Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-450

450. országos ülés 1899. április 28-án, pénteken. Istent, a felszentelt koronákat, és intronizálták a bíínt, a korrupcziót, minden rosszat és semmi jót. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Hát a haza ilyen rendszernek, a mely csak ily paragrafusokkal tartható fenn, köszönhet haladást, minden jót? Igen, köszönhet províziót, konczessziót, korrupcziót e's más hasonló ilyenféle jót. (Derültség.) De hogy a haza mit nyert, azt érzi, tudja és szenvedi a nép. Igen, csak a privát zsebek tömődnek meg, csak az arany borjú imádói gazdagodtak meg, de a magyarok Istenének igaz hívői, sújtott népei, koldusbotra jutottak és földönfutókká lettek ebben a hazában, mintha az egész ország bérbe lett volna adva. (Derültség a jobboldalon.) És hánynak ? Hét, nyolcz bérlőnek és azok albérlőinek. Endrey Gyula: Az árendásoknak! (Derültség.) Kálmán Károly: Úgy van, az árendásoknak, (Zajos derültség.) a kik mintha kiárendálták volna Magyarországnak nemcsak anyagi javait, hanem mikor koldusbotra juttatták és földönfutóvá tették az ország népét, és annak csak egyetl en egy reménye maradt, hogyha a földön nem vetheti meg már lábát, megmarad még számára az ég, midőn számkivetették őket atyáik házából azzal az egyházpolitikával, akkor utolsó reményöktől is megfosztották és számkivettetni akarják őket atyáik Istenétől is. Valóban igazuk van azoknak, a kik a liberalizmus homályába látnak, hogy háromszoros bíín az önök liberalizmusa. Bűn az isten, a király és a hazának népe ellen. Ennek a korhadt, zsarnok, szégyenteljes rendszernek a föntartására van pusztán kieszelve ez a szégyenteljes paragrafus. Hát lehet, hogy az a kis tábor, az a hét, nyolcz emberből álló tábor, a bérlők és albérlők, az árendások, sok jót, a províziót, a konczessziót, a és korrupcziót kiterjesztették e hazában, mert ismétlem, hogy ez a haza mit kapott, azt tudja és szenvedi a nép. Rajta leszünk majd, hogy a sérelmek orvosoltassanak. De hát csak rejtsétek el kezeiteket, mondjátok, hogy szeretitek a vallást épen akkor, a mikor ilyen paragrafusok által a vallás lerombolásán dolgoztok. Több liberális, vagy álliberális képviselő állítja, sőt általános nézet lett ebben a liberalizmusban, tehát ezt is meg kell a magi valóságában világítani, hogy nem akarjuk a vallást, a templomokat kortes-tanyákká aljasítani. Nagyon szép ez a jóakarat, valóban köszönöm. Én igen örülök e jóakaratnak és azt mondom : ha valaki, legkevésbbé akarom én a templomot és a vallást, a szent dolgot, mint az irás mondja, a gyöngyöket a tisztátalan állatok elé dobni. Én azt mondom, hogy az utolsó falu legkisebb temploma sokkal fenségesebb, sokkal magasztosabb, mint a világ legelső parlamentjének elnöki széke. Zmeskál Zoltán í A szabadkőművesek diskurálnak ! Elnök úr, csendet kéränk! (Az elnök csenget.) Kálmán Károly: Azt mondom, és igazságot állítok: annyival magasabb a legutolsó falunak szószéke is a világ legelső parlamentjénél, a mennyivel magasztosabb, fenségesebb eszméket tartozik hirdetni, a mennyivel magasztosabb az ég a földnél, a mennyivel magasztosabb a lélek a testnél. Meg van jelölve az állam hatásköre, és meg van jelölve az egyház hatásköre. Ne törje át az egyik a másikét; de ha az állam áttöri hatáskörét, nem tesz egyebet, mint miként azt egy jeles publiczistáuk mondotta ezenKanzel-paragrafusról, . . . Thaly Kálmán: Magyarul nem tudja mondani ? Kálmán Károlyi Ez a Kauzel-Paragraphus szégyenteljes szó, magyarul nem nevezhető, tiszteséges magyar ember ki sem ejti (Élénk derültség. Zaj.) Elnök í Csendet kérek ! Kálmán Károly: ... ez a paragrafus nem egyéb, mint törvény által legalizált betörés. Hát ha az anyagi világban bíín a betörés, és ha törvényeink vannak a betörések büntetésére, mennyivel súlyosabb a templomnak kirablása és kifosztása. A mennyivel súlyosabb Isten házának, egy templomnak kirablása egy egyszeríí kis háznak kirablásánál, annyival súlyosabb bíín, annyival büntetendőbb cselekmény ennek a paragrafusnak a benyújtása és megszavazása. Azok tehát, kik ennek a paragrafusnak elfogadására szavaznak, és így mind vallás, egyházüldöző dolgokat akarnak szavazatukkal támogatni, nagyobb bíínt követnek el, mint a közönséges tolvajok és betörők. (Élénk derültség.) Igazán különösnek tartom, hogy a liberalizmus mennyire homályosította el az elméket; mindezen dolgokat alig is képesek felfogni és megérteni a liberalizmus által elhomályosítottak. Ha rabló ellen, ki egy házba pusztítani jő, a házi őr nem védekeznék, akkor kötelességét nem teljesítené. (Zaj. Az elnök csenget. Halljuk! Halljuk! bálfelől.) Ha a jószágok felett őrködő pásztor például a vadak ellen nem védelmezné jószágát, akkor az ura elcsapná őt. Hát sokkal inkább elcsapni valók mindazok, kik nem védelmezik a hazát, annak legszentebb jogait, elveit és törvényeit. És ha azt mondják, és sokan mondották többször, hogy a politika (Halljuk! Halljuk!) a legtisztátalanabb játék, . . . Thaly Kálmán: Úri hunczutsag! Kálmán Károly: Úri hunczutságnak mondják, igen, (Derültség.) szívesen oly dolgokkal egy igazán fenkölt, ideálisabb ember nem szokott foglalkozni. De a midőn arról van szó, hogy