Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-518
ye 618. országos Hlés 1900. Január 31-én, sserdán. pénzügyminiszter úr azt mondja, például a dohánynál, hogy a tűlkiadás — itt már nem fillérsskedtink, — 78.000 forint. Ezt sem látta előre a t. pénzügyminiszter úr? Már ezt csak a pénzügyminiszter úrnak, vagy egy kormányférfiúnak előre kellett látnia, ha csak nem azon nivón állólag bírálja meg a dolgokat, mint az előadó úr, hogy nem tartja hivatásának az okmányokba beletekinteni. Ha így van, az esetben a védelem igenis megvan számára. De menjüük tovább, t. ház ! Az államvasutak gyárának túlkiadása 1 millió 212.000 forint. Ezt sem méltóztatott előrelátni? Ott van a diósgyőri aczélgyár, 1 millió 384.000 forint. Teljes lehetetlenség feltenni komoly férfiakról, a kik nem akarják félrevezetni a képviselőházat és nem akarnak oly helyzetet feltüntetni, mely a valóságnak meg nem felel, hogy az ily tényekkel előre ne számoltak volna, és hogy azok előttünk ismeretesek ne lennének. De lássuk a vasutakat, ott is 2 millió 227.000 forint a túlkiadás. Itt már mégis kötelességem rámutatni arra, hogy a személyi túlkiadás egymaga 328.000 forintra rúg s a rendkívüli kiadás 268.000 forintra megy. (Mozgás és zaj széhö baloldalon.) Végig mehetnék, t. ház, az egész zárszámadáson, így például a földmívelési miniszter urat megkérdezhetném: honnan van az, hogy 54.000 forint túlkiadás mutatkozik az erdőkezelésnél? Vagy azt kérdezhetném a földmívelési miniszter úrtól, . . . Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Felelni fogok rá! Komjáthy Béla: . . . csak felemlítem, kérdést nem teszek, hogy ugyan micsoda nagy jövedelme van a gödöllői gazdaságnak, mikor a túlkiadás 270.000 foiintra rúg ebben az esztendőben? (Zaj a szélső baloldalon..) Mindezeket én most vita tárgyává nem teszem; csak konstatálni kívánom azt, hogy a zárszámadási bizottság hivatásának magaslatán nem áll, valamint konstatálni kivánom azt, hogy a képviselőház szintén nem áll hivatásának magaslatán. Mert ha visszamegyünk, Imsszú évek során át azt látjuk, hogy a zárszámadások kellő bírálatban nem részesültek, és amennyiben ennek a pártnak is meg kell adni az előnyt és hátrányt, azért kárhoztatom ezen pártot is a múltban. De legyenek meggyőződve, ez lesz az utolsó, mert ez a párt ezentúl kötelességének fogja tartani, e tekintetben is a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni. (Helyeslés "a jobboldalon.) És akarjuk most is az ellenőrzést teljesíteni, de mikor ilyen munkálat van előttünk, akkor nem láthatjuk tisztán a dolgok állását. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Én például kíváncsi voltam arra, hogyan áll Magyarország állandó adósságainak tétele. Egyszerre csak látom, hogy kimutattak 1080 milliót és ennyi meg ennyi forintot. Azután pedig kisült, hogy nem egészen úgy van; ennél az egy tételnél rögtön észrevettem, hogy 106 millió a különbség. Ezt az állandó adósságot, mert nincsen fizetési terminusa, egyszerűen a kibocsátási időben való árfolyammal vették fel, a mint az volt 1892-ben, és 1895ben, de arra egyáltalá 1 an nem gondolnak, hogy beváltás esetén névértékkel kell azt beváltanunk, mert az ország arra kötelezte magát. Hogy azonban a zárszámadási eredmény tetszetősebb legyen, egyszerűen 106 millió forinttal kevesebbet állítanak be. Több ilyen tételt tudnék kimutatni. Például megkérdezhetném a t. miniszter urakat, nevezetesen Hegedüs Sándor kereskedelmi miniszter urat, hogy a vasúti forgalom előirányzatát miféle alapokon szokta megállapítani, mert az nem tetszés szerint, hanem a viszonyok és körülmények szerint változik. Mondom, több tételt is tudnék említeni, ha erős kritikát akarnék gyakorolni, de én a dolog lényegébe nem mentem bele. mert arra időm nem volt; akár két óra hosszat is igénybe tudnám venni a képviselőház figyelmét, de én azt hiszem, hogy ezzel az egy pár szemelvénynyel is kellőleg megokoltam pártomnak azt az álláspontját, hogy a javaslatot el nem fogadja, és azért egyszerűen kijelentem, hogy ahhoz nem járulunk hozzá. (Élénk helyeslés a szélső baloldalán ) Elnök : Kivan még valaki a tárgyhoz szólani? (Nem!) Ha szólani senkisem kivan, úgy a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kivan szólani! Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen röviden, kötelességemnek tartom reflektálni azokra, a miket Komjáthy Béla t. képviselő úr a zárszámadási bizottság jelentése ellen felhozott. A t. képviselő úr, hogy bizonyítsa, hogy a zárszámadások nem helyesek, visszatért a költségvetésre, és mindenekelőtt azt akarta demonstrálni, hogy a pénzügyminiszter egészen önkényesen, tetszése szerint állapítja meg a költségvetést, és ennek következtében a költségvetés nem reális, és ennek képezi következményét az, hogy azután a zárszámadásban a bevételeknél és kiadásoknál eltérések mutatkoznak. T. képviselőház ! A mi a költségvetés realitását illeti, azt hiszem, azzal legközelebb lesz alkalma a t. képviselőháznak foglalkozni, és így csak azt jegyzem meg, hogy ezzel az ellenvetéssel már a pénzügyi bizottságban is találkoztam, és már a pénzügyi bizottságban is kimutattam, hogy az az argumentum, a melylyel a költségvetés realitását a t. képviselő úr megtámadta, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy ennek a