Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-541

541. országos ülés 1900. m&rczius 3-áu, szombaton. 87 juk eddigi kulturális fejlődésünket, valamint iparunk és kereskedelmünk fejlődését is. Sőt szükségesnek és kívánatosnak is tartom, hogy vasutainkat tovább fejleszszük, és kiépítsük; de nem azon az alapon, mint eddig, hanem mint a t. kereskedelmi miniszter úr tegnap az ö* tartalmas, gazdag beszédében kinyilatkoztatta, egészen más alapon, a mint ezt majd a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslatból lesz szerencsénk megismerni. De elérkezettnek látom az időt arra, hogy a esekélyebb értékíí árúk forgalomba hozatala czéljából és közgazdasági érdekeinknek emelése végett most már a belhajózás szempontjából szükséges viziutak, illetve hajózható csatornák létesítésének eszméjével is kell foglalkoznunk, (Helyeslés. Úgy van! Ügy van!) még pedig sokkal nagyobb mértékben, mint tettük azt eddig, és nagyobb intenzi vitással. T, ház! A csatornák kiépítésének és a viziutak használásának kérdése foglalkoztatja ma már a világ kuiturálhmait és egészen helyesen, mert nemcsak fontos közlekedési eszközökűl kell azokat tekinteni ma már, hanem nálunk mint földmívelési országban elsősorban földünk termékenyítésére szolgálnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Továbbá ott, hol a csatorna létesítésével nagyobb nivókülönbségek keletkeznek, az azokból származó esések iparczélokra fehasztiálhatók. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Racziónális és gazdaságos kisipart az Alföld bizonyos részein csak akkor fogunk létesíthetni, ha oly hajózható csatornáink lesznek, a minők a jelen kor igényeinek és követelményeinek megfelelnek. (Ügy van!) Hogy miért, arra később fogok visszatérni. Alig ismerek országot, a mely kedvezőbb és szerencsésebb helyzetben volna a folyókat illetőleg a miénknél. A Duna, Tisza, Száva és részben a Dráva, a Maros és Körös mind hajózhatók. (Felkiáltások a jobboldalon: A Vág.) A Vág is. Mindezek daczára egységes és tökéletes viziúti hálózatot csak akkor fognak képezni, ha hajózható csatornákkal lesznek összekapcsolva. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy modern alapon létesített hajózható csatornának fel kell ölelnie mindazon fontos közgazdasági érdekeket, a melyek az ország és azon vidék lakossága részéről hozzá fűződnek, és a melyek a befektetett tőkének megfelelő gyümölesöztetéset biztosítják, nézetem szerint — és e tekintetben örömmel üdvözlöm a kereskedelmi miniszter úrnak tegnapi nyilatkozatát, — első sorban legfontosabb volna úgy közgazdasági, mint közforgalmi szempontból a Duna és Tisza felsőrészének viziuttal való összeköttetése. (Általános helyeslés.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez az! Kovács Pál: A budapest-csongrád-szegedi csatorna volna ez, a mely a szegedi fővonalak egy alkalmas pontjából elágazva Szabadka érintésével Zentáig volna vezetendő. Ez a körülbelül 230 kilométer hosszá csatorna Pest vármegyét és Csongrád vármegyét szelné át, más megyék északi részét érintené, és egyúttal az országnak harmadik legnagyobb vidéki városát. Szabadkát és vidékét vonná be a viziúti forgalomba. (Helyeslés.) Az előbb említett két vármegyét oly részen szelné át, melyen jelenleg nagy kiterjedésű területek egész éven át vízzel vannak borítva. És minthogy megfelelő csatornák nem léteznek, az ott levő belvizek levezetése ki van zárva, úgy, hogy most is azok az ős állapotok uralkodnak, a melyek pár száz év előtt voltak. (Halljuk! Halljuk!) Pestmegyében az úgynevezett burjánok, vagy mocsaras területek m'ntegy 180.000 katasztrális holdat foglalnak el, Csongrádmegyében 150.000 holdnyi terület vonatik el évenként a kultúrától. Az előbb említett csatorna kiépítése esetében ebből Pestmegyében mintegy 140.000 hold, Gsongrádmegyében az egész 150.000 hold volna megmenthető, mert az összes belvizek csatornán volnának levelezethetők. Az így levezetett belvizeket csekély költséggel öntözésre, talajjavítására lehetne felhasználni, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) azon területeken, a melyektől elvonatott. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Az imént említett nagy kiterjedésű vizenyős területek Pestmegyében csak akkor tekinthetők produktív inveszticzióknak, ha öntözésre lesznek berendezve, mert csak így lesz lehetséges az ott nagy mértékben lerakodott szikhumust rövid idő alatt lemosni. Ezen területek ma teljesen értéktelenek, míg a vizmentesítés által a legkisebb számítás mellett is legalább 50—60 forinttal lehet azok holdankénti értékét emelni. Csongrádmegyében a belvizek által elöntött területeknél kedvezőbbek a viszonyok, a mennyiben szárazabb években egy részük ma is kultiválható, mindazonáltal ott is legalább i 0- 50 forinttal lehetne a területek értékét holdanként emelni. T. képviselőház! Az alföldi községek tulajdonát képező közlegelők kiosztása következtében és folyói szabályozása által nyert árterületeknek mezőgazdasági termények művelésére való felhasználása következtében a szénatermelés évről-évre fogy. Ezek hiányát elsősorban kisgazdáink érzik, kik megfelelő takarmány hiányában állattenyésztéssel abszolúte nem foglalkozhatnak. Nagybirtokosok, a kik megfelelő terület és tőke felett rendelkeznek, már megkezdték a mesterséges szénatermelést öntözés segélyével és szép eredményeket tudnak felmutatni ott, a hol az előbb említetteken kivül az öntözéshez szükséges pénz is rendelkezésre áll. Kisgazdáink ellenben csak akkor foglalkozhatnak racziónális állattenyésztéssel, ha olyan csatornáink lesznek, melyek alkalmasak az öntözéshez