Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-505
180 505. országos iilés 1899. deczember 13-án, szerdán. Beismerem, hogy ez a kiegyezési politika és az a kiegyezési míí, melynek ez is egy integráns része és alkateleme, rögös úton vezet, sok nélkülözéssel és önlemondással jár; de meg tudnám ám én azért azoknak a számláknak, a miket itt felhoztak, az ellenszámláját is csinálni, és bemutatom, hogy mennyi illúzió, mennyi téves feltevés van abban, a miket önök hirdetnek. Beismerem, hogy ez az út rögös és nem vezet mindig virágzó utakon. . . . Visontai Soma I Virágos völgyekbe ! Széll Kálmán miniszterelnök: •. . igen ha úgy tetszik virágos, de néha örvényeket rejtő virányokon és völgyeken át, és nem vezet abba a fényes, ragyogó palotába, a melyet önök oly kápráztató színekkel rajzolnak. De vezet egy lakályos épäletbe, de ebbe el is vezet. Holott ki tudja, eljutnánk-e azokon a szépséges, csábító virányokon át abba a palotába, melyhez sok illúzió, sok ábránd és sok ködkép fűződik. Azt tartom, hogy ezidőszerint az ország gazdasági érdekeinek jobban megfelel a gazdasági kiegyezés egyeteme, mint a szakítás politikája, a mely kiegyezés ha tartalmaz oly részeket, a melyek áldozattal j'árnak, a maga egészében megfelel az adott viszonyoknak, a helyzet és az élet reális követelményeinek. Ezért ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Hoszszantartó, zajos helyeslés és éljenzés jobb- és bálfelöl. Szónokol számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem (Szünet után.) Elnök: Szíveskedjenek helyöket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. Mielőtt a napirenden levő tárgyat folytatnók, Thaly Kálmán személyes kérdésben kér szót. Thaly Kálmán: T. képviselőház! A tegnapi illésen egészen addig voltam itt, a míg Kolozsváry-Kiss István t. elvtársam hosszú beszédét befejezte, azután eltávoztam és a többi dolgokra vonatkozólag, a melyek utána folytak le, közvetlen értesülésem nem volt. Figyelmeztettek azonban arra, hogy még azután Vészi József és Kolozsváry-Kiss István t. képviselőtársaim közt szólalkozás volt, a melybe Vészi József t. képviselőtársam az én személyemet és nevemet is belehozta. Ezt elolvasván a hivatalos gyorsírói jegyzetekben, szükségét látom annak, hogy a t. képviselőháznak csak egy perezre kikérjem szíves türelmét abból a czélból, hogy felszólaljak és megvilágosítani kérjem ezt arám nézve — úgy a mint nem áll — nem épón kellemes kérdést. Nevezetesen Vészi József t. képviselő űr Kolozsváry-Kiss István képviselő úrhoz szólván, egyebek közt «zó szerint ezeket mondotta (olvassa): »A t. képviselő ár arról beszélt •— tudniillik Kolozsváry-Kiss István, — hogy pénzért elvét, meggyőződését eladja a magyar ember és ez újabb dolog. Erre én közbeszóltam — tudniillik Vészi József úr — hogy régi dolog az is, kérdezze meg Thaly Kálmán képviselőtársunktól.* T. képviselőház! Ez így odaállítva talán azt jelenthetné, mintha nekem valaha részem lett volna benne, akár újabban, akár régebben (Felkiáltások: Nem azt értette!) Bocsánatot kérek, az én életem nyilt könyv. Fiatal koromtól a közéletnek éltem. A ki tud valami a félét, kérem, álljon vele elő nyíltan, mert ha valaki így értelmezte volna ezt, ez, mondom, rám nézve végtelenül kellemetlen volna. (Helyeslés és felkiáltások: Nem így értette!) Ha pedig mint történetíróra értette, (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Úgy van! Úgy van!) igenis van tudomásom sok ilyen esetről a régi időkből, különösen a mohácsi vész után következő két ellenkirály idejéből tudok tömérdek példát. Vészi József t. képviselőtársam azonban, nem tette oda, hogy engem, mint törtéuetbűvárt értett, csak mint képviselőt. Azért kérem, ha jelen van, jelentsen ki annyit, hogyan értette azt. Ha tud ellenem, személyem ellen ilyen elvváltoztatásról való vádat felhozni, felkérem, méltóztassék azt nyíltan megmondani. Vészi József! A t. ház szíves engedelmével igen röviden felelek és gondolom Thaly Kálmán t. képviselőtársamat is teljesen meg fogja nyugtatni válaszom. (Halljuk! Halljuk!) Éu Kolozsváry-Kiss István t. képviselő urat Thaly Kálmánhoz csupán mint történetíróhoz utasítottam, a ki e minőségében tanúságot tehet róla, hogy Ferdinánd és Zápolya korszakában, a kuruezkorszakban igenis történtek olyan esetek, a milyenekkel kizárólag a mostani kort vádolja Kolozsváry-Kiss István. Eszem ágában sem volt, nem is lehetett Thaly Kálmán t. képviselőtársamat gyanúsítani, hanem pusztán mint történetírót idéztem őt, azt gondolván, hogy az ő autoritását ily minőségben Kolozsváry-Kiss István t. képviselőtársam is elfogadja. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen kijelentésemet tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Ki következik a napirend szerint? Tóth János jegyző: Hentaller Lijos! Hentaller Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Végtelen nehéz helyzetben vagyok, a midőn a mélyen tisztelt miniszterelnök úrnak hosszú, nagy és a tárgyát teljesen kimerítő beszéde után felszólalok. De a miniszterelnök úr viszonyainkat olyan rózsás, olyan fényes színben tüntette fel, hogy képzelőtehetségét, megvallom, nincsen okom tőle irigyelni. (Helyeslés a szélső oaloldalon.) Mielőtt beszédemnek voltaképeni tárgyára áttérnék, engedje meg a t. képvÍBclőház } hogy
