Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-543
34 543. országos ülés 1900. inárczlns 6-áu, kedden. bad elhamarkodottan ily messze kiható kérdésekben határozott állást foglalni; egyideig nézni és figyelni kell a fejleményeket és azután csak a nyert tapasztalatok révén dönteni.* Nem így informált? Én más szavakkal mondtam, de az értelme az volt. Pedig ha jogászi szempontból fogjuk fel, hogy a tőzsdetanács, a melynek tagja Weisz Berthold t. képviselő úr is, és a mely tőzsdetanácsban annak 40 tagja közül 18-an vannak terménykereskedők és malomigazgatók, a fele pedig bankügyletekkel foglalkozik, de 18-an vannak, a kik termény- és gabona üzlettel foglalkoznak és egyetlenegy gazda nincs közöttük; ez a mi hibánk, a mi bajunk; ha jogászi szempontból fogjuk fel a dolgot, t. kereskedelemügyi miniszter úr, ez a tőzsdetanács autonóm joggal bir, és pedig egy különös joggal, mert ő birói funkcziót is végez, ítéletet hoz, és nevetséges: a törvényeket is ő hozza meg, a melyek alapján itéí. Erre másutt nincs példa. A mi bíróságaink ítélnek azon törvények szerint, a melyeket a törvényhozás megalkot, és a tőzsdetanács hozza tőzsdetörvényeit s ugyanezen törvények, illetőleg szokások alapján itél egyúttal mint bíró. Sőt nem tartozik azokat még a kereskedelemügyi miniszternek sem bejelenteni jóváhagyás végett. (Ügy van! Mozgás a hal és szélső balolda 1 on.) Vájjon az ármentesítő társulatok nálunk nem birnak autonóm joggal ? Ép oly autonóm joggal birnak, mint a tőzsde, de azért beavatkozik a kormány. A mi költségünkön csináltatta meg nálunk Baross miniszter a partvédő téglasort; igaz, hogy az utóbb kiegyezés tárgyát képezte. De csak azért hozom ezt fel, hogy habár a tőzsdetanács autonóm joggal bir, azért a kereskedelemügyi miniszternek, vagy koimánynak igenis van joga beleavatkozni ott, a hol határozottan oly állást foglalnak el, a mely a közérdek szempontjából nemcsak injuria, hanem annál sokkal több, mert közgazdaságunk romlására vezet. Ha én biróság vagyok, hogy tűrhetem azt, hogy két áregység legyen ugyanazon a tőzsdén, a hoi ítéletet vagyok hivatva hozni? A 76 kilós, 4 perczentes magyar búza ma igenis megéri, mondjuk ezt a mai mesterségesen lenyomott árt, de az a szerb búza még ezt sem éri meg; az egy forinttal, vagy 80 krajczárral kevesebbet ér. Már most mi az előny ebből? Már április 1-sején, a mikor a felmondások jönnek, felmondanak 50.000 métermázsa szerb búzát. Ki fogja azt átvenni ? Mindenki elfut attól. Ha csak ring nem nem alakúi, úgy mint tavaly történt, a mikor ring alakúit, a hol összeállnak a kisbirtokosok és átgázolnak azon a 50 vagy 100.000 métermázsa szerb búzán. Mert ha nem alakúi ring, akkor mi lesz? Akkor ama iOO.OOO métermázsa szerb búzával millió kötést tudok felmondani. Felmondok ma mint kereskedő, tegyük fel, 100.000 métermázsa szerb búzát. Senkisem fogja átvenni, az sem, a ki pedig szeretné átvenni a hasonsúlyú magyar búzát, mert azért vett, mert az volt a meggyőződése, hogy &z, ha nem is ma, de később emelkedni fog. O ezzel üzérkedni akart. De a szerb búzát ha átveszi, abban a pillanatban, a mikor átvette, már egy forintot elvesztett. Ki az ördög fogja hát átvenni? (Igaz! Úgy van! Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ha pedig nem veszi át, tessék csak meghallgatni, (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon) akkor kiegyezik, az aznapon átvenni kötelezővel. A mikor rákerül a sor arra, hogy át kellene venni a búzát, prémiumot ad az eladónak, fizet talán egy-két hatost métermázsánként, és másnap ugyanazt a 10.000 métermázsát még egyszer fölmondhatja az illető és így folytathatja egy álló hónapig. Bekövetkezhetik az, hogy egész április végéig azokat az usancze schluss vevőket eme 100.000 métermázsa szerb búzával kiporolják, tönkre teszik, kifosztják. Ne vegye rossz néven a t. képviselőház, de azért, hogy ily kifejezéseket használok, kérem, ez nem akart sértő lenni. Blaskovics Sándor: Igazság! Rohonczy Gedeon: Csak az elragadtatásomban nem tudom a szavakat megválogatni, mert tényleg ez oly impressziót tesz rám, hogy mikor látom azt, hogyha ezt markánsabb kifejezésekkel adom elő, talán nagyobb fontosságot fognak tulajdonítani szavaimnak. Czélom volt először figyelmessé tenni a t. kormányt és főleg a kereskedelemügyi miniszter urat, másodszor felkérni, hogyha még eddig nincs kellőleg informálva ezen szerb búza nagy hatásáról, magát informáltatni kegyeskedjék. (Helyeslés balfelől.) Ezt pedig azonnal be lehetne szüntetni és pedig két okból; először preczedens van a múlt esztendőről, hogy a tőzsdetanács eme szokványait mint biróság tavaly nem respektálta, mert három nappal kitolta a határidőszállítást a hausse-szindikátussal szemben, és másodszor mert azok, a kik a múlt esztendőben ilyen tőzsdekötésekkel októberi és márcziusi búzát vásároltak, több mint két forintot veszítenek minden métermázsa búzán a mesterségesen lenyomott árak következtében, s így ezek meg vannak rövidítve azáltal, hogy nem lett módosítva a tőzsdeszabályzat az őrlési forgalom be szüntetése folytán. A szerb és oláh búza kevesebb sikér-tartalmából folyó kevesebb értékét ugyanis január 1-éig ellensúlyozta még az őrlési forgalom kedvezménye, mert a szerb és oláh búzát a malmok keresték addig, míg ezek révén élvezték az őrlési kedvezményt. De mihelyt elvesztette ezen előnyét, nemcsak, hogy nem keresett árú az többé, de nem is kell senkinek, kivéve
