Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-558

558. országos ülés 1900. márczius 24-én, szombaton. 201 XXII. fejezet, 7. czím. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások, XII. fejezet, 3. czím. Beruhá zások, VIII. fejezet, 2. czím. Rendes bevételek, VIII. fejezet, 6. czím. Rendkívüli bevételek, V. fejezet, 2. czím, Kiadás. Rendes kiadások. Sze­mélyi járandóságok 18,892.701 korona. Bernáth Béla! Bernát Béla: T. ház! (Ha.ljuk!) Ezen tételnél csupán egynéhány rövid kijelentésre szorítkozom. Nevezetesen utóbbi időben Tokaj városában felzaklatta a közvéleményt az a hír, hogy a járásbíróságot át fogják helyezni. Nem akarok e kérdéssel érdemlegesen foglalkozni, csupán megjegyzem, hogy köztudomás szerint Tokaj-név alatt szerepel a világkereskedelemben a híres tokaji-aszúbor, s hogy Tokaj városában kiterjedt kereskedelménél fogva ősidők óta nemcsak járás­bíróság, hanem főszolgabírói-, adó-, és só hivatal is volt és van; s e mellett Tokajban kincstári birtokok is vannak; nem tartanám tehát mél­tányosnak és igazságosnak, hogy e fontoä szere­pet vivő várostól a járásbíróság elvétessék. Hiszem, hogy a miniszter úrnak ez nincs is szán­dékában, azonban, hogy a közvélemény meg legyen nyugtatva, azzal a kérdéssel fordulok a a miniszter úrhoz: van e alapja e hírnek, szán­dékozik-e a tokaji járásbíróságot megszűntetni, illetve áthelyezni ? i Különben a tételt elfogadom. (Helyeslés) /Komjáthy Béla: T. ház! (Halljuk!) Én miiutíg" helytfoghatóuak tartom azt, ha egyik vagy másik képviselő kötelességét teljesítve, a saját vidékének érdekeit előmozdítani, illetve ki­elégíteni igyekszik. Méltánylom azon indokokat, a melyeket az előttem szólott t. képviselő úr felhozott és a magam részérői is tisztán Ung­megye érdekében akarom itt a t. miniszter úr és a t. képviselőház figyelmét felhívni. (Halljuk) Az én meggyőződésem szerint Ungmegyében súlyos igazságtalanság történt, a melyen segíteni kell. Én már többízben a pénzügyi bizottság ülésein is felhoztam azon indokokat, a melyek a kormánynak azon eljárását, hogy Ungvárott egy tollvonással a törvényszéket megszüntette, igazságtalannak mutassam ki, és én, t. képviselő­ház, és t. miniszter úr, itt az ország színe előtt nyilvánosan felhívok mindenkit, és így a miniszter urat is arra, hogy, ha én nem kellően fogom megindokolni azt, hogy azon törvényszéknek megszűntetése igazságtalanság, méltóztassék az én érveimmel ellenkező érveket itten felhozni. Mikor én az ungvári törvényszék megszüntetését igazságtalannak mondom, és midőn sürgetem, hogy a törvényszék ott mielőbb felállíttassák, azt hiszem, hogy nem felesleges rámutatnom arra. bogy én, mint beregvármegyei lakos és birtokos, tudom azt, hogy Bei egvármegye bizonyos szem­KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXVIII. KÖTET. pontból előnyt élvezett abból, hogy az ungvári törvényszéket megszüntetve, azt Beregszászba tették át, illetve egyesítették a beregszászival. Én megyém érdekében minden lehetőt mindenkor kész vagyok megtenni, de még az a psrtikulá­rizmus, — a mely nekem kötelességemmé teszi, hogy mindent elkövessek érdekében, — sem engedi meg nekem azt, hogy igaztalan tudjak lenni, és azt hiszem, hogy Beregvármegye minden komolyan gondolkozó, és az igazságért lelkesülő férfia, daczára azon előnynek, a mely ebről a vármegyére hárul, igazságtalanságnak tartja, hogy Ungvárott megszüntették a törvényszéket. Ez egy olyan helytelen dolog volt és annyira igaz­ságtalan, hogy én ezt az igazságszolgáltatással szemben bíínnek tartom és a polgárok jogtalan megterheltetéséuek, sőt tovább megyek, ebben a jogsegély T igénybevételének megnehezítését is látom; már pedig ilyeneket elkövetni, akár ön­tudatosan, akár akaratlanul, egy kormánynak sem lehet a hivatása. Erre azt mondhatnák, hogy talán itt tisztán hazabeszélve mondom ezeket; de én felhívtam a t. ház minden egyes tagját és a miniszter urat is, hogy felhozandó érveimet mél­t&ztassék megcsáfolni, és ha meggyőznek engemet arról, hogy az ungváriak kívánságai, sőt tovább megyek, követelései nem jogosultak, én ieszek az első, a ki ezen kéréstől el fogok állani. Én csak röviden rámutatok a tényekre, a melyek önmagukban hordják azt, hogy a mit mondok, az a valóságnak tökéletesen megfelel. Ungvármegye ÖQ 1 /^ négyszögöl mérföld területen fekszik és a vármegye lakosainak száma 160 ezerre megy. Van a megye területén négy járás­bíróság, a melynek 60 — 70 ezer között van az ügyszáma. Méltóztassék már most tekintetbe venni, hogy Ungvár városában van a püspök székhelye, káptalani székhely, ott van a királyi pénzügyigazgatóság, a császári és királyi had­parancsnokság, ott van a honvédség egy része, van királyi közjegyző, van királyi katholikus főgymnásiuma, van reáliskolája, van egy állami elemi iskola és több felekezeti elemi iskola, papnövelde, felsőbb leányintézet, tanítóképezde, négy olyan pénzintézet, a mely éveken át millió­kat forgat, van ott árva fiúintézet, és végül ott van a megyei székhely, tehát ott vannak a megyei tisztviselők is. Tekintve azt, hogy évszáza­dokon keresztül, ha a történelemben visszame­gyünk, nagyon helyesen mindig volt ott azon a helyen törvényszék; a hol ennyi közintézet van, onnan egyszerűen egy tollvonással a törvényszéket elvinni, azt az igazsággal megegyeztethetó'nek nem tartom. De tovább megyek, t. képviselőház, é-t hogy megmutassam azt, hogy ezek a pénz­intézetek milyen forgalmat idéznek elő, csak rámutatok egy pár adatra. (Halljuk! Halljuk!) Ott van például az az adat, hogy távirat Ung­26

Next

/
Thumbnails
Contents