Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-458

224 458 * országos ülés 1899. május 15-én, hétfőn. a t. túloldalon is elismerni azt, hogy a függetlenségi párt a legnagyobb mérséklettel és hazafisággal járult eiejének latbavetésével ahhoz, hogy Magyar­országon ismét helyreálljon az alkotmányosság, a jog, és a törvény. Ha igaz az, hogy a parlamentarizmus helyes elmélete elítéli a többség uralmának minden­hatóvá tevését, még igazabb az, hogy hazánkban ez valóságos közveszélyt képez. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Magyarországnak nincsen anyíigi ereje ellentállni a kormányok azon tál­kapásainak, a mely túlkapások sokszor nemcsak a kormányon ülő egyének hibái, vagy bűnei, hanem idegen hatalmi befolyás eredményei. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Valahányszor tehát a kisebbség ellenállási erejét Magyarországon csökkentik, mindannyiszor merénylet követtetik el Magyarország jogainak megvédhetése ellen. Ebből a szempontból indulva ki, a függetlenségi párt nevében kinyilatkoztatom, hogy mi a házszabá­lyok módosításához elvi szempontból nem járu­lunk hozzá, de minthogy ez a pártközi egyez­ségnek a kifolyása, az ajánlott módosítások elfogadását -meghátráltatni nem fogjuk. (Élénk helyeslés. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Nyegre László jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Csakis általá­nosságban kívánok némi megjegyzéseket tenni a ház t. előadój'ának észrevételeire. Általános­ságban csak azért, mert én, mint a ki egyedül hazám történelmi, és semmi feltételhez sem szabott függetlenségének vagyok hive, természetes, hogy a hatalomnak minden túlterjeszkedését — ebben is ez lévén letéve,— sohasem pártolhatom és mielőtt ellenindítványomat megindokolnám, (Halljuk !Hall­juk! a szélső baloldalon.) általánosságban azt kér­dem : hát miért kell javítani ezeken a házszabá­lyokon ? Hát rosszak voltak ezek a házszabályok? (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Rossz az a helyzet, a melyet e házszabályok szabad szel­lemben való alkalmazása mellett a képviselőház most élvez ? Rossz ez a helyzet ? Mert hiszen ez teremtetett elő. Hát azért kell szigorítani, azért kell változtatni a házszabályokat, hogy bármikor alkotmányellenes dolog kívántatnék elkövettetni, — ha akaratlanul is, ha az illetők azt hiszik is, hogy nem alkotmányellenes, de valósággal az alkotmány ellen van, a mire törekednek, — hát hogy az ellenzék ezt meg ne gátolhassa, a mint most is meggátolta, azért kell a házszabályokat megváltoztatni ? Uraim! Bárki meggondolja azt, hogy ezek a házszabályok eléggé szigorúak, de épen ezen házszabályok segélyével hozatott létre, alkotta­tott meg a mostani alkotmányos, csöndes tár­gyaihatás, bárki, a ki ezt meggondolja, nem változtathatja meg a mostani házszabályokat, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) a nélkül, hogy akaratlanul bár, de módot és alkalmat ne nyújt­son egy kormánynak, a mely erre vetemednék, hogy hazámat akár közügyileg, akár gazdasági­lag örökre hozzákapcsolja azon tetemhez, mely­hez a mohácsi vész után kapcsoltatott. (Igaz! Űgy van! a szélső baloldalon.) önökre bízom, t. képviselő urak, ennek meg­ítélését. Én azt tartom, hogy bármi szigorú házsza­bályokat hozzanak is önök, a nemzet azt a hely­zetet vívja ki és aztvivják ki a nemzet képviselői, a mely helyzetre a nemzet magaviselete és képvise­lőinek magavisele érdemesítik. Én azt tartom, hogy soha, bármily szabad legyen is a szólás e ház­bar, bármily szabad legyen a vitatkozás, a sza­vazás, ha a kormány, a hatalom és a többség alkotmányellenes valamit nem akar furfangosan, vagy alattomosan így, vagy úgy elérni, hogy abból idővel nagyobb okot kovácsoljon, több alkotmánysértésre soha e házban nem fog talál­kozni, legyen az bár a legnagyobb számú ellenzék is, mely a kormány alkotmányos óhaj­tásának ellenszegüljön. De ha ama óhajtás alatt alkotmányellenes valami foglaltatnék, kötelessége a képviselő uraknak az ellen állást foglalni és megmenteni hazánkat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az eddigi házszabályok, bár eléggé szigo­rúak, de azt tanúsították a legutóbbi alkalom­mal is, ho^iy azok egy bizonyos tekintetben az alkotmányos szabadságnak megmentésére közre­működtek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt akarják önök lehetetlenné tenni? Nem hi­hetem. Azért mondtam ezeket, hogy csakis álta­lánosságban megjelöljem álláspontomat, a mely nem a mai megegyezés álláspontja. Az én állás­pontom, t. képviselőház, e részben az 1847/48 : IV. törvényczikknek 14. §-a, a melyet sokan talán másként magyaráznak. 1847/48-ban meg­hozatott az a törvény, a mely szerint a ház­szabályokat, megalkotja a legközelebbi ország­gyűlésre és annak a szorosabb értelemben vett tanácskozásokról szóló része csakis az évi ülé­sek végével változtatható meg és vehető tárgya­lás alá. Én, a ki jelen voltam 1848-ban a tör­vény végrehajtása következtében megalkotott házszabályok tárgyalásánál, tudom, daczára azok­nak, a kik ellenkező' véleményen vannak, hogy ezen szót »évi ülések végével* bizonyos irká­szoknál, vagy mondjuk írástudóknál, a kik szeretnek a kákán is csomót keresni, nem azt jelenti, hogy az országgyűlés végével, hanem minden évi ülésszak végével. Hát, t. képviselő­ház, nincs igazuk ezeknek. Mi azon vélemény­ben alkottuk meg a házszabályokat 1848-ban, hogy igenis a szorosabb értelemben vett házsza­bályokat csakis azon háromévi, most Ötévi ülésszaknak végével minden törvény tárgyalása

Next

/
Thumbnails
Contents