Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-519

519. orsíágos Ülés 1900, február l.én, csiítSrtökSn. 119 a magyar állam integritása ellen intézett támadás, (Úgy van/ a szélső baloldalon.) a nemzeti Önérzet lealacsonyítása és oly bűn, a melyet a magyar ember nem bocsáthat meg soha. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek elmondása után a következő kérdéseket intézem a kormányhoz a miniszterelnök úr útján. (Halljuk!Halljuk!Olvassa az interpellácziót) : »A brassói románajkú iskolák romániai segélyezése tárgyában kérdések a miniszterelnök útján a kormányhoz: 1. Igaz-e az, hogy a brassói román iskolák felállításuk óta állandó segélyt húztak a román kormánytól ? 2. Van-e tudomása a kormánynak, hogy mily alapon történt a segélyezés? 3. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az 1861-iki Kemény Nikó-féle erdélyi gubernium e segély tárgyában nyilatkozattételre kérte fel Siaguna érseket? 4. Siaguna érsek e felszólításra minő nyilatkozatot tett? 5. Igaz-e az, hogy 1875-ben az akkori magyar kormány eltiltotta e segély elfogadását? s ha igaz, minő alapon, s mi okból tiltotta el? 6. Ha igaz, a görögkeleti román egyházi főhatóság, vagy az iskolát fentartó brassói görögkeleti román egyházak, vagy ezeknek eforiája tettek-e lépéseket szemben e tilalommal, megkísértvén annak igazolását, hogy az élvezett segély bizonyos elfogadható jogi alap konzequencziája ? 7. Ez eltiltás tudomására hozatott-e a román kormánynak a külügyi hivatal útján, és minő választ adott a román kormány? 8. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a román kormány bár határozott ígéret tett az akkori osztrák-magyar ügyvivő báró Calice előtt, hogy a szubvencziót be fogja szüntetni, mégis beiktatta az 1876-iki nyomtatásban is megjelent román budgetbe? 9. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy ez a szubvenczió 1876-tól egész 1887-ig nyíltan szerepelt a román állam budgetjében, holott az 1885. évi XXX. törvényczikk 72. §-a a leghatározottabban megtiltotta a külföldi segélyek elfogadásit? 10. Van-e tudomása a magyar kormánynak arról, hogy a brassói iskolák e szubvenczióján kivül romániából még más titkos szubveneziók is jöttek be az országba? 11. Van-e tudomása arról a kormánynak, hogy Kálnoky gróf külügyminiszternek 1894-ben a magyar delegácziókban tett nyilatkozata szerint a hazai román egyházak és iskolák számára a brassói iskolák 58.500 franknyi szubvencziójával együtt körülbelül 150.000 franknyi jött be, és tett e lépéseket annak kikutatására, hogy mely egyházak és iskolák részesültek e segélyben, és ha tett, minő eredménynyel? 12. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Kálnoky beszéde utín egy hónappal Sturdza Demeter az orfeunei meetingen tartott beszédében a brassói iskolák eforiájáuak elnökét Voina esperest úgy nevezte meg, a ki 1894-ben a 169 számú fizetési megNagyás alapj'án 58.500 frankot és az 1595. számú fizetési megNagyás alapján 80.000 lei, tehát a Kálnokytól megjelölt 150.000 frank összeggel egyenlő nagyságú összeget vett föl. 1895-ben pedig két megNagyás alapján 58.500 + 45.000 = 103.500 frankot? 13. Kutatta-e az akkori kormány, hogy Voina a pénzeket mire vette föl.? 14. Igaz-e, hogy 1895 végén az akkori közoktatásügyi miniszter Román Mirón érsek metropolitákoz kérdést intézett a tárgyban, hogy a főpásztorsága alatt álló egyházak és iskolák kapnak-e segélyt külföldről, különösen Romániából? és ha igaz, mi volt a metropolita válasza? 15. Igaz-e, hogy 1898 június végén a kormány a brassói iskolák szubveneziója ügyében egy vizsgálóbizottságot küldött ki? és mily körülmények indították e vizsgálat kiküldésére? 16. E vizsgálat által konstatált eredmények miben foglalhatók össze? 17. Hajlandó-e a kormány a vizsgálat iratait a ház elé terjeszteni, hogy a szóbanforgó kérdés jogi és történelmi alapjai teljes világításba helyeztessenek ? 18. Igaz-e az, hogy nem a brassói iskolákat fentartó hatóság védekezett azzal? hogy az élvezett titkos segély magánjogi kárpótlás jellegével bír, hanem e valószínűen tarthatatlan kifogással a román kormány állott elő? 19. A román kormánynyal váltott iratokból kitűnik-e az, hogy I. az élvezett segélyt a brassói iskola fentartó testülete egész összegében egyszerre, mint állítólag elveszett régi fejedelmi donácziókon alapuló magánjogi kárpótlást kérte, és II. hogy a román törvényhozás nem mint segélyt, hanem mint magánjogi kárpótlást szavazta meg s így a segélynek jogi alapját is elismerte? 20. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Take Jonescn, a jelenlegi román kormány közoktatási, pár nap óta pedig pénzügyminisztere, ki 1894~95-ben a szubvenczió fénykorában közoktatási mininiszter volt, 1898 május 11,-én a román kamarában e szubvenczió titkos jellegét a következő módon tette evidensé: » Valahányszor beszélt velem személyesen, — az osztrák-magyar követ — s kért, mondjam meg, mely egyházaknak és iskoláknak adunk szubvencziót, egy feleletem volt: visszautasítottam a kérdést . . . minden beszélgetésben megtagadtam, hogy megmondjam a fizetési megNagyások számát és az összeget. A budget »külföldi román