Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-515

515. országos ülés 1900. január 19-én, pénteken. 33 tétével; másfelől áll egy hatalom, mely nem felejtett, nem akar felejteni és kijelenti, hogy nem is fog felejteni. (Ügy van! a szélső halolda­lon. Egy hang: E$ nem tud tanulni!) Hát ez a hely­zet, t. ház. És ebben a helyzetben, ebben a keret­ben, ebben a hangulatban veszem kezembe a a törvényjavaslatot, mely azt mondja, hogy szavazzunk meg 43,899 ujonczot a közös had­seregnek. Hát, t. ház, most leszállok én abból az ábrándvilágból, — mert hiszen az, — a mely­ben az önálló magyar hadseregről gondolkodom, és rámegyek arra a térre, arra a jogalapra, a a melyen önök állanak : a kiegyezés terére; reá megyek az úgynevezett véderőtör vényre, és ha ujonczot akarok megszavazni, ugyebár, teljes jog­gal feltehetem a kérdést, hogy vájjon a hadsereg, a melynek részére az újonezokat megszavazom, az önök törvénye értelmében is teljeaíti-e hiva­tását és kötelességét? (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon.) A véderőtörvény 3. §-a nagyon vilá­gosan megmondja, hogy a közös hadseregnek mi a kötelessége. Azt mondja: a monarchia mind­két állama területének megvédése és a belrend megőrzése. Méltóztatik látni, t. ház, hogy nem a haza. A haza fogalma az a föld, mely vérrel van áztatva. Ezt a területet nem védheti a közös hadsereg; mert hiszen nincs is neki hazája. Csak területet védelmez, mindkét államnak területét védelmezi. A haza fogalma már elveszett. De azért ez a kitétel mégis elég világos. Tehát a területet kell védelmezni. De most nézzük meg a másik szót. A belrend. Egy kissé ki kell hámoznom ezt a szót. Mi a belrend ? Ha a t. honvédelmi miniszter úrnak álláspontjára helyez­kedem, akkor nagyon hamarosan tisztában vagyunk vele, hogy mi a belrend. A napi parancsnak való engedelmeskedés. De részletezzük, hogy mi a belrend. Azt hiszem, hogy a belrend fogalmá­hoz tartozik a tulajdon szentségének megvédése egy rendezett államban. A tulajdon maga miből áll? Ingókból és ingatlanokból. Ugyebár? De csak ingókból és ingatlanokból áll ? Erkölcsi tulajdon nincsen? Eszményi tulajdon nincsen? Hiszen a királyi hűség maga ingó, vagy ingatlan fogalmat képez-e? Nem az eszményi világhoz tartozik-e? A hazaszeretet kérdése nem az esz­ményvilágnak tulajdona? Azt a földet, a melyben az én őseim temetkeztek, a mely föld vérrel van áztatva, nem kell-e azt a földet szeretnem? Már most nézzük a hadsereget. Az én tulaj ­donom az, hogy a magyar földet, a magyar szabadságvérrel áztatott földet szeressem. A közös hadseregnek ez nem tulajdona. Az én eszményi felfogásom szerint, a tulajdon szentségének fogal­mából indulva ki, a mi én előttem hazaszeretet, az ő előtte hazaárulás. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVI. KÖTET. B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter Í Az nem áll! (Felkiáltások a szélső baloldalon: De úgy van! Úgy van!) Rátkay László: Rögtön felelek rá, f. hon­védelmi miniszter úr"! Az én felfogásom és a magyar nemzet felfogása alapján nem kellett volna-e annak a hadseregnek megjelennie Budán, a mikor a honvédszobrot leleplezték? (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) A hazaszeretet kérdése alapján nem kellett volna-e ott lennie ? ÉS nem a hazaszeretet kérdésének megsértése-e, a midőn a Hentzi szoborhoz a hadsereget elvitték? (Igás! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Annak a szobrához, a ki a védtelen magyar fővárost bombáztatta? (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn a had­sereget oda vitték, nem ütközött-e meg ott a nemzet és hadsereg hazaszeretete? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézzük csak meg kissé még jobban a bel­rend fogalmát. A törvények megtartása, a szen­tesített törvények megtartása, nem tartozik-e a belrend fogalmához ? Midőn arról van szó, hogy Magyarország szabad és független legyen teljesen, ugyebár, mily hűségesen hivatkoznak önök az 1723-iki törvényre, a melyet hibásan pragmatika szankcziónak neveznek? Ugye mily hűségesen hivat­koznak a 67-iki kiegyezésre, mert az szentesített törvény. Hát miért nem hivatkoznak a? 1836-iki, az 1840-iki törvényekre, a melyek kimondják, hogy a hadsereg nyelve a magyar? (Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Nincsen jogfolytonosság? Kubik Béla: Hogy volna! Rátkay László: Csak azok a törvények szentesített törvények önök előtt, a melyek a magyar nemzetre károsak, de azok nem, a melyek a magyar nemzet jogait védik? Menjünk tovább, t. képviselőház. A 48-iki törvények egy részét nem fogadták-e el ? A fele­lős magyar kormányról és minisztériumról szólok. Minő jogalapon ülnek öaök ott, t. miniszter urak ? Nem ezen törvény alapján? Méltóztassék az 1848 : III. törvényczikk szakaszait megnézni, a melyek világosan megmondják, hogy a magyar király a magyar hadsereg kérdésében mindig csak miniszteri ellenjegyzés mellett intézkedhetik. Az 1867: XII. törvényezikk, igaz, hogy a belszervezet kérdé­sét a felségjogok közé sorozta, de nem mondta ki, hogy az 1848: III. törvényczikk ezen sza­kaszai érvényen kivtíl helyeztetnek. Minő jogon intézkedik tehát nem is a magyar király, mert hiszen a magyar király nemcsak a quóta-arány­ban, a 34­4°/o arányában veszett el az osztrák császár fogalmában, hanem a mint legutóbb lát­tuk, a magyar király és az osztrák császár is elveszett egészen a legfelsőbb hadúr fogalmá­ban. (Igaz! ügy van\ Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: A szoldateszka erő! 5

Next

/
Thumbnails
Contents