Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-482

gg 482. országos ülés 1899, október lfrén, kedden. tesen helyes és törvényes eljárás. Mikor a bizottság elé került ez a kérvény, akkor a bi­zottság tudatában volt annak, hogy transzakezió készül, folyamatban van és eredményt is igér. A kérvényi bizottság tehát, ezen az alapon el­indulva, nem látta helyesnek, hogy a kérdés érdemébe beleavatkozzék és akár a főváros, akár a kereskedelemügyi miniszter nézetét részletesen taglalja, (Helyeslés.) hanem a bizottság azt látta a közérdek szempontjából helyesnek, ha a ke­reskedelemügyi miniszternek kiadatik a kérvény, minthogy nem osztozom Heltai Ferencz képviselő úrnak abban a nézetében, hogy nem létezik transzakezió és nem létezik sérelemnek a ki­egyenlítése. Heltai Ferencz: Nem, az nem létezik! Kőszeghy Sándor előadó : Szerény néze­tem szerint minden sérelem kiegyenlíthető (Élénk helyeslés.) és ennek következtében most ig bátorkodom újra ajánlani, hogy méltóztassanak a kérvényi bizottságnak a javaslatát változatlanul elfogadni és a kereskedelemügyi miniszternek a kérvényt kiadni Major Ferencz jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. ház! E kérvény kap­csolatában csak néhány perezre bátorkodom a t. ház figyelmét igénybe venni. A lipótmezei vasút sérelmének ügye itt e házban már jóformán letárgyaltatott Hegedüs Sándor miniszter urnak felvilágosításai folytár. Nagyon jól tudom azt, hogy a főváros törvény­hatósága kebelében immár — azt hiszem, tegnap épen a tanács határozott ebben a kérdésben — holmi transzakezió létesíttetett és e sérelmes kérdésben mintegy kiegyezés, mintegy megálla­podás történt, a melyben a főváros jogait óhajt­ják megőrizni, egyúttal respektálva a kereske­delmi minisztériumnak is állítólagos jogait. Én a magam részéről a kereskedelmi minisztérium­nak itt történt beavatkozását tökéletesen tör­vénytelennek tartom. Taglalni, részletezni nem akarom azt, a mi ezen alkalommal megtörtént; de fölhasználom ez alkalmat arra, hogy igenis felhívjam a törvényhozás figyelmét Budapest székes főváros törvényhatóságának a közúti közlekedés terén évtizedek óta folytatott politi­kájára. A közúti közlekedési vállalatoknál, a melyek, igenis, a minisztériumok beleegyezésé­vel, hozzájárulásával, sőt egyenesen elősegítésé­vel jöttek létre, a főváros minden jogot és jövedelmet jóformán kiadott a m iga kezéből, míg a külföldön mindenütt e jogokat megtar­tották; és míg ott a helyi közlekedés a kedvező szerződések folytán évenkint milliókat meg milliókat jövedelmez, addig fővárosunkban két­három magánvállalat teljesen kizsákmányolja a helyi közlekedést. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nap-nap után halljuk, a mint mindenféle indirekt adókkal, szódavizadóval, bi­czikli-adóval stb. igyekszik a törvényhatóság jövedelmeit fokozni és kiadott a kezéből egy oly jövedelmi forrást, a mely évente milliókat meg milliókat jövedelmezett volna neki. Berlin városának nem tudom, hány tíz milliót jövedel­mez a helyi közlekedés; Budapest fővárosának 20—30 év múlva sem fog jóformán annyit jövedelmezni a helyi közlekedés. Azonkívül, a mi a beváltási eljárást illeti — mert a beváltásra fen­tartotta magának a jogot a főváros — soha sem lesz elég pénze Budapest fővárosának, hogy a vállalt kötelezettségeknek eleget tehessen és midőn elérkezik az ideje, hogy megváltsa ezen közlekedési vállalatokat, azon kényszerhelyzetbe fogr jutni, hogy még konczessziókat fog kelleni adnia, hogy az illetők ezen közlekedési vállala­tokat szívesek legyenek továbbra is folytatni. Hogy kik a bűnösök ebben a dologban, azt firtatni nem akarom, de itt volt az idő, rá­mutatni arra, hogy a fővárosi törvényhatóság ezen eljárása egyenesen merénylet az adófizető polgárok ellen. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Nap-nap után kísért a községi adók emelésének réme; a főváros költségvetése telje­sen irreleváns; deficziteket mutatnak ki, és nem tudnak semmiféle kötelezettségnek eleget tenni, (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) és alig tudják előteremteni azon összegeket, a melyek a törvény által kiszabott közmunkák ezéljaha kellenek. Ezzel szemben egyesek monopolizálják a közlekedési vállalatokat, és húzzák a horribilis hasznokat. (Úgy van! Úgy van! a szélső balolda­lon.) Ennek véget kell egyszer vetni, és épen ezért felhasználtam az alkalmat arra, hogy a leghatározottabban felhívjam a kereskedelemügyi miniszter figyelmét ez ügyre, kötelességévé téve, hogy, bár teljesen megóva a főváros autonómiá­ját, ezen lehetetlen közgazdasági politikának vessen véget. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani ? (Senkisem !) Ha nem, úgy a vitát bezárom. A kérvényi bizottság javaslata nem támad­tatott meg s így e javaslathoz képest a kérvény kiadatik a kereskedelemügyi miniszternek. Molnár Antal jegyző (olvassa: a szegvári, szigetvári és nagyszalontai választópolgárok, továbbá a czeglédi népgyűlés kérvényét a Hentzi-szobor ügyében váló elégtétel szerzése iránt) Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! (Hall­juk .'^Halljuk!) Évtizedek óta állott Budán gyá­szos időknek gyászos emlékéül az annyiszor emlegetett, és annyi izgalmat okozott szobor, a melynek eltávolítását ő Felsége a múlt évben a legkegyelmesebben megNagyni, és helyére boldog emlékezetű királynénk szobrának oda­áílítását elrendelni méltóztatott. {Halljuk! HaU-

Next

/
Thumbnails
Contents