Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-558

658. országos Illés 1900. márczlns 24-én, szombaton. 193 hozó szem előtt tartott, érvényre jusson. (Általános, élénk helyeslés.) T. ház! Felhozták itt a nyomozat körűi felmerült nehézségeket. Tény az, 8 arról nekem is van tudoraásom, hogy a közigazgatási hatóságok néhol nagyon nehezen győzik a nyomozat teendőit. De, t. ház, ennek többféle oka van. Először van egy olyan oka, a melyen nézetem szerint változtatni nem is kell, tudniillik, hogy az új törvény nagyobb súlyt helyez a nyomozatra, mint a régi törvény. Az új törvénynek e részében czélja az, hogy az ügyek, a mennyire lehetséges, a nyomozat által előkészíttessenek és ez alapon vitessenek azután tárgyalásra. Ez a bűnvádi eljárás gyorsaságának és olcsóbbságának érdekében is van. A másik oka olyan, a melyre nézve változás önmagától fog beállani, tudniillik az, hogy az új eljárás a közigazgatási közegek előtt még ismeretlen, tehát bizonyos nehézségeket okoz annak tényleges alkalmazása: de e részben az állapot napról-napra javul. Egy harmadik ok az, hogy még nem állott helyre a nyomozat és vizsgálat közötti helyes egyensúly. Én a napokban kibocsátandó főügyészi körrendeletben szándékozom e részben intézkedni, és felhívni az ügyészségek figyelmét arra, hogy a nyomozást igénybe vegyék ugyan, de mégis ott, a hol előrelátható, hogy akár az ügynek természeténél, akár a törvény rendelkezésénél fogva vizsgálatra lesz szükség, a nyoinozatot a lehető legszűkebbre szorítsák, úgy, hogy ez csak addig terjedjen, hogy ennek alapján azután a vizsgálatot elrendelni lehessen. (Helyeslés.) Úgyszintén arról is szándékozom gondoskodni, hogy a csendőrség közreműködése nagyobb mértékben vétessék igénybe. A bűnvádi perrendtartás módot nyújt arra nézve, hogy már a feljelentés alapján is vádat lehessen indítani. A csendőrség tény vázlata szabályszerű, perrendszertí nyomozatnak nem tekinthető ugyan, de mindenesetre alapul szolgálhat arra, hogy a vád megindíttathassék, esetleg, ha az ügyészség szükségesnek látja, bizonyos pótlások megtörténte után Fel fog merülni itt a nyomozási költség kérdése is, a melyre nézve a tárgyalásokat a belügyminiszter úrral már megindítottam. Azok után, a miket Visontai Soma t. képviselő úr és mások is az esküdtszékre nézve felhoztak, azt hiszem, felesleges arról szólanom, (Halljuk!) hogy az esküdtszéki intézmény megváltoztatása egyáltalában nem áll czélombau. Meg kell azonban jegyeznem azt, hogy én már most gondot fordítok arra, hogy a bűnvádi perrendtartás gyakorlati alkalmazása körűi előforduló nehézségek nyilvántartassanak, hogy arra az esetre, hogyha netalán szükség lesz valamely novelláris törvényt alkotni, az anyag készen legyen. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVIII. KÖTET. Barta Ödön t. képviselőtársam az ügyészségi megbízottak intézményéről is szólott. Kétségtelen, t. ház, hogy itt vannak bizonyos nehézségek, az ügyészségi megbízottak nem mindenütt állnak rendelkezésre. Az ügyészségi megbízottak legnagyobb része ügyvédekből kerül ki, a mellett több helyen közigazgatási tisztviselőket is biztam meg. Ezeket azonban lehetőleg ritkán veszszük igénybe, mert úgy is nagyon el vannak foglalva a közigazgatással, és én teljesen mellőzni óhajtanám őket, ott, a hol ez lehetséges. Némely helyütt, — bár nagyon érzem, hogy ez visszás — nem kerülhettem el azt, hogy törvényszéki aljegyzőket ügyészségi megbízottakká nevezzek ki, de a hol egyáltalában törvényes kvalifikáczióval biró más egyén nem kapható, ott utóvégre is nem marad más hátra; a törvény különben ezt nem zárja ki. Gondoskodtam továbbá arról, hogy az ügyészségi megbízottnak helyettese is legyen, és ezek a helyettesek azután már aljegyzőkből kerülnek ki. Azt a módozatot, a melyet Barta Ödön t. képviselőtársam ajánlt, hogy több járásbíróság egyesíttessék és ezek kerületére alügyészségek szerveztessenek, semmiesetre sem tartom elfogadhatónak, nemcsak azért, mert ez ismét újabb személyszaporítással járna, a mit én lehetőleg mellőzni óhajtok, (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) hanem azért is, mert a btínvádi perrendtartás rendelkezései e mellett nem lennének kereszttílvihetők. Méltóztassék csak megfontolni, hogy például a kihágási ügyben a terheltet 48 óránál tovább nem szabad fogva tartantani az ítélet előtt, tehát 48 óra alatt ítéletet kell hozni. Ha már most három-négy járásbíróság egyesíttetik, hol lesz akkor az ügyészségi megbízott, már pedig az ügyészségi megbízott nélkül nem lehet a tárgyalást megtartani. Ehhez járul, hogy az előzetes letartóztatás megszüntetése iránt, és a büntetés elhalasztása iránt is az ügyészi megbízottak meghallgatásával kell határozni, annak mindig ott kell lenni rendelkezésre, s épen ezért tartottam szükségesnek azt, hogy mindenütt egy helyettes is legyen. Áttérek ezután, t. ház, a nyilvánult egyéb óhajokra. Ide tartozik mindenekelőtt az egyszerűsítés az adminisztráczióban. Felhozták panaszképeu, hogy a központban az adminisztráczió nem elég egyszerű. Erre nézve szándékozom, — már ki is adtam az utasítást, — egy értekezletet tartani, hogy megállapítfcassék az, hogy mivel lehet a központi adminisztrácziot egyszerűsíteni, de nemcsak a központi adminisztrácziót, hanem egyszersmind az azzal összefüggő vidéki adminisztrácziókat is. Reménylem, hogy elég sok irányban lesz lehetséges az egyszerűsítést keresztül vinni. Abban az irányban, a melyet egyik t. képviselőtársam felhozott, hogy míg 96