Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-506

506. országos Illés 1899. deczember H'én, csütörtökön. 199 még emelkednék. Pedig e számban nem is szerepelnek a 600 forinton alóli, esetleg annál magasabb adómentes jövedelmek, általában a népességnek csak 7'29°/o a. Érdekes, liogy csak Alsó-Ausztria és Csehország 846*6 millió jövedelemmel szerepelnek (a törvény által megengedett levonások után 741 "3 millió forinttal). Bizonyos, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének becslése is jelentékeny korrektúrákat igényel; az adóreform elkészítése alkalmából kibocsátott statisztika Magyarország megadóztatott nemzeti jövedelmét 398*6 millióra teszi, Horánszky 3737-re, a quótabizottság 392'6 millió forintra. De ezen csekély eredmények főleg egy nyomasztó adórendszer súlya folytán az összes adóknál mutatkozó lefeléliczitálás következményei. De ha e számok a megfelelő korrektúrák mellett okvetetlenül szintén emelkednek is, a Horánszky által a két államra vonatkozólag kiszámított arányt tartom annak, mely a korrigált eredményhez legközelebb áll. Teljes biztosságot természetesen csak egy egyenlő alapon nyugvó és egyenlően végrehajtott általános jövedelmi adó nyújthatna. Sok tájékozást nyújthatnak azon adatok, melyek a jövedelem megoszlására vonatkoznak, melyek annál fontosabbak, mert a jövedelem megoszlása részben még jobb képet nyújt a jövedelmi helyzetről, mint a jövedelem abszolút nagysága. Azonban itt is még egyelőre ingatag alapon mozgunk. Annyit azonban érdekesnek tartok felemlíteni, hogy míg a mi statisztikánk szerint 1864 egyén van, kinek 10.000 forintnál nagyobb jövedelme van, addig Ausztriában az új jövedelmi adó szerint 8385. Szomorúan illusztrálja a hazai jövedelmi viszonyokat, hogy a hivatalos adóstatisztika szerint az adózók 934°/o-a 300 forintnál kisebb jövedelem után van megadóztatva, Áttérünk a termelési viszonyok vizsgálatára. Ismeretes, hogy Magyarország még túlnyomóan agrikol ország, Ausztria ipari ország. Ha már most sikerül kimutatni, hogy Ausztria nem marad el annyira Magyarország mögött a mezőgazdaság terén, mint a mennyire Magyarország vele szemben elmarad az ipar terén, akkor Magyarország sokkal gyengébb gazdasági szervezete kiviláglik. Az iparstatisztika nagy akadályai és lassú fejlődése melleit még ma is általános tájékoztatást az ipar állása iránt, első sorban az ipar körül elfoglalt népesség száma mutat. E szám alapján azt találjuk, hogy a két állam aránya az iparral foglalkozók száma szerint 24 : 76. Még nagyobb különbségeket nyújtanának a részletek, mert természetes, hogy a legközönségesebb iparágak, melyek a népesség kezdetleges szükségleteit elégítik ki, minden államban többé-kevésbbé megvannak, még pedig a népesség arányában. Azonban így is látjuk, hogy Magyarország e foglalkozás terén a két állam erejének csak egy negyedét teszi. Még kedvezőtlenebb az arány a kereskedelem terén, tudniillik 171 : 82'9 A bányászat és kohászat terén is az arány, a termelt érték alapján — 1897-ben — 2-19 : 78-1. Nézzük már most az arányokat azon termelési ágaknál, melyek a mai erőnket képezik. Az eredmény a következő: Az 1886 — 95-iki évek átlaga szerint a mezőgazdaság főbb mívelésiágai következő arányt mutatnak : A learatott terület tett hektárokban: Magyarország Ausztria búza ..... 3,184.732 1,128.356 rozs és tönköly . 1,216.216 1,968.768 árpa 1,056.924 1,134.107 zab ..... 1,106.834 1,880.580 tengeri .... 2,215.026 360.697 burgonya. . . . 497.680 1,101.421 czukorrépa . . . 63.394 226.763 stb. Látni ebből, hogy a buzát és tengerit kivéve, itt is, tehát a mezőgazdaság terén, egészben véve, Ausztria arányai magasabbak, mint Magyarországéi. Ugyanazt látjuk még a következő fontos mívelési ág-akban; Magyarország Ausztria h. 6 k í á r erdőterület . . . 8,978.243 9,777.414 szőlőterület . . . 247.384 248.326 Ha már most az általunk közölt adatok alapján a mérleget fölállítjuk és annak tanulságát levezetjük, azt abban foglalhatjuk össze, hogy Magyarország vagyonossági és jövedelmi viszonyai a mai quótánál kedvezőtlenebbül alakúinak, és hogy a mai quótát épen csak azzal lehet indokolni, hogy Magyarország a mezőgazdaság egyes ágaiban a quótánál kedvezőbb arányokat mutat.« Ezekből kiviláglik, hogy jó lett volna a t. quóta bizottságnak ezeket a tanulmányokat átolvasni, akkor bizonyosan nem esináltak volna olyan hasból kiépített számítást, és nem terhelték volna meg a szegény magyar nemzetet új adók terheivel.(Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azzal végzem beszédemet, t. ház, hogy úgy a t. túloldalnak, mint mindazoknak, a kik a quótát megszavazzák, jobb erkölcsöket kivánok. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső balchhn. A szónokot számosan üdvöslik) Elnök: Az ülést öt perezre felfügesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést folytatjuk. Következik? Tóth János jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Képviselői kötelességem, hogy adandó szavazatomat, ha ugyan szavazásra kerül a dolog,