Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-548
548. országos ülés 1900. márczíus 12-én, hétfőn. 179 sorban érdemel figyelmet és mely egy jelentékeny különbözeti összeget tüntet elő'. A 18 millió korona bevételnél 246.000 korona többbevétellel találkozunk és 10 millió korona kiadásnál 333.004 korona többkiadást tüntet fel az 1000-iki költségvetés. E különbözetek előidézésének oka abban van, hogy a bevételnél a kihasználás alá kerülő nagyobb fatömegeken kivűl a kedvezőbb áralakulások is befolyással birnak a tétel megváltoztatására, míg a kiadásoknál az erdőtisztek fizetésének folytatólagos szabályozása és a kedvezőtlen arány megszüntetése képezi azon indokokat, melyek alapján a költségvetés az 1900-ik évre 233.000 koronával emelkedett. Az állami kezelésbe vett községi és némely más erdők és a kopár területek befásításának czfmé nél 1,300.000 koronás rovat van és 300.000 korona több kiadás mutatkozik. Ez azonban egy megfelelő Összeggel nem ellensúlyoztatik, és daczára ennek, mégis elfogadásra ajánlható, azon indokból, mert az 1900. évben lesz keresztíílvíve az 1898 : XII. törvényczikk rendelkezése, olyanformán, hogy az abban előirányzott költségek az egész év folyamára vétettek fel. Az állami segély a kopár területek befásítására megjelölt czímnél 50.000 korona többletet találunk, a mely magyarázatát találja abban, hogy széles körben megindult hasznos tevékenység a fatenyésztés érdekében a kormány által nagyobb segélyben részesíttetik és a csemetekertekre fatenyésztésünk emeléseért jelentékenyebb összeg vétetett fel. A ménesbirtok-gazdaságok, a gödöllői korona-uradalom és a bukin-palánkai esikótelep 6,400.000 koronás kiadásánál 328.000 korona többletkiadást, a 7,800.000 korona bevételnél pedig 6000 korona többbevételt tüntet elő a költségvetés. A költségvetési többlet magyarázatát leli azon körülményben, hogy az 1900. év folyamán az ezen gazdaságokban alkalmazottak tiszti járandóságánál a termények helyett, a melyek gyakori áringadozásoknak vannak kitéve, és ezáltal a tiszti fizetésekben is jelentékeny különbözeteket tüntettek elő, a jövőben pénzzel való megváltás jött, és ennek megfelelőleg az ezen fizetési többletekből előállott nagyobb összegek teszik ki azon jelentékeny különbözetet, a mely az 1900. és 1899. évi költségvetésben felvett czímek között mutatkozik. De ezenkívül még a gazdasági felszereléseknek és a különböző, a gazdasági élet intenzivebb fejlődéséhez szükséges gazdasági eszközöknek nagyobbmérvíí beszerzése képezi azon indokokat, a melyek a költségvetés nagyobb tételeit elfogadhatóvá teszik. E helyen kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy az állami lótenyész-intézetek czíménél, a hol 6 millió korona költségvetési összegben 300.000 korona többkiadás mutatkozik, részletesebben emlékezem meg lótenyésztésünk fejlődéséről, jelen állapotáról és azon indokolásról, mely a nagyobb költségfelvételét igazolja. Állami lótenyésztésünk a kormány részéről jövőben is fokozott mértékben szándékoltatik emeltetni a lólétezám szaporításával; de ezzel egybefüggő egyéb költségek is kifejezést találnak a költségvetésben. Hogy lótenyésztésünk érdekében a kormány miképen járt el, világosan mutatja az a tény, hogy a négy állami méntelepen az 1900 évben 976 fedezési állomáson 3041 mén van és így 3041 mén fog a lótenyésztés czéljából felhasználtatni. Ha még hozzáadjuk azt, hogy ugyanezeken a méntelepeken a használat alatt álló törzsmének száma 81 és ehhez a két számhoz hozzáadjuk azt, hogy ehhez jön még a köztenyésztésre használatba bocsátandó 2287 mén, akkor meglehetősen világos képét látjuk annak a gondoskodásnak, melyet a földoiíveiésügyi kormány lótenyésztésünk érdekében az 1900. évre az állam nagyobb megterhelése nélkül, a módjában lévő eszközökkel kellően és a czélnak megfelelően, lótenyésztésünkre fordítani szándékozik. Az bizonyos, hogy még mindezek a maguk összeségében uem képezik mindazt, a mit lótenyésztésünk érdekében kivánatoa volna, hogy a kormány eszközöljön és a maga munkakörében teljesítsen, de ha figyelembe vesszük azokat a szerény eszközöket, melyek a mi pénzügyi viszonyaink mellett földmívelésünk fejlesztésére a kormánynak rendelkezésére bocsáttatnak, úgy ezzel arányban állnak azok az intézkedések, melyek a lótenyésztés érdekében tétettek, és mindenesetre csak elismeréssel lehetünk a kormánynak ebbeli intézkedései iránt; különösen még ha tekintetbe vesszük, hogy a kormány részéről a lóállomány javítása és nevelése czéljából más intézkedések is tétetnek. így bátorkodom felemlíteni, hogy nagy gond fordíttatik úgy a ménlovak nevelése, mint a legutóbbi időben a kanczaállomány anyagának nevelése érdekében. így a ménnevelés szempontjából, hogy kellő számú ménnel legyen ellátva az ország gazdaközönsége, öt irányú intézkedés tétetett és tétetik a jövőben. Ugyanis először 46 helyen körülbelül 250—300 méncsikó felnevelésére tett biztosító intézkedést a kormány szerződésileg, s azon egységárak, a melyeken a kormány az egyes méncsikókat átveszi, remélhetővé teszik, hogy a gazdaközönség kellő érdeklődést fog mutatni az ügy iránt, mert hiszen egy-egy méoesikó ára 7—800 forint átlagárban van megállapítva. További intézkedés, hogy a három évet múlt méncsikók jelentessenek be, hogy a tartandó ménvásárokon az évenként szükséges méncsikók beszerezhetők legyenek. A harmadik beszerzési mód a budapesti ménlóvásár, a hol ugyan többnyire telivérlovak beszerzése eszközöltetik, de mindenesetre a tenyésztők érdekei is figyelembe vétetnek. 33*
