Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-506
198 506. országos illés 1899. decssemoer 14-én, csütörtökön. államban van, de míg Ausztria bővebb adatokat nyújt e tekintetben részletes statisztikában, addig nálunk nélkülöznünk kell az adatokat. Ezért itt csak azokat az adatokat említjük, melyeket Schanz Finanzarchivjébea találunk. E szerint tett az 1894/96. évek átlaga szerint az örökösödési adó Ausztriában 20*28 millió márkát, Magyarországon 8-93 millió márkát, összesen: 2921 millió márkát, vagyis: Ausztria 69*5°/o, Magyarország 30*5°/o. A két állam tőkebőségére némi következtetés vonhatunk még a tökejáradékadó adataiból, bár a számítás nehézségei miatt e számokra nagyobb súlyt nem vetünk. Ausztriára vonatkozólag, minthogy az újabb adóreformmal hozatott az be, csak az 1898-diki előírás áll rendelkezésre ; ezért nálunk isaz 1898-diki előírást veszszük. A tőkejövedelem kiszámításánál Magyarországon abból indulunk ki, hogy a tőkejáradékadó 10°/o-a a jövedelemnek ; az 5°/o kulcs oly kevés jövedelem után fizettetik, hogy azt bátran elhanyagolhatjuk; amúgy is életjáradékoknál tőke nem szerepel. Ausztriára nézve az adatot maga a hivatalos forrás közli. Eszerint a tőkejövedelem : Ausztriában 216*0 millió forint, Magyarországon 40*0 millió forint; összesen: 256*0 millió forint, vagyis: Ausztria 84'4°/o, Magyarország 15*6°/o. Ez adatnak is némi viszonylagos értéket lehet tulajdonítani, ha abszolút értéke az alap fogyatékossága és a két. adónem eltérései miatt, kisebb is. Horánszky a tőkemennyiség tekintetében a következő arányt találta: 78*41: 21*59. Mindkét szám sejteni engedi a tőkegazdagság nagy különbségeit nálunk és Ausztriában. Távol tartván magunkat minden konjektúralis statisztikától, nem is bocsátkozunk azon vizsgálódásba, milyen arányban hitelezője egyik és másik állam a másiknak. Ismeretes, mily jelentékeny azon osztrák tőkék összege, melyekkel mi Ausztriának adósai vagyunk, míg az Ausztriában elhelyezett magyar tőke elenyészőleg csekély. Csak az állambitel terén, a valuta-anket alkalmával kibocsátott statisztikai adatok mutatják, hogy a 90-es évek elején egyedül a papirértékre szóló magyar államadósságból több mint 60°/o volt Ausztriában elhelyezve, szám szerint 500*7 millió forint. Tekintetbe vehetjük még néhány külön részét a nemzeti vágyónak. Ilyen például a takarékpénztári betétek összege, melynek aránya következőkép alakúi (1897): Ausztria 68*4°/o, Magyarország 31*6°/o. Itt azonban még tekintetbe veendő az, hogy a takarékpénztári betét a tőkegyűjtés egy kezdetleges alakja, mely mellett gazdaságilag előrehahidtabb államokban, mint Ausztria, a biztosítás, a szövetkezet, a segélyegylet sokféle neme jelentékenyebb szerepet visz, mint gazdaságilag még fejletlenebb államokban, a milyen Magyarország. Jellemző adatnak ismerik el a statisztikusok a vasutakba befektetett tőkének nagyságát; e tekintetben a két állam között az arány (1897): Ausztria 69 , l°/o, Magyarország 30*9°/o. E számot különösen jellemzőnek kell tartani, mert a vasúti építés terén Magyarország a legnagyobb erőfeszítéseket tette, erején túl is, és mert e tőke amúgy is nagy részben még nem is aktiv tőke Magyarország részéről, hanem passzívum. Az épületekben rejlő érték is a nemzeti vagyonnak jelentékeny része; Ooste szerint Francziaországban a nemzeti vagyonnak 25°/o-a, Mulhall szerint átlagban Európában közel 20°/o-a. Minthogy minden konjektúralis statisztikától tartózkodni akarunk, csak a két állam házadójának arányát veszszük, mely (1897) a következő: Ausztria 73*8°/o, Magyarország 26*2°/o. Ezen a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok talán elég tájékozást nyújtanak. Ellenben jellem^ zőiiek tartjuk néhány a vagyon veszélyeire vonatkozó adatot is figyelmünk körébe vonni. Nem szólok azon a nemzeti vagyont ért nagy károkról, melyeket például a phylloxera okozott. De igen tanulságos adatokat meríthetünk a tűzkárok statisztikájából. A tűzkárok nagyobb mórtékben pusztítják Magyarországot, mint Ausztriát, az összes tűzesetek 57'8°/o~a esik hazánkra, az 1892—96 évek átlaga szerint; azonban az értéknek csak 40*4°/o-a / a mi alig tulajdonítható másnak, mint a házak és egyéb elpusztult ingóságok csekélyebb értékének. Ausztriában átlagban a tűzkárok 60°/o-a van biztosítva, nálunk csak 40°/o-a. A vagyoni helyzeten kivül nagy fontossággal birnak a nemzeti jövedelem körül mutatkozó viszonyok. Azonban itt még nagyobb nehézségekkel küzdünk. Horánszky számításai e tekintetben a következő eredményhez vezettek. A két állam nemzeti jövedelme úgy viszonylik, mint 75*68 : 24*32. A magyar quótabizottság azonban már a következő arányttalálja6922:30'78. A két számítás egyes tételei egyformák, eltérés csak azon tételeknél mutatkozik, melyek Horánszky nál bonyolult számítások eredményei, holott a quótabizottság egyszerííen a vagyont és keresetet érő adók alapján számítja ki a jövedelmet. Nézetem szerint az igazság közelebb áll Horánszky számításához, bár az Dem is karolja föl az összes jövedelmeket, a mennyiben csak az anyagi termelés tényezői szerint állapítja meg a jövedelmet. E nézetem pedig azon alapúi, hogy míg a magyar quótabizottság Ausztria jövedelmét 882*8 millióra teszi, Horánszky 1163*2 millióra, az újonnan behozott személyes jövedelmi adó szerint Ausztriának ez adó alá vont jövedelme 1336*9 millió forint, mely szám egyes tételek tekiutetbevételével
