Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-467

106 467. országos ölés 1899. junins 2á-án, pénteken. úr szívességéből azt is, — most már hivatalosan, — hogy ez a törvény odaát a 14. szakasz alapján fog életbelépni, . . . Rosenberg Gyula előadó: Hát a viszonosság ? Polónyi Géza: ... és a viszonosság fentartásával. Bocsánatot kérek, t. előadó úr, nem fejthetem ki összefüggőleg az okoskodásomat, ha az 1867: XII. törvényczikk alapján köthető vámszövetséget nem fogadhatja el az osztrák Reiehsrath, mert nincsen, mi sem terjeszthetünk elő vámszövetséget, mert azt külön kellene előterjeszteni, ha eziránt megállapodás létesül; én most erről a törvényjavaslatról beszélek. Tehát arról van szó, hogy ez a viszonossági intézkedés és ez a törvény Ausztriában a 14. §. alapján fog eszközöltetni. Rosenberg Gyula előadó: önálló rendelkezésű törvény a mienk! Polónyi Géza: A miénk önálló rendelkezés ! Hisz kétségtelen, önálló rendelkezéssel mondjuk mi meg, de hogy odaát Ausztriában a yiszonosság megtartassák, arra az osztrák kormánynak rendeletet kell kibocsátani. Ez már csak világos kérdés. Mert a viszonosságot sem lehet a levegővel megcsinálni. Az osztrák kormánynak tehát a 14. §. alapján végrehajtási rendeletet kell kibocsátania, a szükségrendeletet, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Az úgy van! Polónyi Géza: ... a mely ezen diszpozieziókat ugyanazon kantélákkal és szankczióval lépteti életbe, a mint az nálunk történik. Ez tiszta mulatság. Már most a 14. §-a a kérdéses osztrák törvénynek mit mond? Azt mondja, hogy azon esetekben, a melyekben a Reichsrath együtt nem léte okából az összminiszteriumnak saját felelősségére joga van intézkedni, és a melyek a Staatshaushalt állandó megterheltetését nem vonják maguk után, az alkotmány megváltoztatását nem tartalmazhatják, ezen rendelet életbeléptethető az összminiszterium alá írásával két halasztó hatályú feltétel mellett. Az egyik az, hogy a Reichsrath összehivásától számított négy hét alatt a kormány ezen rendeletet bejelenteni tartozik; a másik az, hogyha pedig bejelentette és a Reichsrath ahhoz nem járult hozzá, eo ipso semmise és hatályon kivűl helyezhető. (Igaz! tlgy van! a szélső baloldalon.) Nem mondom azt, hogy ez meg fog történni. Én bizom egy közös fejedelemnek adott szavában, én nem kételkedem abban; de itt politikai eshetőségről beszélünk. Miként szünhetik meg ez a törvény nálunk? Megszünhetik először, ha kormányzati úton a viszonosságot bármely pillanatban megtagadják, másodszor, miután a Reichsrath minden esztendőben Összehívandó az osztrák alkotmány szerint, — tegyük fel, hogy a viszonosság be is tartatik, — a kormánynak nem is kell a Reichsrath elé terjeszteni ezeket a rendeleteket, magában véve az is elég, ha négy hét alatt nem jelenti be őket, úgy, hogy a Reichsratlmak nincs is alkalma és módja fölöttük határozni Már magában véve az a mulasztási tény, hogy négy hét alatt nem jelentette be ezeket a Reichsrathnak, az osztrák alkotmány értelmében azt involválja, hogy a szükségrendeletek hatályukat elvesztették. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most akadhat egy perfid osztrák kormány. Hogy szabad-e ilyet feltételeznünk, (Felkiáltások a szélső haloldalon: Szabad!) arra majd a baukkérdésnél röviden rá fogok térni, de én nem akarok itt az egyéni érzelgések területére áttérni. Nekünk, a nemzet törvényhozóinak, institutiv biztosítékokat kell keresni mindig és mindenhol; (Úgy van! a szélső báloldalon) itthon is, annál inkább egy külföldi állammal szemben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lehet e felett pro et contra beszélni, de az a tény, hogy ez a kérdéses, most tárgyalás alatt levő törvény Ausztriában minden esztendőben egyszer hatályon kivííl helyezhető, akár azáltal, hogy a minisztérium nem jelenti be a rendeletet, akár azáltal, hogy a Reichsrath elveti, ez minden kétségen kivííl álló dolog; (Úgy van! a szélső baloldalon.) épógy kétségen kivííl álló dolog az is, hogyha kormányzati úton az osztrák kormány nem teljesíti azon teljes viszonosságot, a melyről itt szó van, ezáltal is hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a törvény megszűnjék. Mondja meg már most t. képviselőtársam, mikor így áll a dolog, hol van az a biztonság ? Miben van az? Abban, hogy az ő nagyobb érdekük követeli azt. Igaz-e ez, t. képviselőtársam ? Én tudom, hogy a t. képviselő úr szorgalmas ember és foglalkozik ezekkel az kérdésekkel, de olvasta-e a galicziai lapnak a szlovének álláspontjára vonatkozó közleményét? Van-e tudomása a t. képviselő úrnak erról, hogy a szlovének már is kijelentették, hogy kilépnek a többségből? Méltóztatott ezt olvasni? Természetesen nem a kiegyezésnek rájuk való rosszasága miatt, hanem, nem tudom én, akarnak esetleg megint egy új gimnáziumot Cillyben, vagy nem tudom hol, és annak a révén fenyegetődznek, hogy kilépnek a többségből. De mindettől eltekintve, maga az a hisztorikum, az a törvényhozásiig kétségen kivűl álló tény, hogy az osztrák alkotmány értelmében ezen törvények minden esztendőben legalább is egyszer mulasztással, vagy tényleges intézkedésekkel, hatályon kivűl helyezhetők, kétségtelenné teszi azt, hogy ezen intézkedések csak nálunk bírnak 1907-ig kötelező erővel, Au-ztriában pedig akkor szüntettetnek meg, a mikor az osztrákoknak tetszik.