg fegyvert kovácsolni egyszer s mindenkorra, hiba volt. Mert ha ezen fellépett növénybetegség következtében azon évben csakugyan csökkent volna a búza sikértartalma, ez még azért nem bizonyíték és nem árthat a mi búzánk hitelének egyszer s mindenkorra. (Helyeslés.) Hanem van itt egy más körülmény is. Nevezetesen az, hogy a múlt esztendőben, a mint volt alkalmam erről múltkori két felszólalásomban megemlékezni, a mi szemétbúzát csak kaphattak a Balkánon, Romániában, Szerbiában, Oroszországban, nagy gyorsasággal ide hozták azt a leggyengébb, legrosszabb qualitású búzát. Máskor is az őrlési forgalom révén bizonyos százalék idegen gyengébb búza is kevertetett a magyar búza közé, és az még megfelelt akkor a kellő minőségű liszt előállít hatásának. Tavaly ellenben kivételes év volt, a mennyiben nagyobb százalék gyengébb idegen búzát keílvén keverni a magyar búza közé, azou liszt, a melyet Angliába exportáltunk, a 0-ás és egyes liszt határozottan gyengébb minőségű' kellett, hogy legyen. De különben is ezelőtt pár hónappal rendőri beavatkozás volt egy lisztüzJetben, mert olyan silány minőségű lisztet árultak, hogy a rendőrség egészségügyi szempontból tartotta szükségesnek a beavatkozást. Sokkal valószínűbb tehát, hogy csak mégis az őrlési forgalom révén behozott gyenge minőségű idegen búza rontotta, ha ugyan rontotta lisztünk minőségét s ezen körülmény idézte elő ama nézetet, hogy a mi búzánk sikértartalma hanyatlik. Már most óhajtanám és kérem az igen tisztelt kormányt, hogy eziránt határozott, megnyugtató nyilatkozatot tenni szíveskedjék itten a képviselőházban. Bár az a feltevés, a mint remélem, nem is bir alappal, hogy búzaminőségünk romlik, mégis szükséges, hogy óvatosak legyünk s azért kérem egyúttal a t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy a jövőben méltóztassék ezt nagyobb figyelemmel kisérni és talán egy osztályt, vagy ha nem is osztályt, de egy kísérleti állomást berendezni, és a mennyiben egyes vidékeken talán gyengébb minőségű búza termeltetnék és a búza minőségének hanyatlására tényleg rájönnének, ott magcsere által az állam nyújtson alkalmat, hogy az javíttassék. (Élénk helyeslés.) Továbbá nálunk, ép Torontálban, és az Alföldön, a legnagyobb búzatermő vidékeken még a tagosítás nincsen kereszttílvive. Nincs kereszttílvive a konzervatív hajlamok folytán, mert minden gazda ragaszkodik birtokához. Pedig nagy bofolyással bir nemcsak a búza sikértartalmára, de a marhatenyésztés szempontjából is az, hogy a kisgazdák birtokai nincsenek tagosítva. Mert a mai világban, a mikor a nagy konkurrenezia és a nagy adók miatt a kisbirtokosnak is intenzivebb gazdálkodást kell folytatnia, tagosítatlan birtokkal szinte lehetetlen az okszerű gazdálkodás, mert még a trágyázás is alig lehetséges. A t. kormánynak és a t. foldmívelésügyi miniszter úrnak tehát a jövőben arra is kell befolyását érvényesíteni, hogy a tagosítások mindenütt keresztül vitessenek. Ezek után röviden a borhamisítás kérdésére térek át. (Halljuk! Halljuk!) A mint mondtam, gróf Tisza István egész kifejtett álláspontját elfogadom, legfeljebb csak az őrlési forgalom megszüntetésére nézve van nézetünk közt némi eltérés. A borhamisítás üldözése dolgában én is tökéletesen helyeslem az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úr eddigi szigorú, kérlelhetlen eljárását. De egy hibát látok, és ez az, hogy egy kissé hosszúra nyúlnak el eme perek. Minden egyes ügy három fórumon megy keresztül; először elmarasztalja a szolgabíró, onnan felebbezik az alispánhoz s azután a földmívelésügyi minisztériumhoz, vagy pedig átteszik az ügyészséghez és úgy hozza meg a bíróság az Ítéletet. Történik pedig ez azért, mert minden borhamisítási ügy nemcsak a földmívelésügyi miniszter úr tárczájához tartozik, hanem egyúttal a belügyi és az igazságügyi miniszter íárczájához is. És a míg ezek az akták idestova vándorolnak, az már maga nagy idő'. Ezen a bajon az én szerény nézetem szerint Agy lehetne segíteni, ha a t. kormány, illetőleg ez a három minisztérium egy-egy ad hoc meghatalmazott biztost küldene ki és egyszerre tárgyalnák az ügyeket és együtt hoznák meg a kellő ítéletet, hogy ne húzódjanak ki annyira, mert ám büntessék meg a hamisítókat elrettentő példa gyanánt, de a hosszadalmasság elposványosítja a dolgot, és tényleg ártalmára van borkereskedelmünknek. Röviden még a szőlőexportról kívánok szólani. A dolgot felemlítettem már a kereskedelemügyi költségvetés tárgyalása alkalmával és a mi magát a szállítás könyítése és előmozdítását az export terén illeti, kellő megnyugtatásban is részesültem. De, t. képviselőház, hitem az, hogy gabonatermésünknek, lisztünknek néhány év múlva nem London lesz a piacza, hanem az lesz a czélunk, hogy kizárólag Ansztria fogyaszsza el feleslegünket és így ne legyünk kénytelenek a nemzetközi alacsony árakkal konkurálni. Ezen általános közgazdasági érdekünkkel épen ellenkezőleg a szőlőnél be fog és kell állani ennek ellenkezője, az tudniillik, hogy szükségünk lesz a külföldi piaczra. Én bár ennek nem örvendek, miután nagy szőlőtermelő vagyok; de belátom azt, hogy Ausztria maga termel annyi szőlőt, a mennyi a szükséglete, sígy Ausztria a mi szőlőnket nem fogja elfogyasztani; és mert nekünk a 4*
