Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-544

112 544, országos Ölés 1900, niárczins 7-én, szerdán. sikerét, mint ezt a tételt felemelni. Érnek a tételnek mérsékelt felemeléséről csak azon egyet­lenegy esetben lehet szó, ha e nélkül az egész díjszabás reform nem volna megvalósítható. Én azonban, t. ház, a mint az ügyet ismerem, nem lehetek ebben a véleményben. Engedje meg a t. ház, hogy röviden utaljak egy menetrendi kérdésre is, a mely a t. házban igen számos tagot, ezenfelül azonban az ország nagyrészét fogja érdekelni. A magyar államvas­utak igazgatósága, a mely oly dicséretreméltó törekvéssel tökélesíti forgalmi berendezéseit, még egy nagy feladat megoldásával van hátra. A midőn ma reggeltől estig ellehet jutni Budapesttől Fiú­méba, kétszeresen érezzük annak a súlyát, hogy Budapest és Brassó között nincsen gyorsvonat, a mely egy nap alatt megtenné az útját. Jól tudom, t. ház, hogy eni?ek a követelménynek előfeltételei vannak, hogy ez oly költséges be­rendezéseket és befektetéseket igényel, a melyek talán nem is állanak reális arányban az elérendő czéllal. A budapest-brassói viszonylatot azonban én a legfontosabbnak tartom nemzeti- és állami szempontból, mert ez a viszonylat felöleli magá­ban az egész erdélyi forgalmat. E mellett hajt az a törekvés is, hogy ebben a tekintetben se álljunk hátrább más államoknál. Ha Parisból Marseillbe el lehet jutni reggeltől estig, ha reg­geli 9 órától esti 10 óráig meg lehet tenni a 864 kilométert; ha Berlinből reggeltől estig el­lehet jutni az orosz határra, Eydtkulimenbe meg­lehet tenni 741 kilométert: akkor nálunk sem lehetetlen az, hogy egy nappali gyorsvonat járjon Budapest és Brassó között, mikor az aradi út­irányon át, — a mely pedig csak egyedül jöhet számításba, — a távolság csak 716 kilóméter. (Egy hang jobb felől: Dupla vágány ítéli!) Nem kell dupla vágány, csak erősebb alépítmény kell. Nem úgy hozom fel ezt, t. ház, mint a mit máról holnapra meg lehetne valósítani. De a magyar államvasutak igazgatóságának becsvágyát képezi forgalmi téren a legtökéletesebbre töre­kedni; ezt bizonyítja, hogy egyebet ne említsek, a berlin-budapesti expressznek bevezetése is. Én arra kérem a t. kereskedelemügyi miniszter urat, ápolja a becsvágyat ezen a vonalon is a meg­felelő berendezések rendelkezésre bocsátásával. (Helyeslés a jobboldalon.) És most, midőn áttérek felszólalásom utolsó tárgyára, bátor vagyok a t. ház rokonszenves érdeklődését erre külön is kikérni. Engedelmet kérek, hogy röviden szólhassak a magyar állam­vasutak alkalmazottainak helyzetéről. (Halljuk! Halljuk!) A magyar államvasutak tisztikara, az állami tisztviselők legszámosabb tagból álló testit­letét alkotja. Ezek a tisztviselők, a kikről mindenki elismeri, hogy feladatuknak színvonalán állanak, az összes tisztviselők között a legfáradságosab és a legfelelősségteljesebb munkál végzik. (Úgy van! jobbfelöl.) A napnak minden órájában ezerek és ezerek életbiztonsága van gondjaikra bízva, az állam legnagyobb vagyonának kezelése képezi feladatukat és ennek a feladatnak hűséggel, oda­adással, tudással, és eredményesen felelnek meg. A magyar államvasutak tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetésreudezése 1893-ban, a tisztviselői fizetések általános rendezésekor mel­lőztetett, Mellőztetett két okból: az első ok az volt, hogy a törvényhozás és a kormány az államvasutak alkalmazottait sohasem tekintette, a mint ma sem tekintik, állami hivatalnokoknak, a fizetésrendezés pedig egyedül az állami hivatal­nokokra terjedt ki. A mellőzés másik oka az a vélelem volt, hogy az államvasút! alkalmazottak fizetése és anyagi helyzete kedvezőbb az állam többi tisztviselőinek anyagi helyzeténél. Ez a vélelem, t. ház, a mint azt, sajnos, néhány szám­adattal kimutathatom, alapjában véve téves volt. A folyó évi költségvetésbe összesen 5464 tiszt­viselői állás van felvéve, a melyek, az igazgató­kat és az üzletvezetőket nem számítva, a kik rangosztályon kivűl állanak, hat rangosztályba és minden rangosztályban belül három fizetési osztályba vannak sorolva. Az összes tisztviselők közül 64"4% az alsó két osztályra tartozik, a hol a magaäabb fizetés 2200 korona. A két középső rangosztályba, a melyben a fizetés 2400— 4000 korona között mozog, a tisztviselőknek 38°/o-a van sorozva. A két legfelsőbb osztályba a tiszt­viselőknek csak 3"65°/o-a jut fid, pedig a kezdő fizetés itt is csak 4400 korona. Az összes vasúti tisztviselők 52'2°/o-a 2000 korona, és ennél kevesebb fizetésre van utalva, Ez az egy szám, t. ház, megmond mindent, mert ezen tisztviselők alatt nem másolókat, segéd­hivatati alkalmazottakat, vagy számvevőségi tiszt­viselőket kell érteni, hanem kivétel nélkül, teljes középiskolákat, szaktanfolyamokat végzett, szak­vizsgákat tett, vagy okleveles tisztviselőket, a kik a felelősségteljes forgalmi, díjszabási, vagy műszaki szolgálatban töltik be élethivatásukat. A mikor, t. képviselőház, normális viszo­nyokat feltételezve, kitűnő forgalmi tisztviselők, a kik nap-nap után életüket és egészségüket koczkáztatják, vagy kiváló díjszabási referensek, a kiknek gondozására egész gazdasági ágak vannak bízva, csak 14 —15 évi szolgálat után érik el az 1100, vagy 1200 forintos fizetést, a mikor a mérnökök előmenetele is olyan, hogy csak 20 esztendei szolgálat után jutnak el a 3. rangosztályba, akkor, t. képviselőház, ezt az állapotot tarthatatlannak kell kijelentenem. (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Tarthatatlan, t. kép­viselőház, nemcsak a tisztviselők érdekében, de a vasút érdekében is, (Helyeslés jobbfelöl.) mert vasúti üzletet jól és gazdaságosan vezetni, csak

Next

/
Thumbnails
Contents