Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-542
542. országos ülés 1900. márczlns 5-én, hétfőn. gg ha erős és megszakfthatlan köteléket akarunk alkotni. Hasztalan van például Kézsmárkon nekünk lenfonásunk, midőn nincs elegendő lentermelésünk, hanem idegen lent veszünk igénybe. Hasztalan van Szegeden a Salzmann féle gyárban kenderszövésünk, midőn kenderfonásunk nincs mellette, s ma hasztalan van nekünk Sepsiszentgyörgyön lenszövésünk, midőn nincs mellette lenfonásunk. Ezeknek a különböző ipari ágaknak mind egymás mellett, kell létezniök. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha mi ipart akarunk teremteni, először arra kell fordítani a figyelmet, micsoda anyagokkal bírunk, melyek ipari feldolgozásra alkalmasak. Magyarországnak ásványi gazdagsága még fel sincs tárva. Az én felfogásom az, hogy Magyarországon, ha egészséges ipart akarnak fejleszteni, az országot egyik részétől a másikig, nem lassú módszer szerint, hanem négy szakértő bizottság által is, geológiailag feí kell kutatni, niegcsinálui a fölvételeket és a kormánv nak abban kell az ipar pártolásához járulnia, hogy a geológiai felvételek alapján jelentkező ásványi kincseket igyekezzék feltárni és azután az iparosok rendelkezésére bocsájtani, akár métermázsánként haszonbérért, akár örökáron. De addig, míg Magyarország mineráíis gazdagsága nincsen feltárva, míg az anyagokat nem ismerjük, melyekre gyáriparunkat fektethetjük, egészséges ipari politikát nem tudunk követni, és nem tudunk megélni a közös vámterületen, de nem tudnók kihasználni a magunk szunnyadó, pihenő erőinket az önálló vámterület keretében sem. Lehetetlenség, hogy helyes ipari politika mellett, például a petróleumnak feltárására, a mely czikkben nagy behozatalunk van, a magyar állam csak 50.000 forintot foidítson évenkint. Az országban nagy kőszéntelepek vannak, nagymennyiségű vas, réz és ki tudná megmondani, iiogy mi. A németek a maguk kálisó telepeiket 1300—1400 méter mélységben fedezték fel, onnan hozzák és dolgozzák fel, s nemcsak saját földmívelésüket segítik elő, hanem a műtrágyagyáraik révén a kontinentális Európát túlnyomó részben a maguk adófizetőivé tették. Geológusok azt mondják, hogy Magyarországon a kálisót 5—600 méter, tehát a németországihoz képest felényi mélységben lehetne felfedezni. Ha fel volnának derítve ezek a kálisó-rétegek, a kálisó kihasználása nálunk a vegyi ipart rendkívül elősegítené. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Óriási mennyiségben birunk konyha-savakkal, sziksóval, és mégis azt látjuk, hogy a mi iparunk, a melyben só használtatik fel, nem vesz nagyobb mérvű fejlődést, s midőn megalkottuk az első ammoniakszódagyárat, ; z lett a következése, hogy nem tudta magát máskép fentartani, mint hogy az osztrák gyárakkal kartellre lépett. Az ipar fejlesztésének azonban nemcsak ásványi és természetes anyagok képezik alapját, de egyik főtényezőjét képezi a munkaerő. A munkaerő nálunk a természet által ingyen bocsáttatik rendelkezésre. Nálunk a vizi-erőknek felhasználása csekély mérvben vétetik igénybe. Én szükségesnek tartanám, hogy Magyarországon az összes lehetséges és produkálható vizi erők szakértők által összeirassanak, és a kisajátítási törvényhez egy novella alkottassák, a melynek alapján akár az államnak, akár az egyes iparosoknak joguk legyen kisajátítani azon területet, a melynek felhasználásával a most semmibe menő, ingyenben elvesző és elfolyó vizeknek erejét ipari czélokra lehet felhasználni. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, imént szólottak itt épen a d'inai malmokról. Nem tudom, hány száz esztendeje már, hogy ezek a malmok a mi folyóvizeinken, a Dunán és a Tiszán állanak ; azok a legprimitívebb erőforrás szerkezetet képezik. Vájjon a technikusoknak igénybevételével nem volna-e lehetséges az, hogy a folyóvizeinknek haladó sodrában fekvő erőt ipari czélokra felhasználjuk ? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Eddigelé nem lehetett erről szó, mert azok az erők, a melyek egy primitív duuai malmon is érvényesülnek s talán egy technikailag magasabban álló szerkezettel is létesíttettek volna, mindig csekély menynyiségtí erőforrást képeztek volna egy nagyobb ipartelep b-rendezésére. A legújabb technikai vívmányok azonban e tekintetben legyőzték a nehézségeket. Mert a folyam mentén a legkülönbözőbb távolságokban felállított ilyen vizi erőműveknek erejét dinamogépekkel villamossággá lehet átváltoztatni és a villamosságot el lehet vezetni azokhoz az alföldi városokhoz, a melyek ezen vizeknek közelében fikszenek, ott a villamosságot át lehet változtatni ismét munkaerővé, és mint ilyent akár a kisiparosoknak, akár a nagyobb iparvállalatoknak rendelkezésére bocsáj tani. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Az ország peremén ott vannak a havasok és a havasi vizek, ott vannak a hegyek és emelkedések, a melyeknek segélyével óriási vizi erőkhöz lehet jutni; az or3zág közepén pedig folynak nr.gy vizeink, a melyeknek erőit czélszerűen felhasználva, nagymennyiségű munkaerőhöz juthatnánk. Ez lehetővé tenné azt, a mit gyári és ipari fejlődésünkre nézve szükségesnek tartok; hogy különböző vidékeinken ne kis és csekély erejű gyárak, hanem nagy gyárak, nagy tőkével és a legtökéletesebb gépek berendezésével alkottassanak meg, azért, hogy azok működésben nyolez hónapig legyenek csak, mert Magyarország közgazdasági természetének megfelelően csak akkor működhetnek, hogyha nagyobb erő felhasználása mellett nyolez hóna-