Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
481. országos ülés 1899, i. október 9-én, hétfőn. : * mifiiszter abban a helyzetben lesz, hogy azt teljesíthesse, nem is tehetett egyebet, mint hogy egyszerűen kiadni javasolta a kereskedelmi miniszternek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést, még pedig úgy, hogy a ház szavazván a kérvényi bizottság*javaslatára, ha azt elfogadja, elesik, — mert szemben áll vele — Pichler Győző képviselő úr ellenindítványa . Mindenekelőtt azonban fel fog olvastatni az ellenmdítvány. "Molnár Antal jegyző (olvassa Pichler Győző ellenindítványát.) Elnök: Kérem azokat, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek fel állani. (Megtörténik.) . A ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadja el és így Pichler Győző képviselő úr elleniudítványa- elesik. * Molnár Antal jegyző (olvassa): Mokrini lakosok kormánybiztos kirendelése iránt kérvényeznek. (Felkiáltások a szélső haloldalon: Holnap! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök: Egy pár kérvényt két óráig még letárgyalhatunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Kőszeghy-Sándor előadó: T. ház! Mokrin kfcség egyes lakosai kérvényt adtak be, melyben elmondják, hogy a község rossz gazdálkodás folytán, annak daczára hogy 5200 katasztrális holdnyi földbirtoka és mintegy 85.000 forint évi jövedelme van, az egykori jó viszonyok után annyira adósságba verte magát, hogy 300.000 forintnyi deficzittel dolgozik ma. Ennek következtében már 1895. november havában folyamodtak a belügyminisztériumhoz és kérték kormánybiztosnak kirendelését. Ennek azonban az volt az eredménye, hogy az illető törvényhatóság a nagy-kikindai királyi törvényszéknél rágalmazási port indított ellenük, a melyben őket el is marasztalták. Úgy látszik tehát, — bár az a kérvényből nem állapítható meg, — hogy a kérvény nem jogos alapból indult ki; mindazonáltal, közérdekű dologról lévén benne szó, a bizottság azt indítványozza, hogy a kérvény adassék ki a belügyminiszternek. Elnök: Szólni senkisem kivan. A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegJZÖ (olvassa).^ Huny ad és Vas-vármegyék a tűzkárbiztosítási intézmény államosítása iránt kérvényeznek. Kőszeghy Sándor előadó: A kérvényekben elcTvan adva, hogy a ttízkárbiztosítás általános szükségletet képez az egész országra nézve, és hogy az mily nagy uemzetgazdászati előnyökke] van egybekötve, ha a tűzkárbiztosítás minél KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIV. KÖTET. nagyobb mértékben és minél kisebb díjtételek mellett állandósíttatik. Azért kérik ezen intézménynek, különösen a tűzkárbiztosításnak államosítását. A bizottság javasolja, hogy a kérvények adassanak ki a belügyminiszternek. Elnök: A javaslat meg nem támadtatván, kimondom, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Torontál megye kérvényez a csángók telepítési válsága elengedése tárgyában. Kőszeghy Sándor előadó: A. kérvényben el£ L vinr~adva, hogy a katonai határőrvidék községei, majdnem egy évszázadon keresztül birták a 60-as évekig az aldunai nyilt öblözeteket, mint réti földeket, míglen a császári és királyi hadügyminisztérium 1865-ben elrendelte, hogy a határőrvidék községei az általuk haszonélvezett aldunai réteket ármentesítési töltésekkel lássák el és ezen réteknek felerészét nekik ezen munkáért ingyen átengedte, tehát ilyen terhekkel rótták meg azon ingatlanokat és ennek fejében élvezhették azokat a birlalók. Később a csángók kapták meg azokat és ezen terhek rajtuk is megmaradtak. A kérvény felfogása szerint annak idején az volt az intencziója a csángók telepítésének, mint a nemzet testvéries eljárásának, hogy ingyen kapják meg ezen földeket. Ők tehát azt kérik, hogy ez irányban törvényhozási intézkedés tétessék, és róluk ezen teher levétessék. A bizottság javasolja, hogy ezen kérvények a pénzügyi és földmívelésügyi minisztereknek adassanak ki. Elnök: A javaslat meg nem támadtatván, kimondom, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Burinka Pál és társai 48-as honvédek kérvénye, honvéd voltuk igazolására a határidő meghosszabbítása iránt. Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! A kérvényezők annak idején elmulasztották a kitűzött határidőt és kérik annak meghosszabbítását. A bizottság javasolja, hogy ezen kérvény a miniszterelnöknek adassék ki. Polónyi Géza: Általános meghosszabbítás kellene! Lakatos Miklóst T. képviselőház! Kötelességemnek tartom felszólalni és felhívni a tisztelt miniszterelnök úr figyelmét elődjének, Bánffy Dezsőnek azon törvénytelen intézkedésére, mely szerint a honvéd-egyleteknek igazolási jogát nemcsak, hogy megszüntette, szolgabirákra, polgármesterekre bízta a jővőbeij, hanem határidőhöz is kötötte. Addig valamennyi kormány 1867. óta respektálta a 48-as honvédek azon jogát, mely 8