Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.
Ülésnapok - 1896-540
Hí 540. országos fllés 1900. márczins 2-án, pénteken. ígérgetni, hanem pozitív intézkedéssel lépjek fel az ily pénzügyi fedezettel szemben. (Helyeslés jobb felől.) Épen így vagyok a kereskedelmi kikötővel is, melyet Budapesten már régen és méltán követelnek, a melynek fontossága különösen a Vaskapu-szabályozása után emiiienter előtérbe nyomai és a melynek fontossága a fővárosra nézve különösen egy helyes csatornarendszer érvényre emelése által fog teljesen tisztáztatni. (Helyeslés jobbfelől.) Mert ne méltóztassék elfelejteni, hogy bizonyos konczentráczióra és együttes működésre van némely nagyszabású dolgoknál szükség, mert bizonyos dolgokban, ha az egyik megelőzi a másikat, vagy nagyon sok évvel előzi meg, ez épen azon czélokat veszélyezteti, a melyeket általa elérni akarunk. (Helyeslés. Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) De nemcsak ezen a téren vagyok abban a kényszerhelyzetben, hogy konkrét, tehát fedezettel bíró megoldást, ez idő szerint, még a t. ház elé nem hozhatok; hanem még azon dolgokat is, R melyek már kezem ügyében vannak, a melyek úgyszólván programmszerűleg a költségvetésbe beállíttattak, nagy megszorításoknak vetettem alá. Természetesen, de boncoeur, kötelességszerííleg a felelősséget viszem érte én. így példának okáért, hogy csak két pontra hívjam fel a t. ház figyelmét, az államvasutak beruházásánál igen jelentékeny összeget, 10.400,000 koronát kellett törölnöm, tisztán csak a költségvetési mérleg érdekében. Az alföldi transverzális vasutat Összekötő nélkülözhetetlen tiszai híd is csak ezért maradt ki a költségvetésből. Remélem, hogy ezekben a dolgokban és sok más beruházási fontos kérdésekben, részben az idén, részben a jövő évi költségvetéskor már abban a helyzetben leszek, hogy ezeket létesíteni fogjuk. (Helyeslés.) A mi magát a költségvetést illeti, én itt részletes adatokba nem bocsátkozom; de miután a pénzügyi bizottság tárgyalásai óta abban a helyzetben vagyok, hogy az 1899. évi adminisztrácziónális eredményekfelettis rendelkezem,ennek következtében egy-két pontnál adatok segélyével fogom a dolgot megvilágítani és pedig azoknál a pontoknál, a melyeket úgy szoktak nevezni, hogy sötét pontok, a melyeknek realitása leginkább kétségbe vonható. Egy számmal azonban már most kell foglalkoznom a t. ház előtt, mert ez rendszeres bírálat tárgyát képezi és én szeretem a bírálatot megelőzni. Ez a személyi kiadások nagymérvű szaporodása ebben a költségvetésben. (Halljuk! Halljuk!) A személyi kiadások ugyanis 8,867.000 koronával növekednek, a mi az első perezre megdöbbentő adat és ennek következtében méltán provokálhatja a kritikát. De megnyugtatom a t. házat, hogy ha ebből a nagy összegből az özemi szolgálattal szorosabb összefüggésben levő' kiadásokat leütjük, a melyek természetesen hasznos kiadások, bár nem mondhatók szoros értelemben vett adminisztraeziónális dolgoknak, nagyon csekély összeg marad, mert 164.000 korona a nyugdíjszaporúlatra és 182.000 korona a többi személyi kiadásokra esik. Ezen 182.000 koronában azonban a napidíjasoknáí mutatkozott túlkiadások megakadályozása czéljából felvett növekedés és az úthálózat szaporodásával összefüggő kiadás is benn foglaltatik. Ebből méltóztatik látni, hogy a személyi kiadások terén, legalább nézetem szerint, eléggé szigorú és takarékos voltam, a nélkül, hogy azon czélokat, a melyek itt szem előtt lebegnek, minők egyfelől az adminisztráczió javítása, másfelől a túlterheltetés és egyúttal a kellő qualifikáczióval nem bíró közegek számának lehető csökkentése, a siker szempontjából koczkára tettem volna. Nem értem el ezen a téren teljesen a czélomat, őszintén kimondom; a túlterheltetés az államvasutaknál megvan, noha a 12 órai működés szempontjából a közegek számát 315-el szaporítottam; szükség volna, hogy a létszámot még 400-al szaporítsuk és ha a hálózat kiterjesztése máskülönben is igénybe nem veszi a személyzetet, akkor elérjük azt, hogy a 12 órai munkaidő ezeknek is biztosítva legyen. A postánál segítettem azon a bajon, mely fájdalom eddig megvolt, hogy tudniillik a pénzkezelésre és efféle kényesebb dolgokra napidíjasokat alkalmaztak. Iparkodtam a postakezelésnél is a személyzet szaporítása által az előléptetési viszonyokat javítani és azt hiszem, hogy ez nem jelentéktelen mérvben sikerűit is. (Általános helyeslés.) A posta bevételeinek és kiadásai' nak megtarthatása szempontjából csak azt az egy adatot szolgáltathatom a t. háznak, az újabb, az 1899-iki ideiglenes eredmények folytán, hogy az előirányzatot nemcsak megtarthatom, hanem kedvező eredményt fogok elérni. Ennek következtében, ennek bizonyítására, illetőleg további okadatolásära kiterjeszkednem nem is szükséges. A külkereskedelem terén négy oly intézkedés van, a melyek talán első perezre kicsinyesnek látszanak, de azt hiszem nagyon jótékony befolyással lesznek majd külkereskedelmünk fejlesztésére. Ilyen itt elsősorban a azaktudósítók intézménye, mely most már életbelép, a személyi kérdéssel együtt meg van oldva, és a napokban közzé is lesz téve. A kereskedelmi múzeum újabb szervezése által elértem kettőt. Elértem először azt, hogy tbdeti alapra van fektetve annak üzleti része, és másodszor azt, hogy az állam kezébe önállóan konczentrálva van az úgynevezett tudakozó intézmény. Mindkettőnek belterjesebb fejlesztése által elértem azt az eredményt már most, hogy például a forgalom az alatt a pár hónap alatt, mióta az új rendszabály életbelépett, a kereskedelmi múzeumnál 431,000 koronával