Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-548

182 548. országos filés 1900. márczius 12-én, hétfőn. szempontból is, hogy a külföldi kereskedőnek mód nyílik arra, hogy külföldről bejőve, könnyen és egyszerűen hozzáférhessen mindazon eladásra kerülő gyapjakhoz, a melyek csak nehezen volnának megszerezhetők az ország különböző vidékein. Az 1900. évi költségvetésben a kultúrmérnöki hivatal rovata alatt 800.000 korona és 70.000 korona többkiadás vétetett fel, a mely új hivatalok szervezésében leli magyarázatát. A szőlészet és borászat czímnél az átmeneti kiadásoknál 400.000 korona, a rendes kiadásoknál 47.000 korona többkiadással találkozunk, a mely kiadások a három új felügyelői állásnak szervezésében, a vinczellériskolába való nagyobb számú felvehetésben, a közvizsgálatok sokaságára szükséges kisegítő erők alkalmazásában, leli magyarázatát. És mikor erről megemlékezem, lehetetlen föl nem említenem és a t. képviselőház figyelmébe nem ajánlanom azokat a helyeá intézkedéseket, a melyek a földmívelési kormány részéről épen a szőlészet és borászat érdekében az utolsó időben eszközöltettek. Nevezetesen a szőlészet és borászatra vonatkozólag útmutatások adattak ki a szőlőtermelő gazdák részére, hasonlóképen a bortermelők részére is, a melyek megadják azokat a felvilágosításokat, a melyek a szőlő nevelésére, gondos ápolására, valamint a bornak a musttól egész az eladásig való kezelése szempontjából szükségesek, mert e részben bortermelő közönségünk nem bír azokkal a felvilágosításokkal, a melyek a bor helyes kezelése és eladása érdekében szükségesek és fontosak. Ugyancsak a pinczeszövetkezetek eszméje is a földmívelésitgyi minisztérium részéről ismertettetett meg a bortermelő közönséggel; báré részben nagyobb eredmények nem érettek el, de talán lehetséges lesz a jövőben nagyobb sikereket elérni, a mi szükséges és előnyös volna abból a szempontból is, hogy egyöntetű borokat legyünk képesek községenkint vagy hegyvidékenkint előállítani, mert csak az teszi lehetővé nekünk, hogy külföldön tért hódítsunk és borainkat nagyobb mértékben elhelyezni tudjuk. A kertészet és gyümölcsészet terén a költségvetés 480.000 korona kiadásnál nagyobb, 90.000 korona többkiadást mutat, a mely két új faiskolának felállítására fordíttatik, továbbá a lelkészi és néptanítói tanfolyamok kiadásaira; ezektől az uraktól várja a kormány azt, hogy mivel ők az alsóbb osztályú gazdaközönséggel legtöbbet érintkeznek, a gazdaközönséggel való érintkezés útján azokat az ismereteket minél szélesebb körben terjeszszék, a melyekre úgy a kertészet, mint a gyümölcsészet szempontjából a gazdaközönségnek szüksége van, hogy mindkét téren egy hatékonyabb és erősebb fellendülést lehessen elérni. A kísérleti ügy czíménél 51.000 korona többkiadás mutatkozik, és bátorkodom ennél felhívni a t. ház figyelmét azokra a czélokra, a melyeket a földmívelésügyi kormány a magyar mezőgazdaság érdekében ez úton elérni szándékol és a mely intézkedések lehetővé teszik azt, hogy gazdaközönségünk mindazokat az új gazdasági ágakat, azokat az új termelési növényeket, azokat az új ipari gépeket, a melyekkel intenzivebb és több előnyt biztosító gazdasági élet érhető el, minél szélesebb körben megismerhesse. E részben két irányú a kísérleti ügynek a fejlesztése: az egyik a mezőgazdasági technikai vívmányok ismertetése, a gyakorlati ismeretek terjesztése, a másik a tudományos irány. Az ügy szolgálatára állanak a vegykisérleti állomások, a vetőmag-vizsgálati állomások, a növénytermelő kísérleti állomás, a kémiai intézet, az állattani intézet, a takarmányozási, a rovartani állomás. Nem kívánok ezekkel hosszasabban foglalkozni, bár épen Magyarországnak, a mely elsősorban mezőgazdasági állam, épen ezekkel a kérdésekkel kellene legbehatóbban foglalkoznia, mert hiszen annál inkább kellene ezt tennem, mert ez a hely az, a melyre Magyarország gazdaközönségének szeme most, midőn a földmívelési költségvetésttárgyaljuk, irányoztatik, ós innen várják, hogy megjelöljék a jövő földmívelési politika irányait, valamint, hogy megjelöljék azokat az intézkedéseket is, a melyeket a földmívelésügyi kormány épen gazdaközönségünk ügyében tenni szándékol. Sokkal fontosabbak ezek, mint azok a sokszor idevetett közjogi nagy viták, a melyek iránt itt bizonyára nagyobb érdeklődést mutatnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hiszen ezek a kérdések azok, a melyek jövő mezőgazdasági életünk egész fejlődésének irányát megszabják, és méltók arra, hogy nemcsak figyelemmel kisérjük, hanem hogy megismerve azokat, az ország népességének minden rétegében és az ország gazdaközönsége előtt megismertessük. Mert, az én tapasztalataim szerint legalább, a kormánynak ezen intézkedéseit nagyon kevéssé ismerik és ennélfogva ezek nagyon kevés elismerésben részestílnek. Ha csak röviden is beletekintünk ezekbe a kísérleti állomásokba, ott van az országos növénytermelési kísérleti állomás, a mely a kultúrnövényeknek hazánkban való meghonosítása czéljából tesz úgy tudományos, mint gyakorlati kísérleteket és nevezetesen a takarmány-, répaés a czukorrépamag termelése körűi minden lehetőt megtesz arra, hogy e két mezőgazdasági termelés, a mely milliókat visz ki az országból, milliókat tartson meg az ország részére, hogy az ország gazdatermelői két új termelési ágat találjanak, a melyben jelentékeny teret foglalhatnak el, a nélkül, hogy ezzel kárára lehetnének