Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-548

548. országos ülés 1900. márczius 12-én, hétfőn, jgj állategészségügyi szempontból kifogásoltatik a j külföld részéről, a hol sietve ragadnak meg minden alkalmat, hogy közegészségügyi szempontból korlátolt védvámmal kitilthassák állatállományunkat, a mi jövőben hatékonyabb ellenőrzés mellett kevésbbé lesz lehetséges. Ezért a szorgosabb ellenőrzés nagy gazdasági jelentőséggel bír. A gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztésének rovata hárommillió koronával van felvéve; ebből 400.000 korona a többkiadás. A gazdasági tanintézeteknél is jelentékeny változások eszközöltetnek. Az állatorvosi főiskolánál a járványtannak kellő terjedelemben való előadása czéljából új tanszék létesül, továbbá egy kiváló erő, ki ezidőszerint Magyaróvárott működik, mint az ottani gazdasági intézet dísze, jelentékenyebb személyi pótlékot kap, azért, hogy magasabb díjaz;'s mellett külföldre ne vitessék. Ugyancsak Magyaróvárott fizikai és elektroteknikai új tanszék létesül, az újabbkori tudományos vívmányoknak bemutatása czéljából. Tizenkét földmívesiskolánál téli gazdasági iskola állíttatik fel, a mit épen a törvényhozás körében a múlt években folyton sürgettek; ez a kisgazdák részére fog szolgálni, a kiknek nem volt módjukban valamely gazdasági intézetnél kiképzést nyerni, és a kik elzárva a világtól, sem elméleti, sem gyakorlati gazdasági oktatásban nem részesülhettek. E téli tanfolyamokon a legegyszerűbb előadási mód mellett, a legrövidebb idő alatt meg fognak ismerkedhetni a leghasznosabb gazdasági tudnivalókkal, melyekkel úgy az intenzív gazdálkodás módszerét, mint az új technikai és fizikai találmányok bemutatását fogják felölelni. Az egyes magasabb intézeteknél azonkívül természetszerűleg szükségesnek mutatkoztak egyes nagyobb befektetések: ezeknek fedezete is a többkiadásban nyert kifejezést. Az állatorvosi akadémiának főiskolává történt alakítása is jelentékeny többköltséggel volt egybekötve. A mi a havasi és tejgazdaságot illeti, itt kétmillió korona kiadásnál 400.000 korona a többlet, mig 1,200.000 korona bevételnél 160.000 korona a többlet. Az állattenyésztés a kormánynak ezentúl is erkölcsi és anyagi támogatására szorul, s a kormány meg is tesz mindent, hogy a rá váró kötelességeknek megfeleljen. Szarvasmarhatenyésztésünk nagyban és egészben a régebben megjelölt úton halad, mely eddig is elég haszonnal és eredménynyel jár. A jövőben is megtartatik az a négy fajcsoport állattenyésztési terület, mely a múltban megjelöltetett. Az egyik a magyar szarvasmarhaállomány, mely a Dunától Biharnak vonul és a Mezőségtől majdnem a határig terjed. A másik a borzderes szarvasmarha, mely az éjszakkeleti hegyvidék nagy részét foglalja el, a harmadik a pírostarka, a mely a délen és keleten a pinzgaui és simmenthali fajok előnyös tenyésztéséhen találja meg leghelyesebb beosztását, és végűi a mokány, mely azokon az erdő- és hegyvidékeken tenyészik, hol más erősebb táplálékot és legelőt kívánó marhafaj nem tenyészthető sikerrel. A hogy a tejszövetkezetek az országban haladnak, úgy vitetik be az országba a különböző tenyésztési területekre a nyugati faj, a mely mindig erősebb és erősebb tért hódít magának. A tejszövetkezetek terén a közelmúltban örvendetes haladás mutatkozik. Míg 1897-ik évben 2000 taggal 539.000 korona bevételi összeg mutatkozott, addig 1899-beu 146 tejszövetkezet 15.000 taggal 2,327.000 korona bevételi összeget tüntet elő. Mutatja ez azt, hogy azok az intézkedések, melyek a múltban a tejszövetkezetekuek szélesebb körben való elterjedése érdekében foganatba vétettek, helyesek voltak, és a tenyésztők megtalálták azt a gazdasági eredményt, melyet munkájuk után várhattak. Meg kell emlékeznem álattenyésztésünk egy másik nevezetes ágáról: a sertéstenyésztésről, a melynél apaállatok kiosztásában s az állatállománynak nemesbítésére irányuló törekvésekben nyer a kormány működése kifejezést; hasonlókép a juhtenyésztésről, hol hasonlókép a kisgazda részére a tiszta juhgyapjá-kosok kiosztásában nagy és nevezetes intézkedést látunk gyapjútermelésünk érdekében. Ehelyütt kell, hogy megemlékezzem a juhtenyésztésre annyira fontos és a múlt év folyamán megvalósított gyapjúminősítő intézményről is, a mely úgy a gazdaközönség érdekében, a juhtenyésztés szempontjából, valamint a gyapjúkereskedelem szempontjából nevezetes intézményt képez. A gyapjúminősítő intézmény közelebb hozza egymáshoz a gazdát és a gyapjúfeldolgozó gyárost. A gyapjúminősítő intézet közreműködése által lesz lehetővé téve, hogy a Magyarországi gyapjú, mely kitűnő minőségű volt, de az utolsó időben a külföld bizalmát elveszteni kezdte, ezt a bizalmat újra visszanyerje, azáltal, hogy egyöntetű tenyésztéssel a gyapjú ismét közkedveltségnek fog örvendeni, mert a gyapjúminősítő intézet felvilágosító adatai lehetővé teszik azt, hogy a gazdák újra oly egészséges irányban folytassák a tenyésztést, melynélfogva a gyapjú elfogadhatónak, használhatónak és a kereskedelmi életben alkalmasnak fog találtatni. A gyapjú eladhatására nagy befolyással bír a gyapjúaukczió intézményének meghonosítása is, hol a nyugati vevő megtalálja gyapjútermelő gazdáinkat, a hol az igazi értéket megismerheti a kereskedő is, és e részről sem a gazda, sem a kereskedő nem megy át csalódáson, s így a jövő vételre nagyobb bizalom gerjesztetik; de fontos ez az intézmény abból a