Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-502

602. országos ülés 1899. decüember 9-én, szombaton. Ili mával Anglia és Irland, Svédország és Norvégia, Németalföld szövetséges államai, a svájczi kantonok és még többen. Vesződik hazánk is 32 év alatt immár negyedik ízben. De soha, seholsem sikerült egy igazságos, számtanilag és gazdaságilag alaposan indokolható quótakulcsot találni. A siker lehetősége ezen a téren egyáltalán ki van zárva, különösen pedig ott, hol vámszövetség van, mert az országok vagyoni erejének és szolgáltatási képességének pontos meghatározására a statisztikai tudománynak nincs elég finom és elég részletező mértéke. Ez a kérdés annyira bonyolult, hogy még a becslés tényezőjére nézve sem tudtak sem nálunk, sem egyebütt kölcsönös megnyugvással megállapodni. b) Miután pedig hiányzik a hozzájárulási arány pontos kiszámításának jóformán minden alapfeltétele, s miután a törvény ennek daczára követeli az arány megállapítását: ennélfogva a gazdasági mérlegelés egyedül jogos és egyedül helyes eljárását, a politikai súlynak és erőkifejtésnek latbavetése váltotta fel. A számtani probléma átterelődött a fondorlatnak és izgatásoknak mezejére. Ezen a mezőn buján sarjadzott a kölcsönös ellenszenv, a megrövidítésnek fortélya és az egymás védelmére utalt szövetséges államok polgárainak mélyreható gyűlölködése. Evek óta tart az alkudozás köztüuk és Ausztria közö*t, és az eredmény: egyfelől egy olyan javaslat, mely hazánkat kegyetlenül megkárosítja, az Ausztriában felfokozott igényeket pedig egyáltalában nem elégíti ki, másfelől a monarchia nemzetközi tekintélyének megrongálása, a szövetséges felek állandó viszálya, súrlódása és gyűlölködése folytán. c) A quótarendszer bizonytalanná és ingadozóvá teszi az alkotmányban rejlő biztosítékokat, mert az eddig elért tapasztalatok kevés kilátást nyújtanak arra, bogy egy újabb lusztrum alkalmával megegyezés jöjjön létre s ez esetben nem kerülhető el a korona döntési szerepe. Egy ilyen döntésnek súlyos következményei mindig csak igen ritkán és igen nehezen háríthatók el. Mert az is alkotmányos biztosíték, hogy a közteherviselés mértékét a népképviselet állapítja meg; valamint az is alkotmányos biztosíték, hogy a korona ne vegyen részt olyan hatáskörben, a hol kiváltságos állásának feltétlen tekintélye és népszerűsége csorbát szenvedhet. III. Miután tehát a javaslatba hozott quóta egyfelől nem alapszik részletes számítási adatokon s ennélfogva igazságtalan és részben törvénybe ütköző, másfelől el nem viselhető terhekkel rója ffieg a nemzetet s ennélfogva káros; miután az országok vagyoni erejére nézve pontos és helyes becslést egyáltalában nem lehet keresztülvinni: miután a quótaalkudozásoknak nincs és nem lehet más eredménye, mint egy igazságtalan arány a teherviselésben, de kiszámíthatatlan kár abban, hogy a kölcsönös viszály és torzsalkodás az államok erejét leköti és tekintélyét aláássa; miután végre a quótarendszer következtében fontos alkotmányjogi biztosítékok válnak ingataggá : a képviselőház elhatározza, hogy a beterjesztett javaslatot nem fogadja el, a közösügyeket és intézményeket megszünteti, a hadsereg és külügy ellátásáról és fentartásáról Magyarország a saját törvényhozási és kormányzási hvtákörében fog gondoskodni. De miután a 32 év óta tartó közösség többféle érdekeket érint és vagyonközösséget is hozott létre: azt is elhatározza a képviselőház, hogy a békés és megnyugtató kibontakozás és a vagyoni elkülönítés akadálytalan lebonyolítása érdekében érintkezésbe kivan lépni ő Felsége többi országai és tartományai alkotmányos képviseletével, hogy a két szabad nemzet kezébe vévén az alkudozás ügyét, megállapítsák azon módozatokat, a melyek mellett, mint független államok, a monarchia együttes birtoklását és kölcsönös védelmi kötelezettségét az eddigieknél jóval hatályosabban biztosíthatják. Polónyi Géza s. k., Szluha István s. k., Bartha Miklós 8. k., Holló Lajos s. k., Visontai Soma s. k., Várossy Gyula g. k., Kalocsay Alán s. k , Ugron Gábor s. k., Okolicsányi László s.k., Szalay Károly s. k., Nagy Gyula s. k.« Ennek még rövid indokolása ezéljából csak azt adom elő, hogy mi igenis abban a nézetben vagyunk, hogy a népeknek maguknak kellene sorsuk intézését vezetni. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De ez az érintkezés a mi álláspontunk és felfogásunk szerint nem zárja ki azt, hogy Magyarország a törvény erejénél, állami függetlenségénél fogva önállóan is intézkedhessek és szüntesse meg a közös ügyeket, a melyek már-már végzetesekké vállnak. Még csak egy pontot kell érintenem! (Halljuh.

1 Halljuk!) Azon esetre, ha indítványunk elfogadtatik, de azon esetre is, ha el nem fogadtatik és Ausztriában, vagy itt ez a quótatörvény január l-ig alkotmányos úton létre nem jön, a Felség döntésére kerül a sor. Én szolgálatot akartam tenni oly czélból, hogy ő Felségének a magyar királynak ez a döntés megkönnyítessék. Helytelen és mint kimutattam, végzetes és veszélyes közjogi tétel volna elhinni akarni, hogy az eddigi eljárásban ő Felsége a magyar király a quótának ilyen, vagy amolyan százaléka mellett előre le volna kötve. Ellenkezőleg, be kell bizonyítani, hogy abban az 1867: XII. törvényczikkben rejlő ezen alkotmányjogi biztosíték ér-e valamit, vagy nem. Nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a magyar királyságnak