Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-544

6éá. országos ülés 1900. márczlns 7-án, szerdán. 105 fogyasztási adó őt épúgy nyomja, (Igás! Ügy van! a jobboldalon.) sőt még nagyobb mértékben, mint mást. Hiszen a munkásnak meg van határozva a hely, a hol neki élnie kell; ott élhet csak a gyár közelében, a mely többnyire a nagy városokban, Magyarországon, a fővárosban van. Hogy itt a fogyasztási adó mennyire nyomja a munkást, arról mindenki könnyen meggyőződhetik. Legkisebb számítás szerint az állam a munkás egész keresetének, nyomorült 1 forint 50 krajczár, két forintnyi keresményének 25 — 30 százalékát visszaveszi. Furcsa esetek történtek. Betódul ide a szegény, rokonszenves tót napszámos, ott dolgozik és építi a házakat, és sokszor előfordul, hogy az a munkás, a ki téglát hord és csak a téglarakáshoz, de máshoz nem ért, szavazati joggal bir, míg az az intelligens munkás, a ki 10—12 munkásnak dolgát dirigálja, nem szavazhat. Hogy ez a kérdés megfontolandó és megoldandó, azt el fogja ismerni mindenki, és elismerem, hogy nehéz a megoldást megtalálni, de jóakarat mellett lehetséges, és fel kell tételezni a t. miniszterelnök úrban a legteljesebb jóakaratot. Minden egyes fogyasztási adót és minden olyan intézkedést, a mely a fogyasztási czikkek drágulását idézi elő, a petroleum-kartellt, vagy a szeszre, pálinkára, borra kivetett adót, mind megérzi a szegény munkás, mert ezen fogyasztási czikkek nélkül nem tud megélni, hiszen neki, hogy az erős munkát kibírja, jobban kell táplálkoznia és így minden egyes adó az ő táplálkozásának rovására megy. Uraim, befejezem beszédemet. Sokszor utaztam külföldön és örömmel néztem azon vizi alkotásokat, a melyek arra vannak hivatva, hogy egy vidéket részben megmentsenek az áradástól, részben az alsó vidéket el ne áraszszák vízzel, részben pedig táplálják a vidéket és a sivatag homokból a legszebb réteket varázsolják elő. Ez abból áll, hogy a völgyben folyó pataknak folyását erős gáttal megakadályozzák és ezáltal azt a felesleges vizet, a mely eső és hólé következtében összegyűlik, visszatartják és megakadályozzák, hogy nagyobb esőzések és hóolvadások következtében a viz egyszerre letódűljon a patakból át a folyóba, azt nagyobb mértékben feldagasztja és elöntse a termőföldeket jobbról és balról, de másrészt, mikor beáll a száraz idő, a völgy mentén, a hegyoldalán vezetett csator nák által a vizet oda vezethessék, a hol az üdvös nedv új életet hoz létre és jó termést biztosít. De mi történnék uraim, ha csak mindig ezt a töltést, a mely a vizet felfogja, emelnék, erősítenék? Az történnék, hogy az a viz mindig nagyobbodnék, mindig erősbbödnék, s akármit tegyünk, akármilyen erős legyen ez a töltés, ez a fal, ezt végtére mégis lerombolja és feldálja. KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXVII. KÖTET. És akkor az a viz, a mely eddig csak jótékony hatást gyakorolt a földekre, mint egy fékevesztett elem fog jelentkezni és tönkre fogja tenni azokat a terméseket, a melyek oly szép reményekkel kecsegtettek. Ép ilyen, uraim, a szocziálpolitika kérdése is. A szocziálpolitikai kérdést gáttal, fallal, töltéssel felfogni, felduzzasztani lehet, de akármilyen legyen ez a gát, ez a töltés, előbb-utóbb a szocziálpolitika kérdése keresztültörik, és hogy mi lesz ennek a következménye, azt előre látom. Ennek következtében annak a mérnöknek példáját kell követni, a ki ezt a vizet, ha fel is gyűjti, de hasznos czélra használja, a ki biztosító csatornákkal levezeti ezt a vizet, felhasználja annak erejét, a nélkül, hogy a vidéket ez által veszélyeztetné. Ezt ajánlom a t. miniszter úr figyelmébe, és kijelentem, hogy örömmel elfogadom az ő költségvetését. (Élénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Molnár Antal jegyző: Bessenyey Ferencz! /Bessenyey Ferencz Í T. képviselőház! (HaUjuk! Halljuk!) Azon tartalom és külforma tekintetében is kiváló, mondhatnám mesteri szónoklat után, a melylyel a t. ház figyelmét Láng Lajos t. képviselőtársam lekötötte, a legnagyobb vakmerőség lenne tőlem a kereskedelmi tárcza összes tárgyait felölelő beszédet tartani. (Halljuk! Halljuk!) Ezért engedje meg a t. ház, hogy csupán csak egy kérdéssel, a hajózással kapcsolatos csatornakérdéssel foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Foglalkozom pedig ezzel különösen azért, mert én minden oly tárgy iránt, a mely Magyarországot és ebben az én szűkebb hazámat, Délmagyarországot érdekli, a legőszintébb odaadással viseltetem. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Csak az elmúlt napokban tisztelgett Dél-Magyarország törvényhatóságainak és iparkamarájának egy nagy küldöttsége a kormány mélyen tisztelt elnökénél, továbbá a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és péuzügyminister uraknál, azon okból, hogy a Béga-csatornáuak, mint Délmagyarország ipari, kreskedelmi és közgazdasági érdekeire oly kiváló fontossággal biró vizi útnak, hajózhatóvá tétele, illetőleg rendezése iránt kérvényezzen és annak mielőbbi kivitelét sürgesse. Általában nem lehet csodálkozni azon, ha a rövidebb és olcsóbb utaknak mielőbbi kiépítését ma a közvélemény annál inkább sürgeti, minél inkább látja és tapasztalja azt, hogy más országok lázas sietséggel igyekeznek létrehozni mind14