Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-516

*f; 5IÍ5- onzfcgo* fiiéi 1900. jann&r 22-én, hétfőn. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzetni. Elnök: A pénzügyi bizottság mindkét jelentése, és pedig úgy a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvény végrehajtásához az 1899. évre szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatra vonatkozó, valamint az egyetemi építkezésekre vonatkozó is, ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és a ház azoknak az osztályok mellőzésével való tárgyalását elhatározza, tárgyalásukat pedig annak idején napirendre fogja kitűzni. Perczel Béni jegyző: Széll Kálmán miniszterelnök ! (Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém előterjeszteni az állami számszék jelentését (írom. 770) az államháztartás állapotáról az 1888-tól 1897-ig terjedő időszakban. Kérem ezen jelentést összes mellékleteivel együtt kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni, és tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttatni. Elnök: T. ház! A magyar királyi állami számvevőszéknek a magyar korona országainak 1888-tól 1897-ig terjedő tiz évi államháztartása eredményeiről szóló jelentése, mellékleteivel együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadásvizsgáló bizottsághoz fog utasíttatni. Következik most már a napirend, és pedig mindenekelőtt az 1900. évben kiállítandó újonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 748, 753) harmadszori olvasása. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérem most már a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem a ház azon tagjait, a kik elfogadják, szíveskedj enek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadja, és így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. T. ház! Miután ezen törvényjavaslatnak a főrendiház által való tárgyalása sürgős, kérem a házat, járuljon hozzá, hogy a jegyzőkönyvnek ezen pontja nyomban felolvastassék és hitelesíttessék. Elfogadja a ház? (Igen!) Kérem a jegyzőkönyvet felolvasni. Nyegre László jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök : Vau-e valakinek észrevétele ? (Nincsen!) Ha nincs, úgy hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend: a miniszterelnök átirata (írom. 766) a közösügyi kiadásokhoz Faló hozzájárulási arányra vonatkozó királyi döntés tárgyában. Tóth János jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Miután a miniszterelnök úr szives hozzájárulása folytán . lehetővé vált, hogy ezen kétségtelenül nagy horderejű közjogi kérdésben, a felségdöntés tekintetében a képviselőház tanácskozhatik, igen természetes, hogy a magam részéről elsősorban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy azon medret, a melyet a t. miniszterelnök úr ezen vitára nézve maga ásott, magamra nézve kötelezőnek elfogadom és teljesen helyes alkotmányjogi tételnek tekintem azt, hogy a felségdöntés kérdése, a mely miniszterelnöki átirattal fekszik előttünk, tisztán a törvényesség, tehát az alkotmányjogi anteczedeneziák szempontjából és a miniszteri felelősség elve szempontjából képezheti birálat tárgyát a képviselőházban. Hozzáteszem azt, hogy akkor, midőn a felségdöntésről van szó, magam részéről a különben is a parlamentben kötelezett mérsékleten túl, kötelezőnek tartom a tiszteletnek azon hangját használni, a mely egy felségdöntéssel szemben még akkor is kötelező, ha az alkotmányosan uralkodó királynak egy esetleges tévedésével állanék is szemközt. Még csak egyet bocsátok előre, hogy miután az idő rövidsége miatt barátaimmal tanácskoznom nem lehetett, azok, a melyeket elmondandó leszek, tisztán és kizárólag egyéni álláspontomat képezik, és így méltóztassék azokat esztimálni és bírálni. Magának a miniszteri felelősségnek kérdése szempontjából, kétségtelennek tartom, hogy hozzáfér és lehetséges a vitatkozás azon a területen is, hogy vájjon a mennyiség tekintetében hozott döntés alkotmányosan helyes-e, vagy igazságos-e. Mert hiszen a felségdöntésnek a törvény értelmében azon adatok alapján kell keletkeznie, a melyekért különösen az adott esetben jhaga a kormány és illetőleg a felségdöntést ellenjegyző miniszterelnök volna a felelős. Daczára annak, t. ház, hogy ezen elv szempontjából ennek bírálatára nézetem szerint a parlamentnek joga van, a magam részéről szívesen mondok le a vitatkozásnak ezen területéről, annyival inkább, mert hiszen a quótatörvényjavaslat előttünk fekszik, és nemrégiben módunk volt, és különösen magamnak is alkalmam volt a quótamennyiség tekintetében nézeteimet nemcsak jelezni, hanem bőséges adatokkal támogatni is. Már most reátérek rögtön és egyenesen annak a kérdésnek a tisztába hozatalára, hogy vájjon a fenforgó esetben a mi alkotmányunk és törvényeink szerint fenforogtak-e azok az anteczedencziák, azok a törvényes előzmények, a melyek mellett különösen egy alkotmányos képviselettel bíró népnek és nemzetnek joga felett ő Felsége