Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-540

840. országos ülés 19W. márezíus 2-án, pénteken. 17 zónákon változtatni kell; a középzónákat tudni­illik a 3 — 14. zónák díjtételét le kell szállítani. Ezt tenni szándékozom. Nemcsak így szándéko­zom, de egyúttal szándékozom kitolni a zónákat, a nélkül, hogy a távolabbiakra nézve lényeges áremelkedés lenne. Ezáltal a személyforgalmat határozottan fejleszteni fogjuk és a pénzügyi eredmény tekintetében is a reform be fog válni. Épúgy szükségesnek tartom a személy- és pod­gyász-tarifát módosítani, egyszerűen azért, mert a mostani a legnagyobb abnormitásokra vezet. (Igás! Úgy van!) Azt lehet mondani, hogy kissé triviálisan illusztráljam a dolgot, ha valaki nagy pakjához még egy esernyőt ad hozzá, olcsóbban utazik, mintha egyáltalán nem adta volna fel. E tekintetben egyszerűen a súly szerint való rendszert akarom behozni a zóna megha­gyása mellett, mely a közeli távolságokra nézve leszállítással fog járni, az emelkedés pedig arányos és méltányos lesz. Azt hiszem, e tekintetben a forgalom nem­csak hogy szenvedni nem fog, de ellenkezőleg, emelkedni fog, legalább minden szakértő állás­pontja ez. (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg most a t. ház, (Halljuk! Hall­juk!) hogy a kodifikácziónális kérdésekkel fog­lalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) A kodifikáczióra nézve nemzetgazdasági és forgalmi kérdésben én azt tartom, (Halljuk! Halljuk!) hogy itt nagy kódexeket csinálni azért nem lehet, nagy kódexek reformját minden pontban bevárni azért nem lehet, mert a míg a paragrafusokat faragjuk, ezer és ezer érdek megy tönkre. (Úgy van! balfelöl.) Ennek következtében én azt a rendszert követem, hogyha akár a kereskedelmi törvényben, akár az ipartörvényben, s akármely más törvényben vannak olyan pontok, — a mint hogy vannak, — a melyek nagy bajokat okoznak, vagy a melyek miatt a haladás akadályoztatik, avagy érdekek vannak sértve; akár szisztematikus, akár tudo­mányos pontok, akár nem: e pontokat ki kell ragadni, (Élénk helyeslés a bal- és szélső balolda­lon.) e pontokat meg kell oldani; azért azután annak idején külön kötetekben, vagy egy kötet­ben be lehet azokat illeszteni, de a nagy kodifi­káczióval addig várni nem lehet és nem szabad. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ezért, t. ház, van szerencsém jelenteni, hogy 14 nagy kérdéssel foglalkoztam és e 14 kérdés előkészítéséről adok most számot. (Halljuk! Halljuk!) A mértékhitelesítési törvényjavaslatot— épen csak az indokolását dolgozzuk, — be fogjuk terjeszteni a t. háznak. A részletüzletre vonat­kozólag két törvényjavaslat készfíl: az egyik az árúrészletüzlet, a másik az értékpapír-részlet­üzlet kérdésére vonatkozik. Mindkettő az igazság­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVII. KÖTET. ügyminiszternél van most; az árúkészletre vonat­kozót ő maga csinálta, a másikat is, és ha keresztül mennek a szükséges retortákon, a t. képviselőház elé fognak terjesztetni. A viczinális vasúti törvényjavaslatról már beszámoltam. Azt hiszem, hogy kellő időben lesz beterjesztve. A tisztességtelen verseny tekinteté­ben (Élénk helyeslés.) egy törvényjavaslatot szán­dékozom beterjeszteni. Nem engedem eltántorít­tatni magamat az olyan okoskodások által, hogy hiszen elszórt rendeletekben és törvényekben sok intézkedés van. Először is ezek között semmi összefüggés nincsen, másodszor nem is kimerítőek, és harmadszor végre sincsenek hajtva. (Úgy van ! Úgy van! a jobboldalon.) Meg vagyok győződve, hogy nálunk ezt a végrehajtást nagy mértékben még a létező intézkedésekre nézve is az moz­dítja elő, ha van külön törvényünk, a melynek végén ott van: végrehajtásával a kereskedelem­ügyi miniszter bizatik meg. (Helyeslés.) Ennek következtében én ezt csinálom. Az ipartörvény 59. §-át kiszakítottam és azt az úgynevezett háznál való megrendelések szerzése tekintetében, égető szükségnek tartom úgy a helyi kereskedelem, mint a helyi ipar szempontjából. Azt hiszem, hogy ezt a lehető legrövidebb idő alatt a t. háznak be fogom ter­jeszteni. A házalás és a vándoripar törvényjavas­lat megvan, azonban még egy átalakításon kívá­nom keresztül vinni. A két dolgot valószínűleg külön választom egymástól, mert az egyik Ausztriával is közös szempontok alá esik, a másik pedig egészen önálló. A biztosítási ügyre vonatkozólag a t. igazságügyminiszter úr dolgo­zott ki egy törvényjavaslatot. Én a magam észrevételeit tüzetesen kifejtve, az ankéten részt­veszek és azt érvényesíteni törekszem. Az ipari törvény reformja előtt nem zárkózhatom el, de kijelentem, hogy egy óriási massza ez, melyre vonatkozólag eddig is rengeteg anyag áll ren­delkezésemre. Kijelentem, hogy elvi álláspontom, hogy nem akarok én reakcziót, de a hol szemet nem hunyhatok bizonyos bajok előtt, nem nézem, hogy liberális-e, hogy reakczionárius-e. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Én ezeknek a bajoknak az orvoslását akarom és kívánom proponálni a t. háznak. A balesetbiztosításra vonatkozólag az ada­tok együtt és feldolgozás alatt vannak, de a sorrend tekintetében volt szerencsém jelenteni, hogy addig, míg a betegsegélyző pénztárak reformja meg nincsen, ezzel a kérdéssel várnunk kell. Az autonóm vámtarifa és a kereskedelmi szerződések tekintetében az előkészületek meg vannak téve, ki vannak jelölve a keretek és a kérdéssel foglalkoznak a minisztériumban egyes szakközegek, a melyek egyes speeziális szak­kérdésekkel foglalkozni hivatva vannak. Végül 3

Next

/
Thumbnails
Contents