Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-506

ä06. országos ülés 1899. <!• és 482 eltartott, addig Magyarországon 1000 ember közű! csak 423 a kereső és 577 az eltartott. Míg tehát Ausztriában egy-egy kereső nem egészen egy egyént kénytelen még eltartani, addig Magyarországon egy kereső kénytelen 1*3 egyént tartani el. A kereső népesség terhe eszerint Magyarországon határozottan nagyobb. Azonban e kereső népesség aránya még nem fejezi ki a két népesség értéktermelő képességét. Mert, a mint említettük, tekintetbe jön a népesség műveltsége. Már most azt találjuk, hogy Ausztriában van 1000 lakos között 401*96 analfabéta, Magyarországon 54560; minden 1000 lakosra van e szerint Magyarországon 143-64-el több, ki imi-olvasni neui tud. Tegyük föl, hogy a műveletlen és művelt, skilled and unskiUed között a kereset csak 20°/o-kal különbözik, akkor a fenti 35'2°/o-ot megfelelően le kell szállítani. Szükséges volna még a betegedési aránynak viszonylagos alakulását tekintetbe venni. Az 1897. évkönyv szerint a megfelelő állomány arányában a betegedési esetek száma tett a hadseregben: németeknél 35*7, magyaroknál 39'1, cseheknél, morváknál, tótoknál 30-1, ruthéneknél 42-9, horvátoknál 37-3, románoknál 39'3, lengyeleknél 323 százalékot. Láthatni ez adatokból, melyek egészben más évek adataival egyeznek, hogy Magyarország lakossága között általában a legmagasabb, az Ausztriát lakó nemzetiségeknél pedig a legalacsonyabb a betegedési arány. Nézzük már most a külkereskedelem alakulását, tekintettel arra, mit mond nekünk a két állam gazdasági jelentőségéről. Erre pedig különösen a következő adatok alkalmasak. Az osztrákmagyar vámterület külkereskedelme következőkép alakúi, az utolsó öt évet véve alapúi: 1893-ban 14762 millió forint, 1894-ben 1495"4 millió, 1895-ben 1464-3 millió, 1896-ban 1479-7 millió, 1897-ben 1521-5 millió forint. Ennyit tett az osztrák-magyar monarchia forgalma a külfölddel. Ha már most tudni akarjuk, hogy ezen, a tulajdonképeni külfölddel folytatott kereskedelemben, mekkora rész jut Magyarorszígnak, akkor a következő megdöbbentő eredményhezjutunk: 1893-ban 248'4 millió forint, 1894-ben 259-6 millió, 1896-ben 2Í7.0 millió, 1896-ban 231-3 millió, 1897-ben 253-8 millió forint. Látjuk e számcsoportok összehasonlításából, hogy a monarchiának a külfölddel folytatott kereskedelméből Magyarországra, ezen öt év átlaga szerint csak 16-2°/o esett. Kevés jellemzőbb adatot nyújthat a statisztika és kár, hogy a külkereskedelmi statisztika e tanulságát még eddig kellően nem szívlelték meg. Hiszen ez legjobban mutatja a másik állammal szemben gazdasági életünk nagy inferioritását. Ausztria hatalmas külkereskedelme mellett sember 14-én, csHtSrtSkSn, 197 a mi kereskedelmi tevékenységünk eltörpül. Mi azon nagy gazdasági forgalomban, melynek alanyai az államok, nagyon szerény szerepet viszünk, és így épen a gazdasági élet azon viszonylatait nem használjuk ki, melyekben legnagyobb rendszerint a nyereség, hanem ezt átengedjük még ott is, hol saját szükségleteink kielégítéséről volna szó, az osztrákoknak. Mi pedig a kis szómdos forgalomra szorítkozunk. Hogy mennyire meg van kötve a mi külkereskedelmünk, azt az összehasonlítás nálunknál sokkal kisebb államokkal mutatja. Vegyük például Romániát a maga 54 millió lakosságával. 1897-ben tett a kereskedelem : Románia Magyarország millió frankot millió forintot Angliával. . . 133-4 16-1 Belgiummal . . 90 4 2"6 Németországgal . 1055 78'5stb.« Tehát a sokkal kisebb Románia egészben véve sokkal intenzivebb külkereskedelmet űz, mint hazánk. A hitelszövetkezeteknél, illetőleg előlegezési egyleteknél pedig következőképen alakúi az ak> tivák aránya (1896-ban, mivel 1897-re az osztrák adatok még nem közöltettek): Ausztria 74'6°/o, Magyarország 25'40/o. Még két adattal akarjuk a hitelviszonyok arányairól adott képet kiegészíteni. Mindkettőt a postatakarékpénztár cheque- és clearing-forgalma nyújtja. A postatakarékpénztárnál tett a cheque- és clearing-íörgalomban a befizetések összege 1897-ben: Ausztriában 1.8976 millió forintot, Magyarországon 457'7 millió forintot, összesen 2.355'3 millió forintot, vagyis: Ausztriában 80'9°/o, Magyarországon 19'l°/o. Még nagyobb a különbség, ha a befizetések számát nézzük. Volt ugyanazon évben befizetés Ausztriában 13'2 millió, Magyarországon 2 9 millió, összesen 161 millió, vagyis: Ausztriában 82-0°/o, Magyarországon 18'0°/o. Csak kiegészítésül hozzuk föl még a következő adatokat a forgalom köréből: Magyarország Ausztria a vasutak személyforgalma (1897) 34-2°/o 65'8°/o a vasutak árúforgalma (1887) . 254 » 746 » csomagforgalom a postán (1897) 32-3 » 67-7 » levélpostai forgalom (1897) . . 27 5 » 72 5 » kocsiposta-forgalom értékben (1897) ........ 31-0 > 69-0 » Tengeri hajózás; érkezett hajók száma (1897) . 15*1 » 84-9 » » » tonnatartalma . 132 » 86-8 » elindult hajók száma . . . . 151 » 849» » » tonnatartalma . 13'2 » 86'8 » Legtöbb felvilágosítást nyújtana egy általános vagyonadó vagy örökösödési adó alapján tett számítás; azonban vagyonadó sem nálunk, sem Ausztriában nincs; örökösödési adó mindkét