Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-541
38 5*1. országos Illés 1900. márczlus 8-án, SEOmbaton. szükséges viznek csekély költségen való kiszolgáltatására. Midőn 1893-ban egész Európában rossz szénatermés volt, egyes nyugoti államok, de különösen Anglia részére Kanadából szállították a szénát. Kanadában a montreali kikötőben magam láttam akkor sok nagy hajórakomány szénát, mely Európa részére volt szánva. Akkor merült fel a mesterséges szénatermelés kérdése és azóta folyton kísérleteznek vele. Ha tehát az említett nagy vízmentesítendő területeket egyéb ezélra nem is, mint szénatermelésre használnék, már akkor is igen szép eredményeket tudnának felmutatni. De nemcsak erre a ezélra lehet felhasználni, hanem rizstermelésre is. (Igazi Úgy van! jobbfelöl.) A szegedi iparkamara 1898. évi jelentésében a többek közt megemlíti, hogy a kamara területén a rizstermeléssel szép eredményeket értek el. Meg vagyok győződve, hogy ha olcsó és gazdaságos öntözési rendszert tudunk előállítani, a rizstermelés még sokkal nagyobb mérveket fog ölteni, mint eddig, a mi igen örvendetes volna azon vidék gazdasági viszonyaira, mert ezáltal nemcsak az Alföld termőképességét fogjuk emelni és virágzóvá tenni, hanem emeljük kultúránkat, fejlesztjük vasutaink forgalmát és kereskedelmünket. Ha már most közlekedési szempontból mérlegeljük a csatornák fontosságát, akkor szintén nagy előnyök mutatkoznak. E tekintetben először is mezőgazdasági terményeink olcsóbb szállítbatágát kell szem előtt tártaid és így elvitathatatlanul igen nagy előnyök mutatkoznak, a menynyiben Csongrád, Békés, Torontál, Bács-Bodrog és Pest vármegye keleti részében mintegy kétharmaddal lennének a mezőgazdasági termények olcsóbban szállíthatók Budapestre, mint eddig. Az egész Tisza-völgye környékéről eddig is hajón szállították a mezőgazdasági terményeket Budapestre, még pedig meglehetős nagy kerülő utakon és nagy költséggel, a mennyiben Szegedtől Titelig a Tiszán, innen pedig a Dunán 6369 kilométert kell megtenni a hajóknak, míg a csaíorua kiépítése esetén mindössze 185 kilométer lesz a viziút Szegedtől, illetőleg Zentától Budapestig. De még nagyobb előnyök mutatkoznak a csekélyebb értékű anyagok szállításánál, például fa ipar, kő, tégla és egyéb építési és mezőgazdasági anyagoknál, vagy mezőgazdasági termények mellékproduktumainál. Előbbiek, mivel az Alföldön nem léteznek és azoknak vasutakon való odaszállítása a magas vasúti tarifa következtében igen költséges, amazok pedig a vasutak sztík űrszelvénye miatt, majdnem ki vannak zárva & forgalomból. Most, t. képviselőház, áttérek a csatornának előnyös alkalmazására, vagyis annak egyik legfontosabb közgazdasági kihasználására, a mit beszédem folyamán már bátor voltam megemlíteni. A Duna és a Tisza folyó közti nivókttlönbség Budapest és Szeged közt 22 méter, ezen esésből 40—50 köbméter vizlefolyás támad, a melyből másodperczenként 8—i0.000 lőerő volna kifejthető, mint mellékproduktum. Ezen horribilis produktiv erőt aránylag csekély költséggel lehetne felhasználni villamos erőátvitellel. Ezen erőátvitelt először is a csatorna mentén levő területek öntözéséhez alkalmazandó motorok hajtására, másodszor a csatornán közlekedő hajók vontatására, harmadszor ipari ezélokra, vagy a csatorna környékén levő birtokok mezőgazdasági gépeinek és eszközeinek hajtására lehetne felhasználni. T. képviselőház! A gyáripar évről-évre nagyobb tért hódít s ennek következtében a kisipar is roppant sokat hanyatlott és szenvedett nálunk, a miről évtizedek óta hiába panaszkodik az érdtkelt társadalom, mert nincs módjába rajta segíteni, de különösen nincs az Alföldön. A kisipar ezen nagymérvű hanyatlásának oka nézetem szerint főképen abban leli magyarázatát, hogy olcsó és könnyen kezelhető erő nem áll rendelkezésre. A drága emberi erővel pedig teljesen ki van zárva, hogy kisiparunk versenyképessé legyen, vagy oly olcsó produktumokat állítson elő, a milyenekkel neki versenyeznie kell. A kisipart tehát csak akkor fogjuk ismét lábraállítani és csak akkor versenyképessé tenni, ha a természetadta erőnket nagy kiterjedésű területeken olcsó árban bocsáthatjuk a fogyasztók rendelkezésére; ez, t képviselőház az említett csatorna kiépítése esetén egy igen nagy területen megvalósítható, a mennyiben ott, mint már megemlíteni bátor voltam, mint a csatornának mellékproduktuma áll elő Minthogy a technika mai fejlettsége mellett az erő egy kábel, vagy drót segélyével nagy távolságra is könnyen vezethető, meg vagyok győződve, hogy ezen az alapon fejlesztve, az alföld nagy kiterjedésű vidékein nemsokára virágozni fog a kisipar, épúgy, mint Németországban, vagy Svájczban, a hol szintén ezen az alapon fejlesztették és szervezték újból a kisipart; természetesen nem azt a kisipart, a melyről nagyon sokan téves nézetben vannak; így Major Ferencz t. barátom is, a ki mindent oly nagy szakértelemmel és tudással, egész alaposan tárgyal, nagyon téves nézetben van, ha azt gondolja, hogy azt a kisipart kell helyreállítanunk, a mely még a régi czéhrendszer idejében fennállott, mert mai beszédében ezt említette. Azt helyreállítani többé nem lehet, mert annak egyes ágait már teljesen megszűntette a gyáripar, de különben is a kulturális haladás egészen más alapon van, mint volt akkor. De nemcsak ezért volna ez igen fontos, hanem nagy szolgálatot tenne kisgazdáinknak is, a
