Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-467
467. országos Ülés 1899. az értesítésnek ? Egy táviratnak ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Botrány!) Itt van, t. ház, a botránynak fényes jellemző vonása, hogy a táviratot nem is a képviselőhöz intézik, hanem a íömeggondnokhoz. Az az ember, a ki csődbe jutott, elveszti a maga vagyoni ügyei felett való rendelkezési jogát, de politikai jogai és közjogi állása felett miként rendelkezhetik egy tömeggondnok? (Igaz! Úyy van! a szélső baloldalon.) Mit tartozik az .a tömeggondnokra, hogy az illető férfiú képviselő-e, vagy nem képviselő? A rendes bíróságok ítéletei és határozatai arra valók, hogy megvédelmezzék a hitelezők jogait a csődrendtartás értelmében, de hát miféle szükség van arra, hogy egy tö meggondnoknak kézbesíttessék az idézés? Hiszen a házszabályok világosan a?t rendelik, hogy a bizottságnak elnöke kézbesíti az idézést az illetőnek, nem pedig a tömeggondnok, mert ha képviselheti is a tömeggondnok Sima Ferenczet, és a hitelezők érdekét vagyoni ügyekben, de nem képviselheti politikai és közjogi állása tekintetében. Münnich Aurél S Leveleit is mindig a tömeggondnok bontja fel! Ugron Gábor: Önök helyeselni tudták ebben a képviselőházban általános megbotránykozásra a levéltitok megsértését; csodálom, hogy most újabban ismét azzal állnak elő. (Egy hang a szélső baloldalon: Hozzá vannak már szokva! Nagy saj. Elnök csenget.) Mit mond a házszabály? Ha a kézbesítés 15 nap alatt meg nem történt, vagy ha ezen idő alatt az érdekeltek nem jelentkeznek, ez bejelentendő a képviselőház elnökének, a ki iiyilt ülésben felhívja az érdekelteket kifogásaik és védekezésük megtétele czéljából a jelentkezésre. Tehát a házszabályok azt rendelik, hogy az a képviselő itt jelentkezzék. Jelentkezett-e itt Sima Ferencz képviselő? Nem ! Képviselheti-e öt ott az ügyvéd és kinek az ügyvédje, kinek a meghatalmazásából járt el az illető ügyvéd? Sima Ferenczné meghatalmazásából. Lehet e neki Sima Ferenczet itt képviselm? De hát ha még Sima Ferencz adná a meghatalmazást, még akkor sem volna ez kielégítő, mert a házszabályok a személyes megjelenést rendelik el, nem pedig a képviseltetést. A képviseltetés egyedül cflak az összeférhetetlenségi eset bejelentőjére nézve áll fenn. T. ház! Az ember megbotránkozik azon, h°gy jogértőnek látszó emberek elfogadják Sima Ferenczné megbízottját közjogi és politikai kérdésben, hogy Sima Ferenczet helyettesítse, annak megjelenését olybbá veszik, mintha Sima Ferencz maga jelent volna meg. De tovább megyek. Az a kérdés, hogy kézbesíttetett-e Sima Ferencznek az az értesítés, hogy 22-én az június 23-án, pénteken. g 1 ? összeférhetlenségi bizottság előtt megjelenjék? Nem kézbesíttetett. Tehát ő neki új határidőt kellett volna kitűzni, vagy a ház elnökénél kellett volna jelentést tenni. De semmi esetben az ügyet tárgyalni nem volt jogosítva az összeférhetetlenségi bizottság, és azért ez a házszabályokkal ellenkezik. Hiszen Sima Ferencznek kézbesíteni az elnök köteles, nem pediglen a töoieggondnok, de ez a kézbesítés meg sem történt Sima Ferencznek, csak a perrendszerű kézbesítés történt meg, kifüggesztetett az ajtaján. Közjogi kérdésekben lehetséges e ilyen kézbesítést mint következményekkel bírót elfogadni ? és ha elfogadjuk is mint következményekkel bírót, mi következik belőle? Az, hogy a ház elnökének, mint nem jelentkezettet bejelentsék. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Még ahhoz is hozzá kell, hogy szóljak, hogy mennyire könnyelműen járt el az összeférhetetlenségi bizottság, hogy Káldor Gyula ügyvédtől meghatalmazást nem kért, hanem egyszerűen elfogadja azt a bejelentést, hogy Sima Ferencznek anyagi ügyeiben ügyvédje, a szegedi törvényszéknél és táblánál őt képviseli. Hiszen először nincs meghatalmazásnak helye, másodszor a meghatalmazásokról szóló törvénynek megfelelően kellene, hogy kiállítva legyen a meghatalmazás, nem pediglen egy harmadik személy által és akkor is megnevezve erre a törvényes közjogi esetre, mert magánjogi képviselő közjogi ügyekben senkit sem képviselhet. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De hát a hajszának világos természetét elárulja az, hogy a t. összeférhetlenségi bizottság többsége belemegy abba is, azt mondani, hogy jogerős-e az a csőditélet, mikor arról csak az tudatik, hogy két fórum hozott egyező határozatot és az is előtteáll, hogy felebbezés adatott be, melyet az első fokú bíróság visszautasított, de a mely ellen még mindig lehet felebbezni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! a szélső haloldalon.) Ugron Gábori Azt kérdem én, hogyha a csődrendtartás értelmében lehet is a vagyoni tekintetekben és a hitelezők érdekeinek megvédelraezése czéljából elfogadni azt, hogy a törvény kimondta azt, hogy két egyező ítélettel szemben a felebbezésnek nincs helye, nem következik az, hogy semmiségi eset nem fordulhat elő, mert ha a kúria elébe kerül, az az egész eljárást megsemmisíti. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vagyonjogi tekintetben a csődügyi eljárás nem olyan gyors és szapora, hogy annak következtében, hogy a hitelező érdekei megvédelmezletnek, káros következések támadnak, de már a közjogi kérdésekben minden elhatározás egyszer és mindenkorra döntő lévén a kúriai
