Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-449

449. országos ülés 1S99. április 27-én, csütörtökön. 65 senki más ezek közül senkit perbe nem fogott, fényes bizonyítékául annak, hogy a ki a polgári házasság ellen agitál, nem a házasság jogintézménye ellen agitál, mint például a ki »a szabad szerelmet« proklamálja, hanem csak a házasság formáját akarja megváltoztatni, a mit sehol a büntető törvénykönyv nem büntet. (Igás! Ügy van! a baloldalon.) így fogta fel ezt a volt igazságügyminiszter, Erdély Sándor úr is, a ki, a midőn ezen alineát a főrendiházban 1896 ban táigyalták, gróf Zicliy Nándornak, a ki aggodalmát fejezte ki, hogy vájjon ezen pontnak a révén nem fogják-e a szerzett néppárti mandátumokat megsemmisíteni, így, tehát megnyugtatólag felelt. És mi mindannyian meg is nyugodtunk ebben. De méltóztassék csak meghallgatni, hogy mi történt mindjárt e miniszteri kijelentés után néhány hétre és hónapra. (Halljuk!Halljuk!) Egy római katholikus lelkészt és egy katholikus szerkesztőt, az egyiket azért, mert beszélt, a másikat azért, mert a polgári házasság ellen irt, noha egyik sem tagadta, hogy meg kell azt kötni, mégis amazt a felsőbíróság, emezt az esküdtszék börtönre és birságra ítélte Kálmán Károly: Gyalázat! Molnár Jánosi ... világos tanúságául annak, hogy a büntető törvénykönyvnek 172. §-a, a melyből ezen alinea átvéve van, homályos, nem nyújt elég biztosítékot arra, hogy bennünket ne zaklassanak. (Igás! Úgy van! a baloldalon) A midőn én mind ezt, a mit most elmondottam, az igazságügyi bizottságban is előadtam, mit feleltek reá? Azt mondták, midőn azt kívántam, hogy írassék körííl és preeziziroztassék az, hogy mi értendő a házasság jogintézménye alatt, vagyis midőn azt kívántam, hogy betétessék a javaslatba, hogy a házasság kötésének formáját megváltoztatni akaró törekvés nem megsemmisítő körülmény, akkor azt mondották, hogy a mi szabad, azt nem lehet kodifikálni, hanem csak azt, a mi nem szabad. A mikor pedig a bírói Ítéletekre hivatkoztam, azt mondották, hogy azok téves ítéletek lehetnek, mert hát hányat ítélnek el egy esztendőben ártatlanul; szóval azt felelték: Hallod, néppárt! egy dénár, két dénár, neked innen semmisem jár. (Derültség.) Mi, t. képviselőház, ezen feleletekkel sem megelégedve, sem kielégítve nem lehetünk, mert akkor az igazság ezen alineánál úgy fog járni, mint az a szegény beteg, a ki megy-megy kórházat keresni, de az egyikbe azért nem akarják őt befogadni, mert az nem közkórház, hanem csak községi, és ő nem odavaló illetőségű; a közkórházba pedig azért nem bocsátják be, mert állandó, gyógyíthatatlan beteg, és a következménye az, hogy az a szegény beteg kidől, elvész az úton. KÉPVH. KAPLÓ. 1896 — 1901. XXII. KÖTET. T. képviselőház! Mi tehát vagy un pou di luee, vagyis több világosságot kívánunk ezen alineánál, vagy pedig egy novellárist a büntető kódex 172-ik §ára vonatkozólag, hogy egész világossá tétessék, hogy a ki a polgárt házasság ellen agitál, törvényes eszközökkel harczol, az nem a házasság jogintézményét támadja meg, hanem csak a házasság formájának megváltoztatására törekszik, a mi pedig nem büntetendő cselekmény. (Igaz! Ügy van ! a baloldalon.) De a legsérelmesebbek az előttünk fekvő törvényjavaslatban, t. ház, mert az egyház jogaival ellenkeznek, — és épen ezért nem kétkedem, sőt provokálom őket, remélvén, hogy a katholikus egyháznak egyetlenegy, ha már nem is világi, de egyházi tagja sem lesz e házban, a ki az ő tiltó szavát ezek ellen fel ne emelné, — mondom, a legsérelmesebb részek ezen javaslatban a kovetkevők: A 3. §. 9. pontja egészen és ugyanazon szakasz 10. pontjának a 9. pontra vonatkozó tétele; továbbá a 170. és 171. §-ok, szóval mindazok, a melyeket kanczel-paragrafusoknak,... Madarász Józsefi Csak magyarul! (Élénk derültség.) Molnár János: . • . vagy, hogy kedves Józsi bátyánk óhajtásának megfeleljek (Derültség.) »szószék-szakaszoknak« mondanak. Legsérelmesebbek pedig azért, mert azok az egyház insíruktiv, judikativ és coercitiv hatalmával, jogaival ellenkeznek. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) És épen ezért, midőn ezennel kijelenteném, hogy ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el fogjuk ugyan fogadni, ugyanekkor kijelentem azt is, hogy azon esetre, ha a részletes tárgyalás alkalmával a kellő változtatások meg nem tétetnének ezen törvényjavaslatban, azt harmadik olvasásban ellenezzük, annak ellene fogunk szavazni. Mert, t. ház, kettőt kell megjegyeznem. Az első az, hogy a béketárgyalások alkalmával mind a kormány megbizottjai, mind azok, a kikkel azok tárgyaltak, vagyis mi, ellenzékiek egy külön terminológiát alkottunk, a mely terminológiának jelentése szerint mind a két fél nagyon jól tudta, hogy midőn mi ellenzékiek azt mondtuk, hogy valamely, a kormány által kínált javaslatot elfogadunk, nem azt értettük alatta, hogy azt valósággal elfogadjuk, vagyis, hogy megszavazzuk, hanem csak azt, hogy azt a rendes parlamenti tárgyalásban fogjuk részesíteni, vagyis hogy azt rendkívüli fegyverekkel nem támadjuk, szóval meg nem obstruáljuk. (Úgy van! balfelöl.) A második, a mit meg kell jegyeznem, az, hogy a béketárgyalások alatt azok, a kik ezen törvényjavaslatnak az egyházra nézve sérelmes paragrafusait szóvá tették, általánosságban beszéltek a szószéki paragrafusok elnevezése és czíme 9