Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-541

36 541. országos fllés 1900. szállítására a megengedhető alacsony tarifák következtében egyedül a vízi utak alkalmasak. De nemcsak e miatt, hímem úgy a belforgalom, mint a külkereskedelem czéljaira szánt mezőgazdasági terményeink olcsó szállíthatása szempontjából nagyon kívánatosak azok, a nélkül, hogy vasutaink forgalmát csökkentenők, vagy azok jövedelmét bármily tekintetben és irányban tangálnók. Nem lehet feladatom, hogy az európai kontinensen lévő hajózható csatornák számát, azok évi forgalmát, vagy közigazgatási szempontból való fontosságát itt részletesen elősoroljam, mert az igen messze vezetne. Hogy azonban a vki utak közhasznú forgalmáról CB azok forgalmi előnyeiről tiszta képet alkothassunk, a t. képviselőház engedelmével két kisebb nyugot-európai állam hajózható csatornahálózatát leszek bátor példakép felhozni, mielőtt tulajdorképeni tárgyamra áttérnék. (Halljuk! Halljuk!) Ezek: Belgium és Hollandia. Azért választottam ezen két országot, mivel aránylag ott van a leg több hajózható csatorna és mivel ezen országok egyikében van a legsűrűbb vasúti forgalom. Belgiumnak mintegy 2200 kilóméter hosszú beihajózási vízi utjai vannak jelenleg, a melyek szerves összefüggésben állanak a nagy kiterjedésű vasúti hálózattal. Ennek tulajdonítandó, hogy Belgiumban vannak jelenleg a legkedvezőbb, legolcsóbb teherszállítási tarifák. Az átrakodási állomások létesítése következtében nagy mértékben emelkedett ott a vizi-uti és vasúti forgalom is. Ott bizonyult be az Egyesült Államokban már régóta ismert azon közgazdasági tény, hogy helyes forgalmi politika mellett a vízi utak a vasutak forgalmát nemcsak, hogy nem károsítják, hanem még nagy mértékben elősegítik és azok egymást kiegészítik. (Űgyvan! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) és így a nagyfontosságú közigazgatási érdekeket nagy mértékben előmozdítják, Hogy csak pár példát hozzak fel, 1897-ben Belgiumban a vizi-utakon 820 millió tonna kilométer forgalmat bonyolítottak le. Ez nagy eredmény, olyan, hogy még Francziaországban sem bonyolítottak le olyan nagy forgalmat, mint ezen kis államban csupán a vizi-utakoa. De még fontosabb előnyeit látjuk a hajózható csatornáknak Hollandiában. Hollandiát a csatornák klaszszikus országának szokás nevezni és egészen helyesen, mert vannak nagykiterjedésű vidékei, a melyeken egyedül a csatornák képezik a közlekedési utakat, pedig gehol a világon nem találkozunk az elemekkel való küzdelemnek oly erős nyomaival és egyúttal hozzátehetem: azok termékenyítő hatásával, mint Hollandiában, a melynek nagy része mélyebben fekszik a tenger felszínénél. Ép azért a legkülönbözőbb módozatú mesterséges kiszámítása gőzszivattyúkkal és csatornákkal való öntözést találunk ott. Találunk árcztus 8-án, szombaton. egy egész rendszeresen kiépített csatornahálózatot, a melynek segítségével virágzó kulturállíimmá alakították át a kis Hollandiát. Ha a vizépítészet szempontjából tesszük tanulmány tárgyává országukat, akkor "mondhatjuk, hogy az európai államokban együttvéve nem találunk oly sok különféle módját a vizépítészetnek, mint Hollandiában, és ezzel kapcsolatosan kultúrájuk is oly magas színvonalon áll sok tekintetben, mint akár Ángolországé, vagy a Németbirodalomé, bydrographiai szempontból pedig elsőrendű látványosságot nyújt az egész ország. Az országon átvonuló folyóutat körülbelül 2000 kilométer hoszuságban szabályozták olyképen, hogy a legnagyobb áradási magasságig töltések között vezettetnek azok, úgy szintén a hajózható csatornák is méter magasságra emelkednek a művelés alatt levő földük fölé, úgy, hogyaz idegen előtt az első pillanatra úgy tűnnek fel a csatornákon haladó vizi jármüvek, mintha magas töltések koronáján mennének a hajók. Minthogy a népesedés arányában kevés a művelés alatt levő terület, tehát mesterségesen és nagy köttséggel állítják elő azt, és az így nyert terűletek értékéből fejlesztik és építik a csatorna-hálózatukat. így jelenleg a 303.000 hektárnyi nagy kiterjedésű Zuider-tó kiszárításán dolgoznak, a melyen még jiem is olyan régen flották közlekedtek. Ezen művelet végrehajtására 190 milliót irányzott elő a hollandi kormány, úgy, hogy a szabályozási művelet hektáronként 1000 forintba fog kerülni. Az egész munkát 33 évre tervezték. A már meglevő és tényleg közlekedési ^czélokra használt csatornák hossza 2200 kilométert tesz ki. Ebből 18°/o az állam tulajdona, 30°/o a provincziáké, 39°/o a községeké és vállalatoké, 13°/o pedig a magánosoké. T. ház! Az első pillanat benyomása alatt azt mondhatnák, hogy ott különleges viszonyok voltak, a kényszerítő okok a csatornák építésére, mivel az ország topográfiai viszonyai úgy kívánták, vagy mivel az ország pénzügyi viszonyai azt megengedték. Ezek a különleges viszonyok nálunk is épúgy megvannak, mint másutt és a mi viszonyainknak és szükségleteinknek megfelelő alkotások épúgy létesíthetők, a mint ezt beszédem folyamán lesz szerencsém a t. háznak bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk! jóbbfelöl.) Hogy azonban biztos sikert érhessünk el, a társadalomnak is részt kell vennie minden közhasználatú eszköz létesítésében. így a csatornák építésére elsősorban az érdeklett vidékeknek kell a közreműködéshez hozzájárulni, mint a mely vidékeket a csatornák érintenek. Az elmondottak után ne méltóztassék a t. ház azt gondolni, hogy én a vasutainkat talán feleslegesnek tartom, vagy, hogy forgalmi politikánkat nem tartanám mindenben helyesnek. Elismerem, hogy kifejlett vasúti hálózatunknak tulajdoníthat-