Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-521
521. országos ülés 1900. február 5-én, hétfőn. }§3 folyik, addig én sem mint képviselő, sein mint törvényhozó testület, illetőleg mint kormány nem tartanám sem czélszerűnek, sem szükségesnek a beavatkozást. A törvényhozó testületnek és a kormánynak esetleges beavatkozása azonban igenis akkor kezdődhetik, sőt kötelessége is, a mikor kétségtelenné válik, hogy ott a játék olyan alakot ölt, a mely már technikai manőverek által természetellenesen idéz elő nagy variácziókat az ország közgazdasági viszonyainak nagy kárára. Sokan tűnődnek azon és főleg gróf Zselénszky és a magyar agráriusok, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezideig a tavalyi és a két év előtti statisztikai adatok alapján, habár az internaeziónális árakkal szemben ma a vámoknak érvényesfílniök kellene és a gabonának jobb árának kellene lennie, mégis az amerikai árukkal egy nívón van? Ugyanis NewYorkban a búza ára 1899. szeptember és október hónapban 74 és 76 czent között ingadozott. Ez megfelel, kilenez krajczárjával véve a ezentjét, hat forint 80 krajczárnak. Az amerikai búza átszállíttatván a kontinensre, a kezelési díjat és a hajó fuvar-díjat is hozzá számítva a 75 czenthez, a New-Yorkban jegyzett eme búzaár megfelel a kontinensen hét forint 80 krajczárnak. Az elmúlt év őszén, ismétlem, 75 czent volt Amerikában a búza ára, nálunk még augusztusban 9 forint 60 krajczár volt az usancze; ma 1900. február 5-ikén is ugyanilyen magas az amerikai búza ára; ha jól emlékszem 76 czent volt tegnapelőtt, és ma minálunk a szokványbúza, azt hiszem, hét forint 77 krajczár, tehát anélkül, hogy az internaeziónális viiágpiaczi árak változtak volna, nálunk körülbelül két forintot esett ősz óta a búza ára ; ennyivel kénytelenek a magyar gazdák terményeiket ma olcsóbban adni, holott ismétlem, az internaeziónális piaezoo a gabona ára semmiben sem változott. Ha pedig ezzel szemben a statisztikai adatokat vesszük, minden józan, következtetni és számítani tudó embernek azon következtetésre kellett még az ősz folyamán jutnia, hogy a gabona ára tavaszra, szemben az őszi árakkal nem hogy esnék, de sőt emelkedni fog. Tessék tehát az ellentétes tüneteket meg magyarázni. S az két körülményben rejlik. Az egyik az, hogy a földmívelésügyi minisztérium statisztikai adatai talán hiányosak, és ez a magyar gazdára nagy hátrányt, nagy kárt hozó, meit a magyar gazdának nincs magánértesülése, hanem tisztán és kizárólag a földmivelésügyi minisztérium statisztikai kimutatására van utalva, ha terményének valódi bels'i értékére akar következtetni s azt tudni akarja. Nem szándékom a t. földmívelésügyi miniszter urat e miatt megtámadni, de azt látom és tudom, hogy a földmívelésügyi minisztérium jelenlegi statisztikai hivatala az ő kicsiny j szervezetében nincs hivatva ezen igen nagyfontosságú kérdést megoldani. Lehet, hogy a földmívelésügyi minisztérium kimutatása, azért helyes, meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen kimutatás ezelőtt három hónappal még másfél millió métermázsával kevesebb terményeredményt tüntetett fel, de Magyarország felső megyéiben tényleg igen kedvező lefolyású idő volt az aratásra és valószínűleg ez emelte az előzőlegkevesebbnek feltüntetett termésmennyiséget. És nagyon helyesen tette a t. földmivelésügyi miniszter úr, hogy statisztikai adatait, mihelyt eme terméseredményben!' változás biztos tudomására jutott, azonnal korrigálta és nyilvánosságra is juttatta, hogy fudniilik a pozitive végeredmény tényleg több, mint a mi előzőleg kimutatva volt. Szemben ezen kimutatással azonban, minden nagyobb kereskedő, de minden polgára az országnak fel van jogosítva arra, hogy tisztességes üzletet folytasson és szorgalmát, munkálkodását érvényesíthesse. Azt azután nem lehet senkitől rossz néven venni, ha vagyoni körülménye is megengedi, hogy maga magának rendez be költségesen hasonló statisztikai osztályt, azaz a búzatermelő vidékekről ő is adatokat gyűjt s ezen adatok alapján tévén számítást, az ő kiszámításai, és statisztikai kimutatásai alapján hajtja végre üzleti kombináezióit, s főleg ha ezen adatai egypár millió métermázsával nagyobb, esetleg eltérő termést mutatnak ki. Én nem vehetem rossz néven senkitől, a ki ezen statisztikai adatokat költséggesen beszerzi és azoknak jobban hisz, és így arra alapítja ü/.leti számadását, kombináczióját. De ha az ily nagy eltérés a magán statisztikának ad igazat, ez rendkívüli nagy hátrány a gazdáknak, az tudniilik, ha a miniszteri statisztikai kimutatás nem felel meg a valóságnak, mert azon kereskedő az ö üzleti kombináczióját a szerint irányítja és képes is magának igen szép hasznot biztosítani olyanokkal szemben, a kik hittek ezen miniszteri kimutatásoknak. A helyzet ma úgy áll, hogy a földmivelésügyi minisztérium 39,880.000 métermázsa termést mutat ki az 1899 iki évről, miglen a kereskedői körök ugyan azt 4í, sőt 42 millióra taksálják. Ha ez utóbbi vélemény állja meg a helyét, akkor én teljesen indokoltnak látom az árak folytonos hanyatlását, mert akkor valószínűnek is látszik, hogy feleslegünk van, mely exportra van utalva, smely felesleg kiviteli prémium hiányában árúinkat lenyomni hivatott; míglen ha a 39 milliós kimutatás közelíti meg jobban a valót, akkor a mostani árdepresszió tendenczia csak mesterséges lehet! Hogy azonban melyik állja meg helyét, az aratás bekövetkezte előtt, a midőn is az előálló szükséglet és kereslet fogja beigazolni, — s egyúttal az akkor felszínre kerülő árfolyamok, — hogy a mai ár tényleg tőzsdemanővernek következményei, avagy a ter-