Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-523

RJfS. orsKágas tlés 1900. feltrnár 7-én. iserdán. 207 kisebb a bevetett terület. így elérünk oda, hogy tiszta képét kapjuk annak, hogy mennyi a termés. Ez minden gazdának és minden kereskedőnek érdeke, tehát megérdemli azt, hogy az állam e tekintetben áldozatot is hozzon. Nem tehetem, hogy vissza ne emlékezzem, arra az őszszel történt dologra, a melyet a hírlapokban olvastam. A földmívelésügyi miniszter úrnak évi jelentése, a mint említettem, senkinek semmiféle útmutást nem nyújt, és mégis a hírlapok egy tekintélyes része egész őszön át haranguirozta a publikumot és biztatta spekuláczióra. Sem a miniszter, sem a hírlap, sem más nem képes megítélni, hogy a búzaárak hogyan fejlődnek, még akkor sem, ha tudja a búzatermés mennyiségét, hiszen annyi mellékkörülmény játBzik ott szerepet, hogy miként alakuljanak a búzaárak; a pénz drágasága, a keresetképesség megfogyatkozása, a melyet épen ebben az évben találunk, midőn az emberek keresetképessége megesökkent az egész világon. Ennek a következménye az, hogy a drágább kenyér helyett az olcsóbbhoz fordulnak, hogy búzaliszt helyett kukoriczalisztet használnak és burgonyát. Ezeket előre kiszámítani nem lehet, ennélfogva én az újságoknak azt a tanáesot adnám, hogy mikor arról vau szó, hogy a gazdát visszatartsuk a bőrzejátéktól, akkor ne tessék arra bíztatni, hogy a búzájával játszszék. Számítsa ki mindenki maga, hogy mire képes, és rendezze be a szerint életét. (Általános helyeslés.) Most már áttérek egy másik kérdésre, a mely szintén abból a szempontból hozatott fel, hogy ezáltal a búzaárak emelkedjenek és ez a tőzsdei határidőüzlet. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni rá, hogy ennek a mozgalomnak hatása alatt 1896-ban a kereskedelemügyi minisztériumban egy ankét volt, a melyben jobbról és balról elmondattak a különböző érvek és a végeredmény nagyon helyesen az volt, hogy mielőtt a miniszterek ebben a tekintetben törvényjavaslatot készítenének, czélszerü lesz bevárni a német tőzsdejavaslat sorsát. Ezt a legbölcsebben határozta el az ankét és a kereskedelmi miniszter meg is valósította az ankét határozatát, a mennyiben Berlinbe küldte egy szakemberét és ez alapos tanulmány alapján megtette jelentését a minisziérnek. A jelentés nem titok, az nyilvános, a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből megjelent a Központi Értesítőben, a kereskedelmi miniszter hivatalos lapjában. Nem sokat foglalkozom a mellette és ellene felhozott érvekkel, foglalkozom az eredményekkel, a melyeket két évi tapasztalatok alapján láthattunk. Az agráriusok czélja a határidőüzlet megszorításával, megszüntetésével kettős volt: először is a búzaárak emelése, másodszor pedig a külföldi búza behozatalának megszüntetése. Lássunk csak egy pár adatot. Bocsánatot kérek, hogy a t. ház türelmét igénybe veszem, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) csak néhány adattal szolgálok. A mi a búzaárak emelkedését illeti, látjuk, hogy míg Berlinben a tőzsdei határidőüzlet megszűnése előtt a búzaárak állandóan magasabbak voltak, mint Budapesten és Bécsben, addig a tőzsdei határidőüzlet megszüntetése után Berlinben a búzaárak alacsonyabbak lettek, és Bécsben meg Budapesten magasabb búzaárakat jegyeztek, mint Berlinben. 1892-ben Berlinben 1764 márka volt egy tonna búza ára; ugyanakkor Bécsben 166 márka, tehát 10 márkával alacsonyabb volt az ár, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kovácsy Sándor: . . . Budapesten pedig Í56 márka árat jegyeztek, tehát 20 márkával alacsonyabbat. És mit jegyeztek 1898-ban? Berlinben tonnánként a búza ára volt 1855 márka, Bécsben 210 márka, tehát 25 márkával magasabb, Budapesten 199 márka, tehát 14 márkával magasabb. Közbevetőleg itt azt hallottam mondani, hogy ennek más volt az oka. Meglehet, hogy ez az ok az volt, hogy nálunk szűkebb termési viszonyok állottak elő, de már 1899-ben is mutatkozott, hogy Berlinben az árak alacsonyabbak, mint Budapesten és Bécsben, holott 1899-ben jó termésünk volt. Az igazi ok az, hogy a kereskedő, a ki vasz, nem tudja fixirozni a maga vételét határidőüzlet által a hazájában, tehát . . . (Zaj Halljuk! Halljuk!) Elnöki (csenget): Csendet kérek képviselő urak, szíveskedjenek helyökre menni. Kovácsy Sándor: a kereskedő kénytelen külföldön fixirozni az árt, annak költségét, és a rizikót, ha nem tudja határidőüzlet által azt fixirozni, elhárítja magától és áthárítja a termelőre. Azt, a mit el akartak érni a határidőüzlet megszüntetésével, nem érték el, hanem annak ellenkezőjét, tudniillik a búza ára sülyedését. Még csak egy dolgot akarok felemlíteni, és ez az, hogy a határidőüzlet megszüntetése által a németek a külföldi .búza beözönlését akarták megakadályozni. És mit értek el? Azt, hogy a külföldi búzából nemcsak, hogy kevesebb özönlött be, de sokkal több. így például 18951896-ban 28 millió métermázsa termés mellett behoztak Németországba 15,800.000 métermázsát, 1898 —99-ben 32, majdnem 3B millió,tehát 5 millióval nagyobb termés mellett, behoztak 155 millió métermázsát, tehát többet, mint a csekélyebb termés alkalmával. Ez megint mutatja, hogy e javaslat hibás; azt mutatja, hogy nem voltak képesek a határidőüzlet megszűnte folytán a búzaimportot csökkenteni, abból az egyszerű okból, mert a termett mennyiségből biítos tájé-