Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-502
ÍQ6 6ító. országos ölés 189S. áeczember 9-én, szombaton. gesen kimutattam, hogy az egész átutalási eljárásból várható eredmény nagy nemzetgazdasági csapáslenne. Ha bekövetkezik, közjogilag is helytelen, de az i'tutalási eljárásból, bármily sok eredmény származik is ránk nézve, az nagy közgazdasági bajt fog jelenteni minekünk, mert fogyasztási területünket terheli meg osztrák iparczikkekkel, (Úgy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy beszédem befejezéséhez közeledhessek, (Halljuk! Halljuk!) állapítsuk meg, hogy mi az a quótatöbblet, és mikép jött az létre. Csak röviden utalok erre, mert az időt is kímélni szeretném. Az előttünk fekvő adatok szerint Horánszky Nándor t. képviselőtársam az általa feldolgozott adatok alapján 29'54°/o-os quótát hozott ki preczipuum nélkül; 30-3 l°/o quótát preczipuummal; Papp Dávid kihozza, hogy 1894-től kezdve lehetett volna Magyarországon 3l*4°/o quóta;Láng Lajos képviselőtársam kihozza a lottónak kihasításával a 3292°/o-os quótát; Földes Béla az ő könyvében 16—30°/o közt variáló quótát hoz ki, a nélkül, hogy a quótát megállapítaná ; Offermann. az osztrák tudós, (Mozgás.) hZ 1 /2°/o'OS quótát hoz ki az ő számadatai mellett. (Mozgás a szélső baloldalon) Ezzel szemben áll az osztrákok követelése egy 42°/o-os quótával praeczipuum nélkül, preczipuummal együtt pedig 434°/o-08 quótát kívántak. Ez volt az eredeti álláspont, és végre előttünk fekszik egy törvényjavaslat a 34'4°/o-os quótával. És, t. ház, én ezt a 42, illetőleg 43 , 4°/o-os quótát nem tartom olyan közönbös dolognak. Miért? A »Neue Freie Presse« november 23-iki számában megjelent egy közlemény; olvassa el a pénzügyminiszter úr. A november 22-én megkötött alkut a németek mivel indokolták? Azt mondták, hogy »mi lementünk a quótánkkal és végííl is beleegyeztünk, mert még mindig megmaradt az a rekompenzáczió, hogy Magyarországgal vámszövetségben maradhatunk, mert ha önálló vámterületre menne át Magyarország, akkor magasabb quótát kellene fizetnie.« Azért említem ezt fel, mert ebben az osztrákok megadják nekünk azt a kulcsot, hogy az önálló vámterületet maguk mennyire becsülik. Becsülik a quóta 9°/o-ára, a mi évenkint maga tíz millió forintot meghalad. Ezért érdekes ez,t. képviselőház. De most már, hogy tovább mehessek, és rövidebbre foghassam a beszédemet, (Halljuk!Halljuk!) ketté kell osztanunk a preliminált, javasolt quótát, a 34'4°/o-ot, mert benne van abban először a 38'8°/o-os quóta, melyre nézve azt mondta a miniszterelnök úr a pénzügyi bizottságban, hogy az, a szerintem már törvénytelennek kimutatott 1896-iki adatokból magyarázható és a mellékelt adatokkal támogatva van, de benn van azonkívül a 0'6°/o os quóta is, a melyről maga a kormány javaslata is elismeri, hogy nem a törvényben említett adatokon, hanem tisztán politikai okokon nyugszik. Már most hogyan állunk ezekkel a kérdésekkel? Nézzük csak meg ennek az egész dolognak, a bizalmas közlésnek a számtani eredményét. A t. pénzügyminiszter úr e bizalmas közléséről, a melyről szabad most, azt hiszem, leplezetlenül beszélnem, így számol be: 6,045.488 korona a többlet, a mely minket a közösügyi költségek 3°/o-os emelése czímén érni fog; ezzel szemben az átutalási bélyeg stb. egyezményes javaslatokból jut nekünk egy többlet 6,415.488 korona, ennek folytán a magyar kincstár 370.000 koronával kap évenkint többet, mint a mennyit a kvótaemelés czímén fizet. Erről csak röviden emlékezem meg, hisz a t. miniszter úr előtt nem lesz titok, hogy a míg az átutalási eredmények évenkint kell, hogy csökkenjenek, addig egy dolog teljesen bizonyos: hogy a quóta évenkint emelkedni fog. E téren az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy 1867-től máig a quóta 60°/o-kal emelkedett, tehát egy tíz éves cziklusra átlagos számítás mellett 20°/o-os emelkedés esik. úr számításait nézzük meg a pénzügyminiszter Most már a valóság szemüvegén keresztül. (Halljuk! Halljuk!) Megjegyzem, hogy a t. pénzügyminiszter november 29 én terjesztette elő ezt a számadást, november 30-áii terjesztetett elő a delegácziókuak a közösügyi költségvetés. Fel kell tennem, hogy a t. magyar pénzügyminiszter úr a delegácziók elé terjesztett költségvetés adatait ismerte. (Egy hang a szélső báloldalon : Dehogy ismerte!) Vagy ismerte., vagy nem ismerte. Ha nem ismerte, furcsa egy komplexum az osztrákmagyar monarchia, a melynek közösügyi költségvetése a magyar pénzügyminiszter meghallgatása nélkül állapíttatik meg. Mit eredményez az időközben benyújtott közösügyi költségvetés ? Eredményezi a következőt: a közös szükséglet saját bevételeinek levonásával kitesz nettó 33,734.501 koronát, ebből a netto-vámbevétel levonásával, a mely tesz 124,950.089 koronát, marad fedezendő 212,397.412 korona, a mihez Ausztria 65'5 0 /o mellett járul 139,332.702 koronával, Magyarország pedig járul 34-4°/o-os quóta mellett 73,064.700 koronával; a 31-4°/o mellett pedig tett volna 66.692,784 koronát. A rendes normális közösügyi szükséglethez tehát 3°/o-os többlet mellett nem 6,045.000 koronával, mint azt a t. miniszter úr kiszámította, hanem 6,371.922 koronával járulunk, mint nagyobb összeggel. Lukács László pénzügyminiszter: Nem áll! Polónyi Gézal Itt van a számítás a közösügyi költségvetés alapján, nincs abban egy garas ára hiba sem. Jót állok érte. De, t. ház, még ezzel nincs is kimerítve nézetem szerint a dolog. Mert ez csak a rendes közösügyi szükséglet.
