Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-540

16 »40. országos ülés 1900. márcírfns 2-án, pénteken. gyorsaságát, sőt, többet mondok, még olcsóságát is. (Helyeslés jőbbfélöl.) Nem zárkóztunk el az elől, bogy e mellett egy újonnan felmerült eszmével ne foglalkozzunk; (Halljuk! Halljuk!) és én már most megmondom a t. háznak, bár ez némileg a jövő zenéjeként hangzik; azért is fordítok nagy figyelmet a közutakra, — és e tekintetben hajlandó vagyok újabb, meg újabb áldozatokat hozni, — nemcsak, mert ezek közvetlenebből termékenyítik a vidéket, mint a vasút, a mit mindenki tapasztalhatott, aki ezt az ügyet ismeri, de azért is, mert toeg vagyok győződve, hogy a jövő az automobilforgalomé. (Ügy van! Tetszés jobbfelöl.) És ha Francziaországban már most ott vannak, hogy az útrendszert meg kell változtatni, az automobil szempontjából, nekünk előrelátóknak kell lennünk e tekintetben, és már most kell törekednünk arra, hogy ha ez bekövetkezik, — nem mondom, hogy mesterségesen mozdítsuk elő, mert sok érdekünkbe ütközik, de a fejlődést fel nem tartóztathatjuk és kötött szemmel odaállani ezen találmányával szemben nem lehet, — arra az esetre való tekintettel útrendszerünket már most annak megfelelővé tegyük, és ennek jövőjét előkészítsük. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Az államvasutakkal kapcsolatosan engedje meg a ház, hogy még egy kérdésről nyilatkozzam : ez a fővárosi állandó pályaházaknak kérdése. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Hogy a fővárosi, különösen a keleti és nyugati pályaházak most veszedelmes forgalmi pontokká lettek az által, hogy roppant sok vonatnak a lebonyolítása van odairányítva, az tagadhatatlan. Hogy ezen segíteni kell, az bizonyos. Nem kerülte el ez a figyelmemet, és már hónapok óta behatóan foglalkozom ezzel a kérdéssel. (Halljuk/) De méltóztassanak e tekintetben kritikával eljárni és óvatosnak lenni. (Ügy van! Élénk helyeslés.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nem olyan könnyű elhatározni egy nagy tervet, nemcsak azért, — ezelől nem zárkózom el, — hogy ez a hangoztatott jelszónak a valósítása, hogy tudniillik ki kell tenni a pályaházakat és átadni mindezek helyét. . . . Polónyi Géza: Telekspekulánsoknak! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: . . . középitkezésekre, financziális kérdés, (Igaz! Úgy van!) ;'imbár e tekintetben sem szabad könnyelműen eljárni, (Igás! Ügy van!) de méltóztassék elhinni, hogy egyúttal forgalmi politikai kérdés is. Hiszen másutt, nagyvárosokban, Londonban, Parisban, vagy pedig Frankfurtban, mindenütt, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk.' Elnök csenget.) a lakosság meg tud barátkozni azzal, hogy a lokomotív ott zakatol közöttük; (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és nálunk még más követelmények is számba jönnek; nálunk a helyi forgalom nehézsége, a forgalom felosztásának nehézsége, (Úgy van! balfelöl.) és a nép szegénysége szintén tekintetbe veendő, tehát nem határozhatjuk el igy könnyelműen a pályaudvarnak két-három kilométerre való kitolását. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Budapest árú- és személyforgalma, továbbá a forgalom helyes irányítása is tekintetbe j ön itt. Én nem mondom azt, hogy az nem fog bekövetkezni, de meg kell kisérleni minden más eszközt, a mely ezen bajokon segíthet, a míg azon gyökeres elhatározásra jutunk. (Helyeslés.) Úgyis mint takarékos miniszternek, úgyis mint a forgalmi politika vezetőjének, kötelességem minden tervet keresztíílrágni, és megkis>érleni, mindaddig, a míg egyáltalán valami lehetséges, mindent, arra, hogy ezen radikális dolog elkerüítethessék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azért lehet a szépészeti és egészségügyi s/.empontoknak is eleget tenni, mert abban már a városi polgárságnak tökéletesen igaza van, hogy a széncsászdáknak, műhelyeknek itt nincs helye; ezeket ki kell helyezni. (Helyeslés.) De hogyha ez sikerűi, és ha azonkívül sikerűi — ezt is megmondom, — úgy detasirozni a forgalmat, és illetőleg annyira szélesíteni az indóházakat, hogy például 50—60 vonattal többet bírjanak felvenni, az esetben, azt hiszem, sikerülni fog a bentbagyás is. Ha nem sikerűi, — én technikns nem vagyok, tehát garancziákat nem vállalok, de ez irányban dolgoztatom a terveket, — ha nem sikerűi, úgy egész őszintén a ház elé jövök és azt mondom : nem spekuláczióból, nem pazarlásból, hanem kényszerűségből jutottam ide, hogy ez a megoldás nem megy, tehát más megoldást kel! próbálnunk. De míg erről magamat és a t. házat meg nem győzöm, addig én azt a koczkázatot egy országra nem háríthatom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A zónarendszer a maga általánosságában és lényegében teljesen bevált, s annak a miniszternek, a ki ezt behozta, Baross Gábornak, örök dicsőségére fog szolgálni. (Úgy van! Úgy van!) Azonban, ha figyelemmel kisérjük a fejlődését, úgy fogjuk találni, hogy a szomszédos forgalom és a távoli forgalom gyönyörűen fejlődött; de a középforgalom nem. Ezt egy-két adattal illusztrálom. (Halljuk! Halljuk!) Míg a személyforgalom a szomszédos forgalomban annak behozatala óta 1889. óta 590°/o-kal nőtt és a távoli zónákban a forgalom 412%-kal nőtt, addig a középzónában csak 20°/o-kal. A pénzügyi eredménynyel is így vagyunk. Míg a szomszédos forgalomban 299°/o-kal nőtt az eredmény, a távoli forgalomban 168°/o-kal, addig a középforgalomban csak I 5°/o-kal. Mi következik ebből ? Az, hogy a közép-