Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481. orsüágtts ttlés 1899. október 9-én, hétfőn. a 5 sincs a Dunán. Ez tarthatatlan állapot, a melyen okvetlenül segíteni kell. Budapesten a folytonos panaszok folytán évenként nagy tanácskozmányok tartatnak a magyar államvasutaknál arról, hogy a gabonaforgalmat hogyan lehetne helyesen lebonyolítani. Ez a híd erre a lebonyolításra is a legjobb eszközt nyújtaná. Más előnye a sok közül még az is, hogy mig most 3—400 üres waggont kell Budapestre hozatni atransitó-forgalom lebonyolítására, a melynek érdekében nem építtetik ki ez a hid, addig e hid kiépítése által, anélkül, hogy a transzitoforgalom némi csökkenése ártana Budapestnek, egyúttal az a gabonaforgalom, a melynek lebonyolítása most oly nehézségekbe ütközik, előmozdíttatnék. Egy waggon-rakománynak ezen vármegyékből való szállítása 25—30 forinttal többe kerííl ma, mint kerülne akkor, ha ezen hid kiépíttetnék. Méltóztassék meggondolni, mit jelent a kereskedelemben az, ha ennyivel olcsóbbá teszszük a szállítást. Nem akarok azon szavakra reflektálni, a melyeket épen a t. előadó ártól hallottunk, hogy Baross Gábor már 1891-ben, midőn Győrben beszámolóját tartotta, a leghatározottabban állást foglalt a mellett, hogy a baja-báttaszéki hid mentül előbb létesíttessék, minthogy ezt a legszükségesebb közgazdasági érdekek követelik. Baross Gábor foganatosította volna is e kijelentését, ha korai halála őt abban meg nem akadályozza. Foganatosította volna, mert nemcsak a belforga lom, nemcsak a vármegyék közti direkt közlekedés mozdíttatnék ezzel elő. A t. kereskedelemügyi miniszter úr a statisztikai adatokból nagyon jól tudja, hogy Svájczba a nyersterményeknek óriási bevitele van s ez tisztán Oroszországra szorítkozik. Nem a közel szomszéd monarchiából veszi e terményeket, hanem Oroszországból, a mit a szállítási díjtételek drágasága okoz. A bajabáttaezéki hid felépítése által direkt összeköttetés létesíttetnék Svájczczal, Tirollal, Steierországgal, s így gabonánk jó minősége folytán legalább részben kiszoríttatnék az orosz konkurrenczia. Ezeket a fontos közgazdasági érdekeket tartotta szem előtt Baross, midőn a leghatározottabban kijelentette, hogy ezen hid létesítése okvetlenül szükséges. Azóta jöttek-mentek miniszterek, jöttekmentek küldöttségek, érkeztek és visszaszármaztattak beadványok, kérvények ; az öt vármegyének érdekeltsége folytonosan dolgozott, bizottságokat alakított, mindent elkövetett a legnagyobb áldozatkészséggel, de sehogysem tudják létesíteni ezt a hidat, melynek létesítését elsősorban kereskedelemügyi politikánk követeli. Ez indokból bátorkodom én az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úrhoz azzal a kérelemmel járulni, méltóztassék ezt az ügyet szorgos figyelme tárgyává tenni, és méltóztassék a már elődje által tett határozott ígérethez híven, e hid létesítésére az előmunkálatokat haladéktalanul megtenni, E ezélból én a bízottság indítványa ellenében a következő indítványt bátorkodom beadni (olvassa) : »Utasíttassék a kereskedelemügyi miniszter a baja-báttaszéki dunai áthidalás ügyében haladéktalanul az előmunkálatokat foganatosítani « (Helyeslés a szélsőbalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy Pichler Győző t. képviselő úr iménti fölszólalására néhány észrevételt tegyek. Tagadhatatlanul úgy van, hogy ez a kérdés már harminczéves, és az a sok mindenféle kísérlet és erőfeszítés, mely ennek érdekében történt, eddigelé nagyon sok nehézségre talált, a mely nehézségek egy része az én felfogásom szerint most máiéi van oszlatva. Különösen egy elvi jelentőségű nagy kérdés volt eddig útjában, a melyet mindenki szemügyre, kell hogy vegyen, ki magyar forgalmi politikát követ. Ez az volt, hogy egy ily áthidalás a forgalmat leterelné Fiume felé s Budapestnek kereskedelmi jelentőségét csökkentené. Én nem vagyok ezen a nézeten. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Énnek következtében tehát nem foglalhatom el azt az álláspontot. Nem vonom kétségbe, hogy némi hatással még lehet Budapestre, ámbár azon fontos fölvételek és számítások, melyeket e tekintetben előterjesztettem magamnak, bennem azt a meggyőződést érlelték meg, hogy ez az áthidalás Budapest forgalmát nem fogja veszélyeztetni. Különben is azt hiszem, hogy az a czentralizáczió, melyet eddig Budapest érdekében forgalmi politikánkban méltán és szükségszerüleg követtünk, most már körülbelül eljutott arra a pontra, hogy a vidéki városok fejlődését ennek föltétlenül alárendelni nem kell, s azt hiszem, hogy ezt más intézkedésekkel is bebizonyíthatom. Nem azért, mintha Budapest fejlődését szem előtt nem tartanám, hanem egyszerűen azért, mert a tett intézkedések következtében fejlődését és forgalmát annyira biztosítottnak tekintem, hogy más szempontokat érvényesíteni Nagyok, kötelességem ép azért, mert ezen az állásponton vagyok, annál objektívebben figyelmeztetni úgy az érdekelteket, mint azokat, a kik egyáltalán ebben az ügyben buzgólkodnak, hogy ők egy másik túlzásba esnek, midőn oly roppant nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az áthidalásnak, a melylyel pedig ez már a jelenlegi helyzetben és a jelenlegi konjunktúrák közt egyáltalán nem bir. Mindjárt röviden megmondom, hogy miért. Ez a küzdelem a Bajánál levő áthidalás mellett oly körülmények közt kezdődött, a mikor ez az ügy csakugyan