Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-556

124 556, országos ülés 1900. märcztas 22-én, csütSrtSkSn. választott biró dönt a király. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha a király döntött, megszűnt a quótabizottságoknak minden megbízatása. Ezt a világos rendelkezését a törvénynek nem lehet, t. miniszterelnök úr, hosszas magyarázatokkal félremagyarázni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) De nincs is rá ok. Hisz, a mint a t. miniszterelnök úr mondja, az osztrák Reichsrath megválasztotta a delegácziókat; ha tehát a fontosabbat megválasztotta, bizonyosan meg fogja választani ezt is. Hát miért félünk mi akkor ettől a kérdéstől, t. miniszter úr? Miért ezt felvetni? A törvény világosan megszabja azt az utat, a melyet követni kell. Ha ott van alkotmányosság és működik a Reichsrath, tessék neki ezt a bizottságot megválasztani és kiküldeni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) ) PjOldnyi Géza: T. képviselőház! Miután közjógi szempontból kétségtelenül igen fontos, hogy a quóta megállapításának kérdésében azok a törvényes rendelkezések, a melyek annak anteezedencziáit képezik, feltétlenül helyesentartassanak meg, szükségesnek tartom, hogy a felvetett kérdésben, legalább egész rövidséggel, saját álláspontomat is jelezzem. (Halljuk') Az én meggyőződésem az, hogy miután a quótamegállapítás czéljából a bizottságok kiküldettek, megállapodásra is jutottak, azonban e megállapodások törvényhozási úton nem voltak eíintézhetők: a felség döntése azon stádiumában a quótakérdésnek, a melyben az a bizottságok által a törvényhozások elé hozatott, eldöntötte a dolgot. (Úgy .van! a szélső baloldalon.) Annak a két bizottságnak funkcziója kétségtelenül megszűnt, és a királyi döntés által kétségtelenül szuperältatott. A mélyen tisztelt miniszterelnök úr azt mondja, hogy azért lehetne esetleg jogosultsága annak, hogy az osztrák quótabizottság lehessen ugyanaz, a mely előbb volt, mert odaát nem tárgy altatott végig a kérdés; bocsánatot kérek, nálunk sem tárgyaltatott végig a kérdés. De ettől eltekintve, az a felségdöntés, a mely ebben a kérdésben hozatott, ugyanazzal az érvénynyeí lépett életbe Ausztriában, mint a hogy érvénybe lépett Magyarországon, (Ügy van! a szélsőbalon.) és törvényt pótlólag, beczikkelyezés útján is kellett, hogy elintéztessék. Ennélfogva a quótának újból való megállapítása kérdésében, Ausztriában épúgy, mint Magyarországon, az az új stádium áll elő, hogy új deputácziókat kell kiküldeni. (Ügy van! a szélső baloldalon,) Már most, t. képviselőház, a mivel én talán t. barátaim felfogásától bizonyos mértékben eltérek, az röviden ennyi. Én tudniillik azt hiszem, hogy akkor járunk el helyesen, ha a magyar törvényhozás igen is kiküldi a quótadeputácziót, mert erre a kormány propozieziója által felvagyunk szólítva és ezen közjogi helyzetben ki kell küldeni a quótadeputácziót. Más kérdés azután az, hogy, ha az osztrákok ugyanazt a deputácziót küldenék ki, a mely azelőtt működött, hogy azt igenis mi törvénytelennek fogjak tekinteni, ha az ugyanazzal a quótadeputáczióval való tárgyalás eredménye hozatik újra a ház elé. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Bocsánatot kérek, az nem úgy van, hogy csak az osztrákoknak volna joguk megállapítani azt, hogy az 8 felfogásuk szerint jogosítva van-e a régi quótadeputáczió eljárni : igen, vagy nem. Mert szerződő feleknél azt, hogy a másik szerződő félnek a megbizása törvényesen van-e kiállítva, vagy nem, én is tartozom és jogosítva vagyok megvizsgálni. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Már most, t. képviselőház, a konkrét esetre vonatkozólag nekem az a meggyőződésem, hogy a képviselőház nem tagadhatja meg a quótadeputáczió kiküldését, és előzetesen nem vetheti fel azt a kérdést, vájjon az osztrákok törvényes megbizottakat fognak-e kiküldeni, vagy sem. De ha a t. képviselőház a maga quótadeputáczíóját kiküldte és a később beérkezendő jelentés azon osztrák quótadeputáczióval való tárgyalás folyományaként feküdnék előttünk, a mely régebben kiküldetett, igenis azt törvénytelennek tartanám, és annak tárgyalásába egyáltalában belebocsájtkozni hajlandó nem volnék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ennélfogva igenis nekünk ki kell küldenünk a quótabizottságot, és meg kell várnunk azt, hogy az osztrákok épúgy törvényesen ki fognak-e küldeni a saját részükről egy quótabizottságot, mint a hogy a maga részéről a magyar törvényhozótestület is kiküldte a maga quótadeputáczíóját. Ez az álláspontom e?:en ügyben, és ezt kötelességemnek tartottam néhány rövid szóval jelezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan még valaki szólani? Barta Ödön: T. képviselőház! (Mozgás és zaj a jobb- és a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Nem tudom, honnan van ez a nagy nyugtalanság, t. ház; nekem ép olyan szólásjogom van e házban, mint bárkinek, és joggal igényelhetem azt, hogy ha szólni akarok, méltóztassanak meghallgatni, hogy nem mondok-e olyat, a mit érdemes .meghallgatni. Egyébként felszólalásomra észrevételeit bárki megteheti később. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldolon. Felkiáltások a jobboldalon: Már tegnap beszélt éhhez a tárgyhoz!) Hogy tegnap beszéltünk erről? Hét nem folytatólagos tárgyalás ez a mai, és ha tegnap beszéltem is, jogom van arról ma is beszélni. Egyébként akár szavaim félreértett értelmének helyreigazítása czímén, akár egyéb czímeu is találnék rá alkalmat, hogy nyilatkozhassam, kár tehát az időt vesztegetni már régen