Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-445

445. országos Ölés 1899. április 19-én, szerdán. hozzászólottak, kellő anyagot találhattak volna arra, hogy a kormánynak eddigi eljárásából és eddigi intézkedéseiből szűrjék le, vagy vonják le a bizalmat vagy a bizalmatlanságot, és így egészen természetes, hogy a t. szónokok inkább álláspontjuknak kifejtésére, és azon eltérő elveknek jelzésére szorítkoztak, a melyek őket ettől a kormánytól és attól a programmtól, a melynek alapján e kormány áll, elválasztják. Ez egészen természetes. És én, a ki e házban a békét hirdettem, és ennek a háznak munkaképességét és az ország érdekeiben való nagy munkálkodást és tevékenységet kint és bent a béke útján akartam előmozdítani és biztosítani, épen az ellenkező helyzetbe esném, ha azokat az álláspontokat, a miket azok a képviselő urak, mindegyik a maga nézetei és elvei alapján, nekem ajánl, elfogadnám. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon) Én azokat a képviselő uraknak meggyőződésük belső sugallataként tekintem, és bármily tisztelettel viseltessem is irántuk, hozzájuk nem nyúlok, és azok t magamévá nem tehetem. OttNagyom a t. képviselő urak programmjában így vagyok, t. képviselőház, azzal, a mit a t. függetlenségi párt nekeni felajánlott, és azzal, a mit a velem szemben ülő párt t, szónoka, Zichy János gróf nekem felajánlott. Úgy azt, a mit Kossuth Ferencz t. képviselő úr, valamint Ugron Gábor t. képviselőtársam képvisel, hogy az 1867 :XII. törvényczikk, a mint Ugron Gábor képviselő úr magát kifejezi, nem egyéb, mint expediens, a melynek alapján ez az ország nem prosperálhat, sem szellemi, sem anyagi, sem állami, sem egyéb szempontjait és érdekeit ki nem elégítheti, sem pedig, a mint Kossuth Ferencz t. barátom kifejezte magát, ez az ország nem kormányozható: én alá nem írom. Teljesen az ellenkezőjét állítom. A mi Ugron Gábor t. képviselő úr által használt jelzőt illeti, hogy az expediens: valaki tekinthet egy alkotást expediensnek, más valaki egy expedienst alkotásnak, hiszen verba valent usu. Hiszen minden szónak értékére, jelentőségére, erkölcsi és belső tartalmára mérvadó az igazi tartalma, nem pedig, hogy valaki a maga politikai vagy specziális álláspontja szerint annak értékét diminuálva, vagy fölemelve ítéli meg. (Igazi Úgy van! a jobboldalon.) Hát én azt egy olyan alkotásnak tekintem, a mely igenis, a mint a t. házban egyszer kifejteni volt szerencsém, Magyarországnak belkormányzati, közjogi és törvényhozási önállóságát és függetlenségét megóvja, és azért, mert az í723:1. törvényczikkben vállalt, és az elválaszthatatlan és együttes birtoklásból és kapcsolatból folyó kötelezettségeket körülírja, és megadja a monarchiának és kapcsolatnak, a mi a monarchiáé, és a kapcsolaté, és körülírja azt, úgy, hogy az az önállóságot nem érinti, és körülírja úgy, hogy alkotmányos kezelés alá helyezi azokat a kötelességeket és jogokat, a paritás alapján; igenis, én azért, mórt mindezen nagy tekinteteket, jogokat és kötelességeket he lyes összhangzásba hozta és megoldotta, az 1867 : XII. törvényczikket oly alkotásnak tartom, mely állandó természetű, (Úgy van! Ügy van . Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) és a melynek alapján a magyar állam érdekei megóva vannak, biztossága szilárd alapokon nyugszik, és az országnak a fejlődését, fejlesztését és boldogulását lehetségesnek tartom. (Úgy van! Úgy van! jobb- és balfélől. Mozgás és ellenmondás a szélső baloldalon.) És ez a különbség köztünk és a t. képviselő urak között. És ha nekem minden paczifikálási törekvésem mellett az volna a szándékom, hogy a t. képviselő urakat ezen a téren is paezifikáljam, hát igen sikertelen munkába fognék ; nem is ambiczionálom. (Helyeslés.) Ezen a téren tiszteljük és becsüljük egymásnak az elveit, de azok oly éles válaszvonallal vannak egymástól elválasztva, hogy azok között az áthidalást én lehetetlennek tartom. (Helyeslés. Úgy van! jobbfelől.) De nem is törekszem rá. És megmondom, miért? Azért nem törekszem, mert abban a nézetben vagyok, — ellenkezőben, mint a t. képviselő urak, — hogy ezt az országot igenis ezen az alapon fejleszteni, intézményeit továbbvinni, erkölcsi, gazdasági, szellemi életét tökéletesíteni lehet, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Hát a t. képviselő urak azt mondják nem, és azt mondja Ugron Gábor képviselő úr: mi történt 30 esztendő óta? Nem lát semmit. Hát, t. ház, ez nagyon elfogult és igazságtalan ítélet, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) és nem méltó ahhoz a tágkörű látáshoz, mely egyébként a t. képviselő urat jellemzi. Hát kérem, önök semmivel sem bizonyítják állításukat. Ez engem is felment a bizonyítás alól. Pedig én bizonyíthatnék, és most annyit mondok, hogy nézze meg valaki elfogulatlan szemmel, hogy mi történt 30 év óta a maga egészében. Sok apró kifogás lehet egyik vagy másik dologra nézve, egyik vagy másik megtörtént, és egyik vagy másik el nem követett dologra nézve; de az eredmények a maguk teljessége és végső összefoglalása szerint ítélendők meg; pedig ha valaki ítéletet akar hozni egy országnak ilyen alappolitikája felett, és a felett, hogy egy ország politikájának milyen eredményei vannak, akkor nem egyes izolált dolgok, és egyes, talán pártállási, vagy egyéni apprecziáczióból kifolyó okoskodások szerint kell a következtetést kivonni, hanem az eredményeket kell a maguk összeségében megítélni. Tegyük a kezünket szívünkre: hát van-e valaki ez országban és e házban, a ki ez országot úgy, a mint