Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-500
SOO. országos ülés 1899. deczember 6-án, szerdán. fi 5 Azt követelni tőlem, hogy én a törvényt végrehajtsam és ugyanakkor le akarni szorítani a törvei.y teréről, bocsánatot kérek, ez oly eljárás, a mely egymást ellensúlyozza és lehetetlenségeket teremt. (Mozgás a szélső baloldalon. Élénk helyes • lés a jobboldalon.) Én a törvényt végre is fogom hajtani, és mit mond az a törvény a viszonosságról ? Az egyik a generális törvényünk, a nagy törvényünk, a mely az önálló rendelkezés alapján .szabályozza a viszonyokat Au°ztriával 1907-ig, mit mond? Azt mondja, hogy ha a viszonosság meg van sértve, . . . (Egy hang a széhB baloldalon: No!) Azt mondja igenis, no, (Derültség.) nem hogy az önálló vámterület eo ipso azon perczben életbelép, hanem azt mondja, hogy a törvényhozás gondoskodni fog arról, hogy az ország pénzügyi és gazdasági érdekei minden irányban biztosíttassanak. (Mozgás a szélső' baloldalon.) Ezt mondja szórói-szóra. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy önálló vámterület is lehetséges, és önálló vámterület kimondására is határozhatja rá magát a ház retorzióképen, de megengedi a retorzió más eszközeinek alkalmazását is, nem mondja, hogy szükségszerűleg minden alkalommal, vagy minden esetben mindjárt a teljes szakításnak kell bekövetkeznie. (Mozgás és ellenmondások a szélső baloldalon.) Visontai Soma: Deczemberben már tudni kellene! {Zaj. Elnök csenget.) Széll Kálmán miniszterelnök: És a mikor önök megkérdeztek engem a törvény tárgyalásakor, hogy mit jelent ez, arra nézve méltóztassék megnézni a naplókat, hogy mit feleltem; azt mondtam, hogy ez azt jelenti, hogy az ország ott, azon a ponton, a hol érdekeiben sértve lesz, retorzióval fogja ezen érdekek sértését megtorolni és érdekeit biztosítani, lehet, hogy a külön vámteriilettel, lehet, hogy a nélkül, mert hiszen lehetnek a megsértésnek egyes olyan esetei, a miért egyszerre a szakítás terére nem megyünk át és mással is orvosolhatjuk a sértést. Ezt világosan megmondtam és részletesen kifejtettem, így áll a kérdés, abszolúte nem fedi ezt semmi homály. Tovább megyek és megmagyarázom a közbeszóló Polónyi Géza t. képviselő úrnak, hogy az átutalási dolgot hogy értem, és hogy hogyan értem a retorziót. Abban az esetben is, hogyha január elsején nem lépne odaát életbe, én világosan megmondtam, hogy a fegyver abban van, hogy végrehajtsak a törvényt és a törvény végrehajtható, sőt végrehajtandó január elsején. így minden egyes csepp, minden liter sör, vagy kiló czukor, a mely Ausztriából átjön, az átutalási eljárással kell, hogy átjöjjön, ezt fogjuk végrehajtani és ezt. fogjuk követelni, erről fogunk gondoskodni és csak átutalási eljárás mellett fogjuk beereszteni az országba és akkor ketőtt tettünk, először végrehajtottuk törvényünket, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXV. KÖTET. másodszor retorzióval éltünk. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hogyan?) Mondtam. Ugy, hogy másként nem eresztjük be ! (Zaj a szélső baloldalon.) Ez, gondolom, világos is, határozott is. Bocsánatot kérek, méltóztassék akkor majd, ha az ezen irányban teendő intézkedésen lesz a sor a törvényhozásban, a diszkussziót folytatni, nézeteiket kifejteni. Én most kifejtem úgy, hogy a törvény értelmében és alapján, a melyen állok, értem a dolgot és azt végrehajtani akarom. Ebből folyik most már válaszom arra nézve, a mit a t. képviselő úr kérdez tőlem, hogy én folytattam-e tárgyalásokat arra nézve, hogy az átutalási eljárás és törvény keresztülvitele és végrehajtása elhalasztassék. Erre vonatkozólag azt vagyok bátor felelni, hogy erre nézve nem folytattam, tárgyalásába egyátalán bele se bocsátkoztam és abba nem egyeztem bele. így tehát az általa odavetett, — képtelennek mondott, de mégis némi valószínűség színével bírónak odaállított — hír valótlan. Már most azt mondja a t. képviselő úr, hogy Ausztriában kétségtelenül törvényhozási úton kell annak elfogadtatnia. Ez épen nem áll, hogy kétségtelenül. Ez az, a mit értettem az előbbeni kijelentésemben is, hogy a t. képviselő úr egy máaodik dolgával sem értek egyet. Ez nem így van; én nem mondtam soha és a törvény sem mondja, hogy ott törvényhozási úton kell keresztíílvitetnie, sőt megmondottam, hisz a képviselő úr fel is olvasta, hogy én jobban szeretném és óhajtanám, hogy törvényhozási úton menjen keresztül, és a magam részéről mindent elkövetek e tekintetben, de az, hogy csakis egyedül parlamentáris átou fogadtassák ott el a törvény, sohasem volt feltétele az átutalási törvénynek. Hiszen egész állapotunk Ausztriával még ma azon sarkalik, mert szövetséget nem köthettünk, hogy szövetség helyett rendezzük gazdasági állapotainkat az önálló rendelkezés alapján azon feltétel alatt, hogy a viszonosságot mindenre megtartsák, addig is, a míg törvényt hoznak, az ő alkotmányukban megengedett módon ; az ő 14-ik §-uk alapján adhatják meg a viszonosságot. Polczner Jenő I Megkorrigálja Deák Ferenczet! (Zaj a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem teszem biz én, mert nem vámszöyetséget kötöttünk. A t. képviselő úr, Barta Ödön képviselő úr, vindikálja magának azt a jogot, hogy megbővíti a törvényt. Ez a törvényben nincsen, sem az én kijelentéseimben nem volt, tehát nem pretendálhatjuk. Óhajtjuk igenis, hogy ott parlamentáris úton, törvény útján jöjjön létre, de ha nem jön létre törvény útján, a mi ma még nincsen kizárva, létre kell jönnie rendeleti úton, ténylegesen a viszonosság alapján épúgy, mint a hogy a viszonosság alapján állunk ma a többi gazda9