Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-499

30 499. országos ülés 1899. deczémber 5-én, kedden. rássy Sándor, gr. Andrássy Tivadar, Arányi Miksa, Asbóth János, Adamovics Béla, Adamovics Iván, Ábrányi Kornél, Ágoston József, Babics József, Babó Lajos, Balogh, László, gr. Batthyány Lajos, gr. Batthyány Tivadar, Benke Gyula, gr. Berchtold Arthur, Bernády György, Bernát Béla, gr. Bethlen Balázs, Bezerédj István, Blaskovics Ferencz, Bónis István, Brázay Kálmán, Bruckner Vilmos, gr. Bethlen Bálint, Barisics Milán, Barlovics István, Bénák Károly, Capdebó Ferencz, Chernel György, Csernatony Lajos, Ciraki Ferencz, Csincsek Flórián, Dániel Márton, gr. Degenfeld Lajos, Doboczky Ignácz, Dósa Elek, Dózsa Endre, Dörr Soma, Dedovics György, Egyedi Arthur, gr. Esterházy Kálmán, gr. Esterházy Mihály, Egersdorfer Sándor, Farbaky István, Farkas József, Ferlitska Kálmán, b. Fiáth Miklós, gr. Forgách Antal, Frey Ferencz, Frideczky\Timóth, Ferrich Ferencz, Francisci Henrik, Gencsy Albert, Gombos Béla,Görgey Gyula, Graefl Andor, Gromon Dezső, Gulner Gyula, Győry Elek, Gyurgyevics Vazul, b. Harkányi János, Harsányi József, Herczeg Ferencz, Hintz Ernő, Hock János, Hódossy Imre, Horváth Ádám, Hulényi Győző, Ivánovits Iván, Ivánka Oszkár, Jagics József, Jeszenszky Ferencz, Jovanovich Szilárd, b. Jósika Gábor, Juriss Mihály, Jagics János. Josipovich Imre, Josipovich Lajos, Kabós Ferencz, Kardos Kálmán, Kálmán Károly, gr. Károlyi István, gr. Károlyi László, gr. Károlyi Sándor, b. Kemény Ákos, b. Kemény Géza, Kemény Pál, Király Ferencz, Kola János, Kolozsváry-Kiss István, Komlóssy Ferencz, Kozma László, Kőszeghy Sándor, Kubina József, Kubinyi Árpád, Kubinyi Gé%a, Kiss Oszkár, Kosovac Fridolin, Krajacz László, Krajcsovics Sándor, Lázár Menyhért, Leidenfrost László, Lepsényi Miklós, Lónyay Géza, Magyary-Kossa Géza, Maléter Zoltán, Mayer Károly, Meskó László, Meszlény Pál, Meszlény Lajos, Mezőssy Béla, Miklós Ödön, Mikszáth Kálmán, Molnár János, Mócsy Antal, Münnich Aurél, Majstorovics Mózes, Maseg Lipót, Milekics Cirill, Nagy Sándor, Nedeczey János, Neisziedler Károly, Neményi Ambrus, b. Nopcsa Elek, Nyegre László, Ntdelj kovics Tivadar, Nemcsics Ede, Okolicsányi László, Olay Lajos, Országh Sándor, Óváry Ferencz, Pap Géza, Pap Samu, b. Perényi Zsigmond, Pildner Ferencz, Pinkovich József, Purgly Sándor, Pavics Ármin, Petrovics Miklós, Pliverics József, Popovics István, Rakovszky István, Báth Péter, Rétyi Mihály, Rohonczy Gedeon, Rohonyi Gyula, Rosenberg Gyula, Rossival István, Ratkovics Iván, Sághy Gyula, Sándor József, Schmidt Károly, Semsey László, b. Sennyey István, Sierbán Miklós, gr. Serényi Béla, Sima Ferencz, Simó Lajos, b. Solymossy Lajos, Saj Nándor, Sorák Péter, Spevecz Ferencz, Stekovics János, Sumanovics Szvetiszláv, Szabó Imre, Szabó István, Szemere Attila, Szende Béla, Szentiványi Gyula, Széchényi József, gr. Széchényi Tivadar, Székely György, Széll Kálmán, Szily Pongrácz, Szinyei-Merse Pál, Szivák Imre, gr, Sztáray Gábor, Szuhányi Ferencz, Szulyovszky Dezső, Szulyovszky Gusztáv, Takácsy Sándor, Tallián Béla, Tarajossy Sándor, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Géza, gr. Teleki Samu, gr. Thorotzkai Miklós, Tibád Antal, Tisza Kálmán, Török Bertalan, Tuba János, Telecsky Plató, Tomasics Miklós, Tüköry Alajos. (Szavazás után.) Elnök! A szavazás be vau fejezve. A szavazatok össze fognak számláltatni. (Megtörténik.) T. ház! A szavazás eredményeként mutatkozik, hogy 453 igazolt képviselő közöl, elnök nem szavazván, igen-nel szavazott 180, nem-rnel szavazott 53, távolt volt 219 képviselő, így tehát a miniszterelnöknek Barabás Béla képviselő úr interpellácziójára adott válaszát a ház 127 szavazattöbbséggel tudomásul vette. Áttérünk most már a napirend szerint a magyar korona országainak az 1867 : XII. törvényezikkben közöseknek elismert állami ügyek terheihez való hozzájárulási arányról szóló törvényjavaslat (írom. 734, 759) általános tárgyalásának folytatására. Tóth János jegyző: Thaly Ferencz! Thaly Ferencz: T. képviselőház! Midőn Európa nagy nemzeteit — régen konszolidálva lévén, — nemzeti egységükben a vagyonosodás, az anyagi felvirágzás kérdései foglalkoztatták s az ezen téren kifejlődött erős verseny vette igénybe legjobb erejüket, mi magyarok szüntelenül az állami lét nehéz közjogi harczait vívtuk, úgyszólván szem elől tévesztve a mindennapi kenyér kérdését. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) A túloldal nézete szerint e nagy küzdelmek kedvező befejezést nyertek az 1867: XII. törvényezikk megalkotásával. A mi nézetünk, a függetlenségi párt nézete, ennek homlokegyenest ellentmond, mi a kiegyezést egy elhibázott alkotási kísérletnek tartjuk, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mely sem közjogi, sem közgazdasági téren nemcsak nem védelmezi meg hazánknak életérdekeit, hanem határozottén elejti azokat. És a kiegyezés életbeléptetése óta lefolyt 32 év, de különösen a legutóbb lefolyt évek oly világos tanúbizonyságot szolgáltatnak a mi igazságunk mellett, melyet semmiféle szónoki tehetséggel, semmiféle álokoskodással megingatni nem lehet, mert az élet maga, a nemzet mai szomorú állapota a függetlenségi párt igazaágának eklatáns voltát bizonyítja. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon !) Beszédem folyamán reá fogok térni a kiegyezés helytelen, káros voltára, annak szomorú következményeire. Elsősorban azonban magával a tárgyalás alatt lévő kérdéssel kivánok foglalkozni, (Halljuk! Halljuk!) mely különben egy-