Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-548

190 548. országos ülés 1900. márczlus 12-én, hétfőn. A földbirtoknak nemcsak az a hivatása, hogy táplálja azt, a ki míveli, hanem annak egyúttal nemzeti czéljai is vaunak, a köznek javára is kell szolgálnia, a mely mindkét dolog csak égy létesülhet, ha az a birtok nem aprózódik fel, nem parezellázódik úgy, hogy aztán roég ©gy embernek sem képes táplálékot nyújtani. Van például egy kisgazda, a kinek hét hold birtoka és öt gyermeke vau. Azt hiszem, sekisem vonja kétségbe, hogy az ilyen kisgazda csak olyan félkoldus, oly kevés földdel s oly eok gyermekkel bírván. Most meghal a gazda, a gyerekek megosztozkoduak a földön és jut mindegyiknek nem is másfél hold, úgy hogy lesz egy fél koldusból öt egész koldus. Nagyon jól tudom, t. ház, milyen végtelenül kényes kérdés az örökösödési jog megbolygatása. Azt is tudom, hogy sok és nagy elme foglalkozott már ezzel, azért nem is szólok róla bővebben. Ha majd szőnyegre kerül, akkor hozzá fogok ex asszeis szólani, most azonban csak megütni kívántam a billentyűt, és a t. miniszter úrtól és a kormánytól várom, hogy a melódiát befezze, de úgy ám, hogy disszonansz akkordok ne legyenek benne. Végül kérem a t. miniszter urat, hasson oda minden áron, hogy az a soha eléggé nem kárhoztatható oszíálysorsjáték többé ne létesüljön. (Helyeslés balfelöl.) Minden képzeletet meghalad az, hogy milyen raffinirozottan és erőszakkal fonják, hálózzák be a szegény népet ennek az osztálysorsjátéknak ügynökei. Hogyha az állam épen a szegény nép érdekében törölte el a kislutrit, akkor törölje el, vagy legalább is ne létesítse újra, hogyha a szerződés lejár, ezt a nagy lutrit, mert ez sokkal nagyobb pusztítást visz véghez a nép között, mint a kislutri és ezáltal sokkal nagyobb kárt okoz magának az államnak is, mint az a néhány milliónyi haszon, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Másfél millió!) a melyet az állam ezen a réven húz. (Helyeslés a baloldalon.) Egy önérzetes államhoz úgy sem illik, hogy polgárait ily módon engedje kizsákmányolni, (Helyeslés a baloldalon.) a mint hogy például az önérzetes Bajorország, pedig ugyancsak kicsiny, egész indignáczióval vetette vissza az ilynemű neki fölajánlott üzletet. Ezek voltak azok, a miket a t. miniszter űr becses figyelmébe ajánlani óhajtottam, és ezek után újra kérem a t. házat, hogy határozati javaslatomat elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés a baloldalon.) Dedovics György jegyző: Biró Feilitzsch Arthur! B. Feilitzsch Arthur: T. képviselőház !"Magyarországnak, mint elsősorban földmívelő országnak, államháztartása minden ágában megfelelő szerepet kel], hogy adjunk a gazdasági fejlődés, a helyes és magyar nemzeti alapokra fektetett gazdasági politika érdekeinek. Kapcsolatban kell annak állania a kormányzati munkásság minden tényével, minden részével és minden tervével. A jelen munkásságának a jövő biztosítására irányított elveit a földmívelésügyi táreza költségvetése is világosan és hiven kell, hogy visszatükrözze. És hogyha ebből kiindulva, bírálom a költségvetési előirányzatot, úgy mindenekelőtt örömmel konstatálhatom, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr a viszonyok kellő figyelembevételével felelt meg nehéz feladatának. (Helyeslés a jobboldalon.) De talán ő is egyetért velem abban, hogy csakis az általános pénzügyi viszonyok figyelembevételének kényszere okozta, hogy még a jelen költségvetési előirányzat sem ölelheti fel mindazon kérdéseket, a melyeknek megoldása elől immár kitérni alig és csak ideigóráig lehet. A költségvetésnek pénzügyi részével és ágával csak igen röviden óhajtok foglalkozni, hiszen a t. előadó úr annak minden egyes, legkisebb részletét is a ház előtt megvilágította. De kívánok foglalkozni vele annyiban csak, hogy fentebbi állításomat magának a költségvetésnek számtételeivel is igazolhassam. (Halljuk! Halljuk!) Ha a költségvetés egyes czímeinek összes kiadási és összes bevételi Összegeit veszszük alapúi, úgy az 1899. évi költségvetéssel szemben 2,759.636 korona kiadási többlet mutatkozik. Levonva ebből 4,33.195 korona bevételi többletet, mutatkozik 2,326.441 korona, mint olyan kiadási többlet, a mely a gazdasági fejlődést és arra való fordítást véve alapúi, mintegy a látszólagos javulást mutatná. De az összes 2,759.63 koronából, hogy a helyes képet és a megfelelő mérleget kaphassuk, épen a fenti szempontból, {Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) mindenekelőtt levonandó 212.829 korona, mint tisztán személyiekre előirányzott kiadás; levonandó továbbá 597.988 korona, mint oiyan kiadási összeg, mely felhasználás szempontjából csakis látszólag emeli a kiadások öszszegét, de tényleg fel nem használható, mert a bevételek apadásából állott elő; levonandó továbbá a párisi kiállítás költségeire előirányzott 100.000 korona, mert hiszen ez csak átfutó, időleges tételt képez, valamint több czímnél a személyiekre és ezekkel szorosan összefüggő dologiakra előirányzott összeg, úgy, hogy együttvéve és kereken egymillió korona vonandó le, a melynek és a bevételi többletnek levonásával mutatkozik 1,326.441 korona, a melyben a tulajdonképeni tényleges többkiadás nyer kifejezést. De még ezen összegből is kénytelen vagyok 212.000 koronát levonni, a mely a gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztése czím alatt van felvéve, még pedig részben személyi, legnagyobb részben pedig beruházási, illetőleg