Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-505

505. országos äUa 1S99. deczember lS-án, szerdán. 177 viselő úr, ez nem akar gúny lenni, de úgy van, hogy — három kategóriája van azoknak az adatoknak, épen úgy, mint a latin közmondás mondja: »De omnibusrebus scibilibus, inscibilibus et quibusdam aliis,« s ebből a harmadik kategóriából való volt a kért adatok között a legtöbb. Ezen adatok előterjesztésére nem vállalkozhatom, és kérem a t. házat, hogy a javaslatot el ne fogadja. (Élénk helyeslés.) De nem hanyagolhatom el azt H két javaslatot sem, a melyeket Kossuth Ferencz és Polónyi Géza t. képviselő urak terjesztettek eb'. Mindenekelőtt azt kell kijelentenem, hogy az, a mi mindkét javaslatban benfoglaltatik, hogy t. i. a közös ügyek eltöröltessenek, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és kölcsönös védelmi kötelezettségnek alapjára helyezkedve, rendezkedjék be Magyarország Ausztriával való politikai viszonyaiban : ez olyan théma, a melynek fejtegetése hosszas lenne és messze vezetne, de szükséges, hogy mégis pár dolgot erről elmondjak. (Halljuk! Halljuk!) És mikor ezt teszem, mindenekelőtt Kossuth Ferencz képviselő úrnak kijelentem, hogy nem tehetem meg neki azt a szívességet, — bocsánatot kérek, — hogy beismerjem, hogy tévedtem, mikor a pénzügyi bizottságban azt mondtam, hogy aki pedig állítja, hogy közösen érdeklő ügyek és viszonyok nincsenek, az az 1848-iki törvényeken is túlmegy. Ezt fentartom és nem áll az, a mit a t. képviselő űr mond, hogy némelyek csak azért mondják közöseknek a pragmatika szankezióból folyó kötelezettségeket, mert rosszul fordítják a kölcsönös szó''. Ez nem áll. Lehet, hogy ez némelyeknél így van, majd rátérek, de ellenemben nem áll, mert én nem hivatkoztam a pragmatika szankezióra, hanem az 1848-iki törvényre. Annak 13. szakaszában pedig az áll, hogy Magyarország és ő Felsége többi tartományai között fenforgó közösen érdeklő viszonyokat fogja egy miniszter kezelni. Ez a törvény tehát közös viszonyokat említ és nem a trónöröklés kérdését értheti, mert az rendezve volt, hanem csakis egyéb közös viszonyokat jelenthet. Hát, t. képviselő űr, bocsásson meg, ha — a mint rámvonatkozólag tévesen mondta — a viszonyos szónak közösre fordítása nem megengedett, és helytelen dolog, a »közös« szónak viszonosra visszafordítása szintén nincsen megengedve, mert az í848-iki törvényben csak közösről van szó nem pedig viszonosságról, — Én pedig erről beszéltem. A pragmatika szankezióban a viszonos szó használtatik, ez kétségtelen: invicem és insimulról szól mindig a pragmatika szankezió. De hiszen én arról nem beszéltem, hanem az 1848-i törvényről. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ár megjegyzése és a határozati javaslat indokolása önkéntelenül emlékezetembe hozzák ennek a fontos kérdésnek összes anteaktáit, visszaérnieKÍPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXV. KÖTET. kezem azokra az időkre, mikor erről a kérdésről ebben a házban a nagy alapvető viták folytak. Igenis a pragmatika szankezióban az van, hogy: »indivisibiliter et inseparabüiter invicem ac simul una cum regno Huugariae« stb. Ez nem azt jelenti, hogy közös, hanem, hogy viszonos és együttes, de azokban a vitákban, a melyek e házban lezajlottak, bebizonyíttatott, hogy mikor, a pragmatika szankezió az »indivisibilispossessiot«, a szétválaszthatatlan birtokolást megállapította, akkor megállapítottal a védelmi kötelezettséget is. Madarász József: Soha! Széll Kálmán miniszterelnök: És továbbá az volt a felfogás, hogy ez a védelmi kötelezettség hatályos nem lehet, ha az csak viszonos, és ha az nem közös. (Zajos ellenmondások a ssélső baloldalon.) Én arra hivatkozom, a mi 1867-ben mondatott és 1867-ben mondta és fejtegette ezt Deák Ferencz. (Felkiáltások a szélső baloldalon : De nem így!) Így mondta! Fentartom, [hogy így mondta. Endrey Gyula: Lustkandel! Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő úr téved, In azt. mondja, hogy nem így mondta, (Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) akkor kérem előbb győződjenek meg ég hallgassák meg, hogy igenis így, mert én híven czitálok. Komjáthy Béla: 1861-ből kérjük czitálni Deák Ferenczet! Széll Kálmán miniszterelnök: Én most az í 867-iki naplókból czitálok, de az 1861-ikiből is czitálhatok, ha épen akarják. Azt mondta Deák Ferencz, hogy ugyanazon közös uralkodó által fel oszthatatlanul és elválaszthatatlanul együtt birtoklandók. Ezt mondja a pragmatika szankezió. Midőn az ország ezen elvet kimondotta, magára vállalta egyszersmind azon kötelezettségeket, hogy ezen feloszthatatlan és elválaszthatatlan birtoklást fenn is fogja tartani, különben ezen elvnek kimondása csak üres szó lett volna. A feloszthatatlanság és elválaszthatatlanság fentartása pedig magában foglalja annak, ha megtámadtatik, fegyveres megvédését is. A pragmatika sankezió tehát, midőn a trónörökléshez kötve, az elválaszthatatlanság és föloszthatatlanság elvét kimondotta, kimondotta egyszersmind a védelmi kötelezettséget. Nevezze bárki, ha tetszik, ezen kötelezettséget nem perszonál, hanem reálunióuak: én azt a perszonál unióhoz kötött és most kifejtett feltétel egyenes következésének tartom. De bárminek nevezzük azt, annyi mindenesetre igaz, hogy az határozottan ki van mondva a pragmatika sankezióban. (ügy van! Helyeslés a jobboldalon.) Egyébiránt az 1848: III. törvényezikk 13. szakasza is világosan elismeri, hogy köztünk és ő Felségének többi országai közt csakugyan "23