Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-483

94 483. országos ülés 1899. október 11-én, szerdán. tettét beszámíthatatlan állapotban követte el, vagy ha őrült volt. Én ennek a gondolatnak menetét tovább nem is követem. A t. miniszterelnök úrra bizom ennek az okoskodásnak a továbbftízését és annak a fenforgó esethez való kapcsolását (Tetszés a szélső baloldalon.) A miniszterelnök úr védőbeszédét azzal rekesztette be, hogy jelentse az a beszéd e kérdésnek örökre való befejezését, és hogy arról a szoborról többé e házban ne essék szó soha, és azt az intelmet intézte hozzánk, hogy a múltakban ne keresgéljünk mindig csak ellentéteket, és ne szaggassuk fel a behegedt sebeket. Hiábavaló, kárbaveszett óhajtások ezek, t. miniszterelnök úr, mert, bár én is azt mondom, hogy ne szaggassuk fel az alig behegedt sebeket, ne kűlöi.ösen Világosnak a napja előtt, mégis azt gondolom, kogy az idegen abszolutizmusnak az a kisértő szelleme, hogy az a Hentzi-szobor még sokáig fog a maga borzalmas mivoltában rémleni a közélet legfelsőbb fórumáról a magyar nemzet felé. Hiszen vészteljesen belekong a Hentzi-szobornak kísérteties órája a jog, a törvény és az igazság rendszerének jelen korszakába is. (Úgy van! Úgy van/ a szélső baloldalon.) Hogy mit jelent a jog, törvény és igazság jelen korszakában beállottnak mondott és szüntelenül magasztalt az a rendszerváltozás, a mely Széll Kálmán miniszterelnök úrnak a nevéhez fűződik, hogy mit jelent az az agyondicsért változás különösen azon intéző hatalmaknak a szempontjából, a melyek a kormányok sorsa felett döntenek, azt, t. ház, megtudhatjuk a Hentzi-szoborügy legújabb fejlődésének egyes mozzanataiból. Ugyanis, nem is olyan régen, az előbbi kormányrendszerek egyikének idejében, a magyar nemzet szive felsajgott haragjában akkor, a mikor Hentzi egykori ezredének tisztjei hódolattal járultak annak a szobrához, a ki a zsarnokságnak volt szolgája. Emlékezzünk csak vissza, t. ház, az akkori rendszernek a feje, az akkori kormányelnök: Tisza Kálmán, azt a hódolatnyilvánítást elítélte és kárhoztatta. (Ellenmondás a szélső baloldalon) 1892. október havában is, a mikor azt a hírhedt Szapáry-féle közös koszorúzást tervezték, csak arról és nem többről volt. szó, hogy csak az öreg 48-as honvédek tegyenek koszorút a Hentzi-szoborra, cserébe azon koszorúért, a melyet a közös hadsereg tesz a budai honvédemlékre. Még a Bánffy-kormány napjaiban sem, az ő, különben kárhozatos rendszerének legtitkosabb tervei között sem lehetett feltalálni a Hentzi-szobor felavatásának olyatén programmját, a minő programmal annak a szobornak felavatása a hadapród-iskolában Széll Kálmán uralkodása alatt végrehajtatott. Thaly Kálmán: Krieghammer uralkodása alatt! Polczner JeilÖ: Emlékezzüuk csak reá, t. ház, hogy miképen viharzott fel a nemzetnek felháborodása, különösen itt, ebben a képviselőházban, a múlt év november havában akkor, a mikor megjelent az a legfelsőbb hadparancsolat, a mely a Hentzi-szobornak a hadapród-iskolába való áttételét rendelte el, és a mikor Krieghammer közös hadügyminiszternek a hadtestparancsnokságokhoz intézett rendeletének köztudomásra jutásával kitadódott, hogy azt a szégyenoszlopot a Szent-György teréről azért helyezik el, hogy az a szobor a magyar nemzet serdülő katonai ifjúságának szemei előtt mint a vitézség és a hűség soha el nem múló jelképe, Örökké követendő példaképen ragyogjon. Emlékezzünk csak rája, t. ház, hogy akkor, tehát még báró Bánffy Dezső kormányának a rendszere alatt is báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, mint a Bánffykormány tagja, azt a közös hadügy miniszteri kommentárt fogalmazásában elhibázottnak és tapintatlannak nyilvánította. (Mozgás a szélső báloldalon,) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter I Tapintatlannak sohasem mondtam! Polczner Jenő: Ezen előzmények után, t. ház, azt kérdezem én, hogy állunk ma? Mi történt ma, Széll Kálmánnak a jog, törvény és igazság jelszavaival felruházott azon rendszere alatt, a mely rendszerről az ő hivei és imádói azt hirdetik, hogy az a rendszer a közszellemet, a nemzeti önérzetet s öntudatot felemelte és felemeli ? Az történt az új rendszer alatt, t. ház, hogy azt a Hentzi-szobrot a maga előbbeni mivoltában és alakjában azokkal a régi felirásokkal együtt állították fel újból, a mely felírások a magyar nemzetnek meggyalázását hirdették és hirdetik ma is. Az történt, hogy annak a szobornak, a hazaárulásban, az esküszegésben és a lánczhidrobbautásban bűnös Hentzi szobrának felavatása a főváros katonai helyőrségének jelenlétében a világosi fegyverletételnek napján történt azért, hogy ezen a napon csúfolják meg méginkább a magyar nemzetet. (Igazi Ügy van! a szélső baloldalon.) Azon az ünnepségen a királynak személyét a honvédségnek főparancsnoka József főherczeg képviselte, a kit mint ilyent megilletett az a feladat is, hogy a magyar történelemnek leggyiiJöltebb alakját, királyi ünnepséggel a legtündöklőbb glóriába öltöztesse. Ahhoz az ünnepséghez kirendelték a magyar honvédséget is, az ötven év előtti hős honvédeknek utódait, hogy ezek legyenek kénytelenek az ötven év előtti dicsőséges és győzelmes zászlóikat meghajtani és megalázni a véres és gyűlöletes emlékezetű Hentzi szobra előtt. Micsoda szentségtörés az, hogy a magyar gyűlölettel eltelt osztrák generálisok elhurczolják a nemzet elárulójának, a szabadság ellenségének dicsőítésére a mi véreinket, a mi honvédeinket azért, hogy ott arra kény-