Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-518

n 518. országos ülés 1900. január 81-én, szerdán. emelkedésével szemben nagymérvű túlkiadások is voltak; és ezek között igen jelentékeny az előirányzat nélküli kiadások összege. Ezen előirányzat nélküli kiadások bruttó ösz­szege 15,357.280 forintot tesz; ebből a rendes keze­lésre 1,485.922 forint, a rendkívüli kezelés át­meneti részére 11,697.442 forint, és a beruházá­sokra 2,173.916 forint esik. Egybevetve a fentebbi adatokat, a költség­vetési törvény és külön törvényes felhatalmazás alapján előirányozva volt 12,172.781 forint 52 1 /* krajczár hiány, a zárszámadás eredménye szerint mutatkozik 12,759.616 forint 15 krajczár fölösleg, és így a kezelés az előirányzathoz képest 24,932.397 forint 67^2 krajczárral kedvezőbben alakúit. A bevételek és kiadások között olyanok is vannak, melyek hitelműveletekből vagy alapszerü kezelésből erednek, és ennélfogva 1898. évi jövedelmet, illetőleg költséget nem képeznek, továbbá olyanok, melyek az 1897 :XXX törvény­czikk értelmében az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb eredményeitől külöu tünte­tendők ki. Ezeket úgy az előirányzatból, mint az elő­írásból kihasítván, az elért felesleg 22,996.641 forint 21 krajczár, és a kedvezőbb eredmény 34,726.779 forint 9572 krajczárra emelkedik. Az Í897 : XXX. törvényezikk értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől külön kitüntetendő vasúti beruházások czímén a be­ruházások között 23,641.252 forint 95 krajczár költségvetési hitel, illetve külön törvényes fel­hatalmazás ellenében 15,440.415 forint 43 kraj­czár utalványozás foglaltatik, míg a rendkívüli bevételek között az e czélra kibocsátandó köt­vények értékesítéséből előirányzott 17,400.000 forinttal szemben mi sem íratott elő bevételre. A valódi cselekvő — bevételi — hátralékok az 1898. év folyamán 8.422.579 forint 2272 krajczárral növekedtek, ellenben a valódi terhelő — 'kiadási — hátralékok 2,280.892 forint OStya krajczárral apadtak. A kezelésnek az állam vagyonára hatással bíró főbb mozzanatai a következők: A kiadásokból fordított a kormány ingó és ingatlan vagyon szerzésére, állami adósságok törlesztésére és oly kiadásokra, a melyekből az államnak készpénz követelései támadtak, összesen 88,943.218 forint 60 krajczárt, viszont a bevételek között vannak olyanok, melyek vagyonfogyatko­zásból erednek, s jelesül az ingatlan és ingó vagyonnál, értékpapíroknál, állami adósságoknál és állami követeléseknél összesen 25,963.442 forint 68 krajczár, így egészben véve tisztán 62,979.775 forint 92 krarczár az az összeg, mely az 1898. évben utalványozott kiadásokból vagyongyarapításra fordíttatott. Az állam vagyona az 1898. évben egészben véve tisztán 63,799.227 forint 82 krajczárral gyarapodott, és értéke az 1898. év végével nettó összegben 615,578.799 forint 33 krajczár volt. Állami adósságaink álladéka az 1898. évben tisztán 131.484 forint 26 krajczárral apadt, mely tiszta fogyatkozás a 7,710.922 forint 9572 kraj­czár bruttó gyarapodás és 7,842.407 forint 2172 krajczár bruttó apadás egybevetéséből állott elő. A bruttó gyarapodás az egyes tárczák körében túlnyomólag beruházási czélokra fölvett adósságok szaporulatát képezi. Összes állami adósságaink álladéka az 1898. év végével 2.213,010.676 fon'nt 45 krajczárt tett. Tekintettel az 1898. évi zárszámadás szerint elért és felsorolt összes eredményekre, a bizott­ság a valódi kezelést a költségvetéssel szemben általában kedvezőnek találta. Ezen adatok elösorolása után a bízottság a képriselőház tudomására hozza: 1. hogy a magyar kir. államvasutak gép­gyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár a tör­vényhozás tudomásával a kereskedelemügyi tárcza keretéből a pénzügyminisztérium ügykörébe vé­tetett át, minek folytán az említett gyárak keze­lési eredményei az 1898. évi zárszámadásban már a pénzügyi tárcza ágazatai között vannak kimutatva; 2. hogy az alapok és alapítványok rende­zése ügyében működött szaktanácskozmány és az állami számvevőszék, az előkészítő munkála­tokat befejezte és az anyagot a törvényhozás tájékoztatására teljesen feldolgozta; 3. hogy a számviteli törvények végrehaj­tása körül nagyobb akadályok nem merültek fel és az eddig érvényben levő számviteli és vagyon­kezelési utasítások lesznek még az új törvénynek megfelelőleg átdolgozandók; 4. hogy az átfutó kezelésben előforduló nagy összegek elszámolása és évközben való ellenőrizhetése iránti intézkedések még nem vol­tak megoldhatók; 5. hogy időközben a minisztertanács folyó év szeptember 6-án kelt 30. számú határozatával elintéztetett azon kérdés, vájjon az állami lel­tárba felveendő-e azon ingatlanok értéke is, melyeket az állam mások által bizonyos czélra föltételesen átengedett területen létesített, vagy a melyek az állam tulajdonát képező területen idegen pénzen létesíttettek és csak idővel men­nek át az állam végleges tulajdonába; 6. hogy az 1896-iki ezredéves országos kiállítás számadásai szerint 5,308.753 forint 7072 krajczár bevétel mellett a kiadások 5,302.860 forint 63 krajezárra rúgtak és az 1898. év végével még 28.683 forint 8672 krajczár vár­ható bevétel maradt hátralékban, s végűi 7. hogy az állami számvevőszék jelentésé-

Next

/
Thumbnails
Contents