Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-503

114 808, országos ülés 1899, deczember 11-én, hétfőn. ügyi bizottságot helytelen, vagy hamis adatok előterjesztésével egyszerűen félrevezettem. Hogy vájjon szándékosnak tekinti-e részemről a félrevezetést, vagy nem, ez körülbelül közömbös; de azt hiszem, be fogja látni a t. ház, hogy én köteles vagyok erre a vádra azonnal, mihelyt alkalom nyílik, nyilatkozni. (Helyeslés. Úgy van! jobbfelöl. Halljuk! Halljuk!) Miről van szó, t. ház? Arról, hogy a pénzügyi bizottság, midőn a quótatörvényjavaslatot tárgyalta, egy kérdést intézett a kormányhoz, melyben felvilágosítást kért az iránt, hogy mintán az 1900. évi közösügyi szükséglet és kormányi előterjesztés akkor még nem volt ismeretes, hogyan fog alakulni, milyen összeget fognak képviselni az 1900. évi közös költségek és ennek következtében, tekintettel arra, hogy a quóta az 1899. évre 314°/o-kal számíttatott, abban az esetben, ha 1900-ban 344°/o-ot fog kitenni a quóta, mennyi lesz a számbeli megterheltetés, a több kiadás, mely Magyarországra hárulni fog az 1900. évi közösügyi szükséglet alapján. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr erre vonatkozólag azt állította, hogy az általam előadott adatok nem felelnek meg a valóságnak és ő azokat helyesbíti. Azt hiszem, t. ház, hogy ha valaki azt a bátorságot veszi magának, hogy azt állítja, miszerint valaki helytelen, vagy pláne hamis adatokat terjesztett elő: mikor hivatalos nyilatkozattételre hivatik fel, attól a legkevesebb, a mit meg lehet várni, az, hogy először tisztában legyen azzal, hogy miről van szó, tisztában legyen a kérdés lényegével; másodszor, hogy legalább is halvány sejtelme legyen arról, hogy miképen kelljen az ilyen számítást megejteni, hogy a kérdésre helyes választ adhasson. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Sajnálattal kell kijelentenem, hogy a t. képviselő úr sem az egyik, sem a másik tulajdonsággal nem rendelkezett, és sokkal több bátorsággal, mint alapossággal szólt a kérdéshez. A minek természetes következménye az volt, hogy a felelet, melyet adott, egyáltalában nem volt szerencsés. Igyekezni fogok ezen állításomat bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Mint említettem, az volt a kérdés, hogy mennyivel emelkedik Magyarország terhe a közösügyi költségekbői az 1900. évi közösügyi szükséglet alapján, ha a quóta 31-4°/oról 34-4°/o-ra emeltetik fel. Mint ebből a kérdésből látni méltóztatik, két faktort kellett számításba venni a válasz megadásánál. Először azt a különbözetet, mely az 1899-iki és az 1900-iki közösügyi szükségletek közt mutatkozik. Mert hiszen azok nem egyforma összegek. Mert itt nem létezik rendes, normális közösügyi szükséglet, a miről a t. képviselő ár beszél, hanem különböző összegekről lehet szó az egyik évben és a másikban. Tehát először a különbözetet kellett számításba venni a két évi szükséglet között, és másodszor azt a különbözetet, mely a 31-4°/o és 34-4°/o közt mutatkozik. Én ezt a két faktort számításba véve, igen egyszerű számítással konstatáltam, hogy a többszükséglet, mely ennek következtében elő fog állani, 6,045.788 koronát fog tenni. És most is konstatálhatom, hogy ez az utolsó krajczárig helyes szám. Ezzel szemben a t. képviselő úr azt állította, hogy nem áll ez a számadat, hanem 6,371.922 koronát fog tenni a teher többlet, tehát én pár százezer koronával kevesebbet mutattam ki a pénzügyi bizottságban. T. képviselőház! Ha valamely többletet vagy valami differeneziát akarunk számok között kimutatni, természetesen az első feladat az, hogy a számokat összehasonlítsuk, a melyek között a különbözetet konstatálni akarjuk. Kérdem már most, mivel hasonlította össze Polónyi Géza képviselő úr az 1900-iki közösügyi szükségletet? Semmivel sem hasonlította össze, mert ha összehasonlította volna a megelőző évivel

? nem juthatott volna arra az eredményre. Beszédében nyoma sincs annak, hogy összehasonlítást tett volna a számok közöt

1

". Miként juthatott mégis arra az eredményre, hogy egész bátorsággal azt állítsa, hogy az én számításaim nem helyesek? Érdekelt a dolog; utána jártam és konstatáltam, miként számított a képviselő úr. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Kezébe vette a közös minisztérium által előterjesztett füzetekből azt, melyben a közös szükséglet nettó főösszege van kitüntetve, és megtalálta, hogy a nettó főösszeg 212 millió és egy pár százezer korona. Ezt hárommal sokszorozta, kiszámította, mennyi a három százaléka és ebből dedukálta, hogy ennyivel nagyobb lesz tehát az 1900. évi szükségletből Magyarországra eső rész a megelőző évben Magyarországra esett résznél. Ezzel a számítással, t. képviselőház, a t. képviselő úr bebizonyította, hogy tud sokszorozni. (Derültség a jobboldalon.) Azt is bebizonyította, hogy egy adott szám után ha 34'4 százalékot veszünk, mindenesetre nagyobb számot kapunk, mint ha 31*4 százalékot számítunk, de a kérdés lényegéhez egy hajszállal sem közeledett és a kérdés megvilágítására semmit sem tett. Ismétlem tehát, t. képviselőház, hogy azok az adatok, a melyeket én a pénzügyi bizottságnak előterjesztettem, az utolsó krajczárig pontosak és helyesek, és azok az adatok, a melyeket a t. képviselő úr velem szemben felállított, semmiféle értékkel sem hirnak és egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy az említett kérdésre választ adjanak. Ezt csak azért tartottam kötelességemnek felemlíteni, hogy először is igazoljam a quótabizottsággal szemben követett és a t. képviselő úr által meggyanúsított eljárásomat, má-