Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-542
i~W3 Qr7 A f* f"^QI TTT H 1 ^! 1900. évi raárezius hő 5-én, hétfőn, Dániel G-ábor elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Gf-örgey Gyula halála. — Feliratok bemutása. — Költségvetés 1900-ra. (Kereskedelemügyi tárcza). — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Molnár Antal jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalni kívánók jegyzékét Dedovieh György, az azok ellen felszólalókét pedig Tóth János jegyző úr jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a legutolsó ülés jegyzőkönyve. Nyegre László jegyző (olvassa az 1900. évi márczius hó 3-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem, hogy Görgey Gyula, Temes vármegye lippai választókerületének képviselője folyó hó 3-án elhunyt. A ház részvétének jegyzőkönyvében kifejezést ad, s egyúttal megbízza az elnököt, hogy az új képviselőválasztás iránt intézkedjék. Bemutatom Zala vármegye közönségének feliratát a biztosító intézeteknek a tűzoltói kiadásokhoz való hozzájárulása tárgyában; KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVII. KÖTET. Szilágy vármegye közönségének kétrendbeli feliratát: a közegészségügy államosítása és a pálinkamérés korlátozása iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend: a kereskedelemügyi tárcza 1900. évi költségvetésének (írom. 778) folytatólagos tárgyalása és ezzel kapcsolatban a magyar királyi központi statisztikai hivatal 1900. évi munkatervéről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. I Dedovieh György jegyző: Lázár György ! / Lázár Györgyi T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A midőn a kereskedelemügyi minisztérium 1900. évi költségvetésének általános tárgyalása alkalmával felszólalni bátorkodom, mindenekelőtt kijelentem, hogy nem szándékozom azon magasabb kereskedelem-politikai elvekkel foglalkozni, a melyek az egész európai kontinensre és a transz-oezeánra kihatnak. De tovább megyek: nem szándékozom azon kereskedelempolitikai elvekkel sem foglalkozni, melyek ez idő szerint a magyar állam egész területére nézve érvényesülnek. Csupán azon elvekkel és érdekekkel kívánok foglalkozni, melyeket az alvidéki iparnak és kereskedelemnek a támogatása, az erre vonatkozó konjunktúrák magukkal hoznak, és ezen megvont kereten tál csak annyiban terjeszkedem, a mennyiben azt előadásom czélja megkívánj a. (Halljuk !) Mindenekelőtt rá kell mutatnom azon különbségre, mely ipari és kereskedelmi fejlettség 7