Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-548

178 548. országos Ülés 1900. márczins 12-én, hétfőn. magyar országgyűlésre kiküldött képviselők megbízóleveleit megvizsgálta és miután e megbízó levelek a törvény kellékeinek megfelelnek, a két képviselőt végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvet tisztelettel bemutatni. Elnök! Az igazoló állandó bizottság jelentésének elfogadásával, Cseh Ervin és Massics Illés képviselőket végleg igazolt képviselőknek jelentem ki, és egyúttal, tekintettel arra, hogy a ház osztályai közül a IV. és az V. osztályban van kevesebb képviselő, mint a többiben, meg fog ejtetni a IV. és V. osztályba való besorozás. (Megtörténik.) E szerint a IV. osztályba soroztatik Cseh Ervin, az V-be pedig Massics Illés soroztatott be Dedovics György jegyző: Benke Gyula, a zárszámudásvizsgáló bizottság előadója! Benke Gyula előadó: Van szerencsém a zárszámadási bizottság nevében két jelentést bemutatni. Az egyik (írom. 760, 764,805) vonatkozik a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1899-iki szárszámadási év harmadik negyedében előfordult túl kiadások, előirányzatnélküli kiadások és hitelátruházásokra; a másik (írom. 803,806) pedig a Magyarország és HorvátSzlavonországok közt az 1897. évre eszközölt leszámolási ól szóló állami számvevőszéki jelentésre. Kérem ezen jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök! A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentései a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1899. zárszámadási év harmadik negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházásokról, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt az 1897. évre eszközölt leszámolásról szóló állami számvevőszéki jelentés tárgyában, ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, és annak idején napirendre tűzésük iránt a ház intézkedni fog. Áttérünk már most a napirend szerint az 1893 : IV. törvényczikk némely intézkedéseinek kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 795, 801) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyzői (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasása után is: igen, vagy nem? Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta és azt alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldi át. Áttérünk most már a földmívelésügyi tárcza folyó évi költségvetésének (írom. 779) tárgyalására, kapcsolatban a fölmívelésügyi miniszternek a kolozs monostori gazdasági tanintézet területének biztosításáról szóló jelentésére (Horn. 767, 789). Az előadó úr kivan szólani. Pap Géza, a pénzügyi bizottság előadója í T. képviselőház! (Sálijuk/ Halljuk!) Legyen szabad, mint a földmívelésügyi tárcza előadójának, e tárcza költségvetését néhány ismertető szó kíséretében a t. háznak elfogadásra ajánlanom. (Halljuk! Halljuk!) A földmívelésügyi tárcza 1900. évi költségvetésében rendes kiadásokra 42.470.059 korona költség van felvéve, bevételek gyanánt pedig 37,824.692 korona irányozatott elő. (Mozgás és zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) így a kiadási többlet 4,645.367 koronát tesz ki. Ha már most összehasonlítjuk a kiadásokat, a melyek az 1900. évi költségvetésbe felvétettek, az 1899. évi költségvetés kiadásaival: úgy azt találjuk, hogy az 1900. évre rendes kiadásúi 3,386.000 korona többlet vétetett fel, a mely megoszlik a rendes kiadások, nyugdíjak, átmeneti kiadások és beruházások rovatai között, a bevételeknél viszont az 1900. évi költségelőirányzat nagyobb az 1899-ikinél 1,059.564 koronával. Ha tehát a bevételeket összehasonlítjuk a kiadási többletekkel, végeredményként azt találjuk, hogy az 1900. évi költségvetés 2,326.441 korona tiszta több kiadást tüntet elő. Mielőtt e számadatok nevezetesebb részeinek tételenként, czímenként való elemzésébe bocsátkoznám, legyen szabad felhívnom a t. ház figyelmét két körülményre, (Halljuk! Halljuk!) a melyek az ez évi költségvetésben, mint nevezetes változások tűnnek elő. (Halljuk! Halljuk!) Először szerepelnek az 1900. évi földmívelésügyi költségvetésben a kincstári birtokok, a telepítési szolgálat és a kegyúri jogokkal kapcsolatos közkiadások, a melyek az 1899. évi költségvetésben a pénzügyi tárcza keretébe voltak felvéve, de úgy az olcsó közigazgatás, mint a helyesebb beosztás szempontjából, a pénzügyi költségvetésből a földmívelésügyi költségvetésbe helyeztettek át. A másik változás alaki, a mennyiben az 1900. évi földmívelésügyi költségvetésben szétválasztatták a kizárólag a gazdálkodás és jövedelmezőség szempontjából elbírálandó birtokok magától a lótenyésztés emelésére irányuló kiadásoktól, a melyek úgy a könnyebb áttekintés, mint a kezelés könnyebbsége végett, szükségeseknek és helyeseknek tartattak. A mi magát a költségvetésnek egyes czímeit illeti, röviden bátorkodom kiemelni azokat a nevezetesebb eltéréseket, a melyek az 1900. és az 1899. évi költségvetés között mutatkoznak. Kérem, számokban fogok beszélni, hogy az általam felemlítendő összegek elbírálásánál a kisebb tételek megemlítése zavart ne okozzon. Az állami erdők rovata az, a mely első-