Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-500

500. országos ttlés 1899. deczemljer 6-án, szerdán. a 9 Szeretnék a magánvagy ónról is egy kimutatást. Magyarországon ezt rövidesen megcsinálhatjuk, de ha mi az osztrák iparba fektetett magán­vagyon összegét akarjuk látnk az majdnem lehetetlen, hiszen Bécsben, Csehországban akár­hány ház van, a mely a magyarországi összes befektetésnek felét kiteszi vagyonosság szem­pontjából. Ha az iparhoz használt segédanyagokat, a vas- és széntermelést nézzük, látjuk, hogy Magyarországon volt az utóbbi esztendőben 29 millió értéktí, Ausztriában 100. Ott van a villa­mos-, gáz-, fém- síb. gyárakba befektetett tőke, a mely Magyarországon 60 millió, Ausztriában 533 millió. De vájjon az a 60 millió forint magyar tőke, vájjon annak jövedelmét Magyar­országon költik el, az Magyarország erőssége faji és alkotmányi szempontból ? Czukorgyár van Magyarországon 20, Ausztriában 210, sörgyár van Magyarországon 101, Ausztriában 1757 és érdekes, hogy Ausztriának van egy oly eszten­deje, melyben ott több sörgyár alakúit, mint a mennyi Magyarországon összesen van. De azért az erők összemérésében a mi t. kormányunk azt mondj& } hogy Magyarország a magasabb quótát megbírhatja és kötelessége megbírni. De gyerünk csak tovább. Előbb a jövede­lemről beszéltem, most beszélhetünk azon rész­vénytársasági tőkékről, melyek a vagyonosodás mérvét képezik. Magyarországon ilyen tőke van 265 millió. Elismerem, hogy horribilis nagy összeg, de ba összehasonlítjuk Ausztriáéval, mégis kicsi, mert ott van 8,508.000.000 millió, vagyis harminczkétszer annyi, mint nálunk. Ezen tényeket letagadni nem lehet, ezt épúgy kell önöknek tudni, mint nekem, de nem akarják tudni, mert — mindig visszatérek, — a »jóindu­latú szándék« önöket a helyes útról letereli. De vájjon ennek a tőkének jövedelme Magyar­országé? Még azt se lehet mondani. De nézzünk más tételeket, mert olyanokról akarok szólni, melyeket itt még nem hoztak fel. A vasúti be­vétel nálunk kilométerenként 7.666 forint, Ausz­triában 16298 forint. A postaforgalom, a melyre egyszer Matlekovics t. képviselőtársam mint a vagyonosodás egyik eszközére hivatkozott a pénz­ügyi bizottságban, Magyarországon 822 millió, Ausztriában 4.346 millió forint, vagyis ötször annyi, mint nálunk. Matlekovits Sándor: Hibás! Komjáthy Béla: Majd tessék megnézni a statisztikai adatokat. De hát az a kérdés, miért mondtam én el ezeket mind itt önök előtt? Valami czélomnak kellett lenni. Czélom nem lehetett az, hogy a törvényjavaslatot el ne fogadják, mert annak a sorsa már meg van pecsételve. Czélom az volt, t. képviselő urak, hogy a magyar nép ebből az én felszólalásomból lássa azt, mit várhat azon felette levő Erőtől, mely sorsát kormányozza, mit várhat azon vezérlő államférfiaktól, kiknek pedig az ő bizalma adta a kezőkbe a módot, hogy szolgailag meghajoljanak azon Erő előtt; mit várjon a nemzet sáfárjaitól, képviselőitől, mikor azok pártszempöntból, politikai kényszer­ből a saját maguk által elismert igazságtalan­ságot, a saját maguk által elismert helytelensé­séget képesek erre a nemzetre ráoktrojálni azért, hogy azon Erőnek fessenek, melynek hatalmában sütkérezni szeretnek. Felhoztam ezeket azért, hogy a magyar nemzetet, ha lehet még, igyekezzünk felrázni; egy nagy gondolat támadjon fel az ő lelkében és agyában, az adja izmának erejét, mert ennek az országnak függetlennek kell lennie. Meg kell mutatni annak az Erőnek, hogy a valódi erő­kútforrás a nemzet szeretetében, a nemzet meg­elégedésében van; (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) meg kell mutatni azon vezérlő állam­férfiaknak, hogy akkor testnek önbecsületüknek és ennek a hazának szolgálatot, ha inkább el­sepertetik magukat, semhogy oda adják magukat eszközül. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Akkor fog ez a nemzet nagy és erős lenni, ha ismeri ellenségeit és ha ellenségeivel szembe száll erővel és bátorsággal. Mert ne felejtsék önök, t. uraim, hogy a nagy gondolatoknak óriási erejük van, s az ő hatásuk kiszámíthatat­lan. Gondolja meg a magyar nemzet, hogy midőn valaki bátortalan és gyenge, ezzel az ellenség­nek erejét s az ellenségnek bátorságát ugyan­abban a dimenzióban növeli. Gondolja meg a magyar nemzet, hogy Magyarországnak sok ellen­sége van, ésMagyarország ellensége azért erős, mert annak táborát részben azok képezik, kik magyar földön születtek, magyar tejet szoptak, de a magyar érdeket nem ismerik. (Élénk hélgeslés a szélső baloldalon.) Nem fogadom el a javaslatot, (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) hanem kérem a következő határozati javaslatot elfogadni (olvassa).- »A javaslat tárgyalásának fel­függesztése mellett utasítja a ház a kormányt, ho^y a pénzügyi bizottságban a Kossuth Lajos, Komjáthy Béla és Barta Ödön által kért azoo adatokat, melyek a két állam erőmérésénél nem mellőzhetők, terjeszsze a ház elé, hogy a ház a maga határozatát megnyugtató számítás alapján hozhassa meg.» (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tóth János jegyző: Justh Gyula! (Fel­Máltások : Holnap! Holnap! Még interpellácziók vannak !) Justh Gyula: T. ház! Tekintettel arra, hogy a mai napra két interpelláczió van beje­lentve, vagyok bátor kérni a házat, méltóztassék nekem megengedni, hogy beszédemet, a mely hosszasabb lesz, holnap mondhassam el. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) 8*

Next

/
Thumbnails
Contents