Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-521
531. országos ütés 190!). február 5-én, hétfőn. 173 hogy vasárnap is kell dolgozniok. Az Alföld egy községében szokásban van az úgynevezett embervásár. Ez is egyik oka annak, hogy a nép az istentiszteletet elmulasztja. Mi az az ember vásár? A nép vasárnap összejön a piaczon azon czélból, hogy jövő hétre munkát kaphasson. A szegény nép ott áll, hallja a harangszót, tudja, hogy hívják a templomba, el is menne szívesen, de mivel sem az élőbbem* heti bére kifizetve nincs, sem a jövőheti munkára szerződtetve nincs, várja a bérlőt, a ki rendesen későn 11 órakor jön. És így a piacz tömve van, a templom pedig üres. Mindig Angliára hivatkozunk. Hát ebben miért nem követjük? Angliában minden szombaton három órakor beszüntetik a munkát, kifizetik a munkásokat, hogy beszerezhessék maguknak mindazt, a mire vasárnapra , szüksége van, mert vasárnap minden bolt, minden üzlet zárva van. Ha ez olyan kalmárországban, mint Anglia, lehetséges, miért nem lehetséges nálunk? Mióta az egyházpolitikai törvények meghozattak, szaporodnak a vadházasságok. S ez természetes, mert ha az állam a házasságkötésnél a szentségtől eltér, és azt csak egyszerű szerződésnek nézi, akkor a házasság szentségének nimbusza eltűnik a vallástalan emberek előtt is, de eltűnik egyűttal nimbusza a polgári kötésnek is, ezt sem respektálák, arra j sem hederítenek, hanem vadházasságban élnek. \ Végre megemlítem a mértéktelen pálinka- j ivás rossz hatását is, mely a népet nyomorulttá és szegénynyé teszi. Hogy lehetne ezen segíteni? Mértékletességi egyesületekkel, de mivel a kormány a szeszt monopolizálta és fél a jövedék csökkenésétől, nem igen szívesen látja az ily egyesületeket. Tudok például egy igen jeles plébánost, ki nemcsak a saját plébániájában, hanem annak környékén is működött ez irányban. Sok ellensége akadt ezért, úgy üldözték és inzultálták, hogy végül minden fáradsága dugába dőlt. Tudok egy buzgó káplánt, nyitrai egyházmegyében. Ez is a plébánia területén szervezte a mértékletességei egyesület. De összeröffentek a zsidó korcsmárosok és kivitték a Tisza-kormány alatt, hogy az akkori nyitrai püspök, néhai Roskovány nem a mértékletességi egyesület miatt, hanem pánszlávizmus örve alatt máshova tette át. Pedig magának a kormánynak volna érdekébén ez egyesületeket támogatni. Ha az állam kevesebbet is venne be jövedék czímén, de jó és erős hazafiai volnának, kik úgy is mint munkások, úgy is, mint katonák jó szolgálatot tennének a hazának. Azért nem kell megelégedni nagy dikcziókkal, hanem tenni is kell, mert quí vult finem, debet vei le etiam média, a ki a czélt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Különben a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a Msépen.) Tóth János jegyző: Gróf Benyovszky Sándor. Gr. Benyovszky Sándor: T. ház! Az idő már nagyon előrehaladt, kérem, méltóztassék megengedni, hogy holnap mondhassam el beszédemet. Elnök: Megadja a ház az engedelmet ? (Helyeslés.) A ház az engedelmet megadván, javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa, napirendjére pedig tűzze ki az 1900. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatását, az azzal kapcsolatosan kitűzött miniszteri jelentésekkel együtt. Hozzájárul ehhez a t. ház? (Helyeslés.) Akkor ezt határozatként kijelentem és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 éra 40 pereskor.)
