Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-543

543. országos Ölés 1900. luárczins 6-án, kedden. " a gazdák pedig, mert akkor még a földmívelésügyi minisztérium statisztikai hivatala egy nagy tévedésben volt, a melyet később korrigált ki, tudniillik másfél millió métermázsával kevesebb eredményt tüntetett ki még akkor; ez egy oly hiba, a mely nem az illető hivatalnokok, vagy a minisztérium mulasztásából állt elő, hanem annak következtében, hogy rendkívül kedvező volt Magyarország felső vidékén az aratás előtt az időjárás. Akkor tehát elkezdték a kereskedők októberben az usancze búzát így eladni és egyúttal így adták el a malmok is. A kereskedő pedig már szeptemberben, midőn a cséplés kezdetét vette, kétszerannyi búzát adott el mindenkor a tőzsdén papiroson, mint a mennyi kész effektív búzát megvett. A malom, ha megvette az őrlési szükségletére az ugyanazon árfolyam melletti búzát, itt a tőzsdén eladott szinte kétszerannyi papirbúzát. Az effektív búza ára pedig, együtt haladván a papir a határidő búzával, miután az usanczeban folyton kínálat állván elő, ennek folytán ez magával vitte lefelé az effektív valódi búza árát is, — mert a gabonatőzsdéken a határidőfízletben mindig csak kinálat van — mert mindig kínált az a bizonyos nagy kéz és pedig kétszerannyit, mint a mennyit tényleg bevásárolt, természetes dolog, hogy a folytonos kinálat lefelé hatott és mindig olcsóbb és olcsóbb árakban nyilvánult a hatása. Itt én egy igen érdekes dolgot vagyok bátor felhozni, (Halljuk! Halljuk!) és ezt is ajánlom az igen tisztelt miniszter úr figyelmébe. A kereskedőknek nagy része azt az ajánlatot tette tavaly őszkor a búzabevásárlásánál, hogy maguknak »Stockot« teremtsenek, hogy készek a termést az aznapi áron megvenni, de ha az akkori piaczi árral nincsen megelégedve, hajlandó vagyok öntől, termelőtől prémiumra megvenni termését, illetőleg, ön tetszése szerint márczius végéig fixirozbatja az árat a határidő búza tekintetében, a mely nap óhajtja. Éz egy prémiumüzlet, a hol a birtokos, mert nincsen megelégedve az akkori árakkal, azon reményben él, hogy tavaszszal az ár fel fog menni, ő tehát a helyett, hogy a határidőre venne kötést, ilyen alakban elkerülvén a tőzsdét, játszik a búzájával. Ez ugyan nem játék, mert a míg én azon búzamennyiségen játszom, a mennyi termett, addig az még nem játék. Ez csak annyit jelent, hogy jobb árakat igyekszem termésemmel elérni. Körtílbelííl kétmillió métermázsa búzát vásároltak be ilyen módon a nagykereskedők. Mi a következménye ennek? Az, hogy azok a nagykereskedők egy nagy búzakészletre tettek szert, szóval circa kétmillió métermázsa búza állott rendelkezésükre. Mi czélból ? Azért, hogy azzal a gabonaárakat lenyomhassák, és pedig hogy az effektív tőzsdén ellensúlyozzák a malmok keresletét, szóval ne álljon elő kereslet. Tessék megfigyelni, a gabonatőzsdén az idén a legritkább esetben történik, hogy a malom azt mondja, hogy én venni akarok, ellenkezőleg, mindig kinálat van. Hisz ez a kinálat csinálja az alacsony árt. Ha én mindig kínálok, ez az árra nyomasztólag hat. Utólag aztán kézalatt szállítják a kereskedők a szükséges mennyiséget, azért, mert nekik is érdekükben van, hogy a határidő búza alacsony áron tartassék addig, míg az áprilisi szállítás be nem következik. Én azonban nem veszem rossz néven, ha így spekulál az a malom és az a kereskedő. Tegye addig, a meddig a játék bona fide megy. De ha egy olyan fegyver áll rendel cezésére annak a tőzsdének, mint a milyen a szerb búzának a szállíthatása, a melynek belső tartalma egy forinttal kevesebbet ér, a melyet ma a kereskedők, habár csekélyebb értéke van, mégis jobban megfizet, mint a magyar búzát, de megfizeti csak azért, hogy tartsa, hogy legyen rezervában neki a felmondásra: tehát április elsején, mikor felmondják ezt a szerb búzát, az Összes kisbirtokosok, e szokványbúzát vett kiskereskedők tönkre lesznek téve! Ha igazán export-állam vagyunk, ha nekünk a termésünk csakugyan több, mint a szükségletünk, indokolt ez az alacsony gabonaár. Használja fel ezt a konjunktúrát a malom és vigye ki a lisztet Angliába, hagy menjen ki a felesleg. De ez nincsen eldöntve. Ez eldől majd májusban, mikor majd a szükséglet előáll. És én fogadok arra, hogy májusban, júniusban itt magasabb gabonaárak lesznek, akkor, mikor a kisgazdáknak, a termelőknek nem lesz egy szem búzájuk sem, s a mikor a vidék már milliókat vesztett az áprilisig lenyomott árak folytán. (Úgy van ! Ugy van!) A múltkor, midőn felszólaltam, tudom jól, a miniszter úr a tőzsde kormánybiztosát — Ballay nak hívják, ha jól tudom, nincs szerencsém ismerni, — utasította, hogy informálja magát a szerb búza iránt. Ha kívánja a t. miniszter úr, el fogom mondani, hogy mit referált Ballay tőzsdekormánybiztos úr a t. miniszter úrnak. Azt is tudom, hogy Ballay tőzsdekormánybiztos úr a Heller M. és társa czégtől informáltatta magát; Klein Gyula, a Heller czég embere, adta az informácziót Ballay osztálytanácsos úrnak. Ennek a Heller-czégnek pedig a Balkán államok és Szerbiával állandó összeköttetései vannak, és ezen czég természetesen úgy informálta az osztálytanácsos urat, hogy tessék várni, ezt tanulmányozni kell, hogy milyen hatása lesz a szerb búzának! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter (tagadólag int). Rohonczy Gedeon: Hát kérem, elolvasom, mit referálhatott (olvassa): »Nem sza-