Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-521

531. országos ütés 190!). február 5-én, hétfőn. 173 hogy vasárnap is kell dolgozniok. Az Alföld egy községében szokásban van az úgynevezett embervásár. Ez is egyik oka annak, hogy a nép az istentiszteletet elmulasztja. Mi az az ember vásár? A nép vasárnap összejön a piaczon azon czélból, hogy jövő hétre munkát kaphasson. A szegény nép ott áll, hallja a harangszót, tudja, hogy hívják a templomba, el is menne szívesen, de mivel sem az élőbbem* heti bére kifizetve nincs, sem a jövőheti munkára szerződtetve nincs, várja a bérlőt, a ki rendesen későn 11 órakor jön. És így a piacz tömve van, a temp­lom pedig üres. Mindig Angliára hivatkozunk. Hát ebben miért nem követjük? Angliában min­den szombaton három órakor beszüntetik a munkát, kifizetik a munkásokat, hogy beszerez­hessék maguknak mindazt, a mire vasárnapra , szüksége van, mert vasárnap minden bolt, min­den üzlet zárva van. Ha ez olyan kalmár­országban, mint Anglia, lehetséges, miért nem lehetséges nálunk? Mióta az egyházpolitikai tör­vények meghozattak, szaporodnak a vadházassá­gok. S ez természetes, mert ha az állam a há­zasságkötésnél a szentségtől eltér, és azt csak egyszerű szerződésnek nézi, akkor a házasság szentségének nimbusza eltűnik a vallástalan em­berek előtt is, de eltűnik egyűttal nimbusza a polgári kötésnek is, ezt sem respektálák, arra j sem hederítenek, hanem vadházasságban élnek. \ Végre megemlítem a mértéktelen pálinka- j ivás rossz hatását is, mely a népet nyomorulttá és szegénynyé teszi. Hogy lehetne ezen segí­teni? Mértékletességi egyesületekkel, de mivel a kormány a szeszt monopolizálta és fél a jöve­dék csökkenésétől, nem igen szívesen látja az ily egyesületeket. Tudok például egy igen jeles plébánost, ki nemcsak a saját plébániájában, hanem annak környékén is működött ez irány­ban. Sok ellensége akadt ezért, úgy üldözték és inzultálták, hogy végül minden fáradsága dugába dőlt. Tudok egy buzgó káplánt, nyitrai egyház­megyében. Ez is a plébánia területén szervezte a mértékletességei egyesület. De összeröffentek a zsidó korcsmárosok és kivitték a Tisza-kor­mány alatt, hogy az akkori nyitrai püspök, néhai Roskovány nem a mértékletességi egyesület miatt, hanem pánszlávizmus örve alatt máshova tette át. Pedig magának a kormánynak volna érde­kébén ez egyesületeket támogatni. Ha az állam kevesebbet is venne be jövedék czí­mén, de jó és erős hazafiai volnának, kik úgy is mint munkások, úgy is, mint katonák jó szol­gálatot tennének a hazának. Azért nem kell megelégedni nagy dikcziókkal, hanem tenni is kell, mert quí vult finem, debet vei le etiam média, a ki a czélt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Különben a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a Msépen.) Tóth János jegyző: Gróf Benyovszky Sándor. Gr. Benyovszky Sándor: T. ház! Az idő már nagyon előrehaladt, kérem, méltóztassék megengedni, hogy holnap mondhassam el beszé­demet. Elnök: Megadja a ház az engedelmet ? (Helyeslés.) A ház az engedelmet megadván, javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjére pedig tűzze ki az 1900. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatását, az azzal kapcsolatosan kitűzött mi­niszteri jelentésekkel együtt. Hozzájárul ehhez a t. ház? (Helyeslés.) Akkor ezt határozatként kijelentem és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 éra 40 pereskor.)

Next

/
Thumbnails
Contents