Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-542

542. országos ülés 1900. márczlns 5-én, hétfőn. gg ha erős és megszakfthatlan köteléket akarunk alkotni. Hasztalan van például Kézsmárkon nekünk lenfonásunk, midőn nincs elegendő len­termelésünk, hanem idegen lent veszünk igénybe. Hasztalan van Szegeden a Salzmann féle gyárban kenderszövésünk, midőn kenderfonásunk nincs mellette, s ma hasztalan van nekünk Sepsiszent­györgyön lenszövésünk, midőn nincs mellette lenfonásunk. Ezeknek a különböző ipari ágak­nak mind egymás mellett, kell létezniök. (Helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) Ha mi ipart akarunk teremteni, először arra kell fordítani a figyelmet, micsoda anyagokkal bírunk, melyek ipari feldolgozásra alkalmasak. Magyarországnak ásványi gazdagsága még fel sincs tárva. Az én felfogásom az, hogy Magyar­országon, ha egészséges ipart akarnak fejlesz­teni, az országot egyik részétől a másikig, nem lassú módszer szerint, hanem négy szakértő bizottság által is, geológiailag feí kell kutatni, niegcsinálui a fölvételeket és a kormánv nak abban kell az ipar pártolásához járulnia, hogy a geológiai felvételek alapján jelentkező ásványi kincseket igyekezzék feltárni és azután az iparosok ren­delkezésére bocsájtani, akár métermázsánként haszonbérért, akár örökáron. De addig, míg Magyarország mineráíis gazdagsága nincsen fel­tárva, míg az anyagokat nem ismerjük, melyekre gyáriparunkat fektethetjük, egészséges ipari politikát nem tudunk követni, és nem tudunk megélni a közös vámterületen, de nem tudnók kihasználni a magunk szunnyadó, pihenő erőin­ket az önálló vámterület keretében sem. Lehetetlenség, hogy helyes ipari politika mellett, például a petróleumnak feltárására, a mely czikkben nagy behozatalunk van, a magyar állam csak 50.000 forintot foidítson évenkint. Az országban nagy kőszéntelepek vannak, nagy­mennyiségű vas, réz és ki tudná megmondani, iiogy mi. A németek a maguk kálisó telepeiket 1300—1400 méter mélységben fedezték fel, onnan hozzák és dolgozzák fel, s nemcsak saját föld­mívelésüket segítik elő, hanem a műtrágya­gyáraik révén a kontinentális Európát túlnyomó részben a maguk adófizetőivé tették. Geológusok azt mondják, hogy Magyarországon a kálisót 5—600 méter, tehát a németországihoz képest felényi mélységben lehetne felfedezni. Ha fel volnának derítve ezek a kálisó-rétegek, a kálisó kihasználása nálunk a vegyi ipart rendkívül elő­segítené. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Óriási mennyiségben birunk konyha-savakkal, sziksóval, és mégis azt látjuk, hogy a mi iparunk, a mely­ben só használtatik fel, nem vesz nagyobb mérvű fejlődést, s midőn megalkottuk az első ammoniak­szódagyárat, ; z lett a következése, hogy nem tudta magát máskép fentartani, mint hogy az osztrák gyárakkal kartellre lépett. Az ipar fejlesztésének azonban nemcsak ásványi és természetes anyagok képezik alapját, de egyik főtényezőjét képezi a munkaerő. A munkaerő nálunk a természet által ingyen bocsát­tatik rendelkezésre. Nálunk a vizi-erőknek fel­használása csekély mérvben vétetik igénybe. Én szükségesnek tartanám, hogy Magyarországon az összes lehetséges és produkálható vizi erők szakértők által összeirassanak, és a kisajátítási törvényhez egy novella alkottassák, a melynek alapján akár az államnak, akár az egyes iparo­soknak joguk legyen kisajátítani azon területet, a melynek felhasználásával a most semmibe menő, ingyenben elvesző és elfolyó vizeknek erejét ipari czélokra lehet felhasználni. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, imént szólottak itt épen a d'inai malmokról. Nem tudom, hány száz esztendeje már, hogy ezek a malmok a mi folyóvizeinken, a Dunán és a Tiszán állanak ; azok a legprimi­tívebb erőforrás szerkezetet képezik. Vájjon a technikusoknak igénybevételével nem volna-e lehetséges az, hogy a folyóvizeinknek haladó sodrában fekvő erőt ipari czélokra felhasználjuk ? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Eddigelé nem lehetett erről szó, mert azok az erők, a melyek egy primitív duuai malmon is érvényesülnek s talán egy technikailag magasabban álló szerke­zettel is létesíttettek volna, mindig csekély meny­nyiségtí erőforrást képeztek volna egy nagyobb ipartelep b-rendezésére. A legújabb technikai vívmányok azonban e tekintetben legyőzték a nehézségeket. Mert a folyam mentén a leg­különbözőbb távolságokban felállított ilyen vizi erőműveknek erejét dinamogépekkel villamossággá lehet átváltoztatni és a villamosságot el lehet vezetni azokhoz az alföldi városokhoz, a melyek ezen vizeknek közelében fikszenek, ott a villa­mosságot át lehet változtatni ismét munkaerővé, és mint ilyent akár a kisiparosoknak, akár a nagyobb iparvállalatoknak rendelkezésére bocsáj ­tani. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Az ország peremén ott vannak a havasok és a havasi vizek, ott vannak a hegyek és emelkedések, a melyeknek segélyével óriási vizi erőkhöz lehet jutni; az or3zág közepén pedig folynak nr.gy vizeink, a melyeknek erőit czélszerűen felhasználva, nagymennyiségű munkaerőhöz juthatnánk. Ez lehetővé tenné azt, a mit gyári és ipari fejlődésünkre nézve szük­ségesnek tartok; hogy különböző vidékeinken ne kis és csekély erejű gyárak, hanem nagy gyárak, nagy tőkével és a legtökéletesebb gépek berendezésével alkottassanak meg, azért, hogy azok működésben nyolez hónapig legyenek csak, mert Magyarország közgazdasági természetének megfelelően csak akkor működhetnek, hogyha nagyobb erő felhasználása mellett nyolez hóna-

Next

/
Thumbnails
Contents